Azok is kaphatnak majd Pulitzer-díjat, akik eddig nem

Hiába kötődik az Amerikai Egyesült Államokhoz, a nyugati világ legrangosabb újságírói elismerése mindig is különleges helyet foglalt el a magyar társadalom szemében. Nem véletlenül, hiszen a Pulitzer-díj Pulitzer Józsefről, a neves újságíróról kapta nevét, aki Magyarországon született, majd tinédzser éveiben vándorolt ki az Egyesült Államokba.

Pulitzer a munkásságával gyökereiben formálta át az újságírást. Hatalmas szerepe volt az úgynevezett sárga újságírás (a bulvárújságírás elődje) és filléres sajtó terjedésében és fejlődésében, amely jelentősen alakította a következő századok sajtóorgánumait. Halála előtt szorgalmazta, hogy az újságírásban addig bevett tanonci rendszert váltsák fel központi, egyetemi oktatásra. Végakaratában kétmillió dollárt hagyott hátra, amit a képzés fejlesztésére, valamint egy ösztöndíj létrehozására szánt, ebből jött létre 1917-ben a Pulitzer-díj.

Az elismerésnek két fő típusa van. Egyik az újságírói tevékenységet díjazó ág, a másik az irodalom, a zene és a dráma területén odaítélt elismerés. Az újságírói munka értékelésében jelenleg nem számít, hogy a díjazott milyen nemzetiségű. Ami fontos, hogy írásai az Egyesült Államok médiumaiban jelenjenek meg, vagyis az USA-ban folytasson jelentős újságírói tevékenységet.

Százéves szabály

Ezzel szemben a dráma, az irodalom és a zene kategóriáiban kikötés, hogy az alkotó az Egyesült Államok állampolgára legyen. Ezen szerettek volna most változtatni a művészek és műkedvelők, ezért levelet írtak a Pulitzer-bizottságnak, amelyben azt kezdeményezték, hogy a testület változtassa meg a szabályt – hívta fel rá a figyelmet a The Guardian.

A nyílt levélben az áll:

Úgy gondoljuk, hogy szükséges elhatárolódnunk attól az állami állásponttól, amely meghatározza, hogy valójában mit is jelent az amerikai önazonosság. Legyen szó a dokumentumok nélküli alkotók határokról érkező írásairól, vagy akár más művekről, hangjuk esszenciális része a valahova tartozásnak, az egy nemzethez, ehhez a néphez való tartozásért folytatott küzdelemnek.

A költő Javier Zamora, aki szintén aláírta a nyílt levelet, így fogalmazott ebben a kérdésben:

19 évet töltöttem ebben az országban, és mindaz, amiért dolgoztam, amit elértem, nem volt elég, hogy egyenlőként kezeljenek azokkal, akiknek megvan az a privilégiuma, hogy az USA-ba születhettek. Más szavakkal élve, hogy emberszámba vegyék őket.

A bizottság válaszul úgy döntött, megváltoztatja a szabályt, ezáltal teret biztosít azoknak, akiknek az USA „hosszú ideje elsődleges otthonként” szolgál, akik alkotói tevékenységüket elsősorban az államokban végzik. A döntés értelmében azok a művek, amelyek angol nyelven, elsőként az Egyesült Államokban jelentek meg, 2024-től már nevezhetők Pulitzer-díjra. Így 2025-ben már olyan alkotók is megkaphatják az elismerést, mint Zamora.

Jelentős hagyaték

Hazánkban is létrehoztak Pulitzer József emlékére egy díjat, amelyet 1989 óta ítélnek oda a magyar újságírás kiemelkedő személyiségeinek. Az itthoni díjat Fábry Pál amerikai üzletember alapította. Az emlékdíj hivatalos weboldala szerint az elismerés célja

a magas szakmai színvonalon huzamosabb időn át egyenletes teljesítményt nyújtó, valósághű tájékoztatásra következetesen törekvő, a polgári és politikai szabadságjogok kiteljesítése érdekében meggyőződéssel és kitartással munkálkodó, és e célokhoz méltó magatartást tanúsító újságírók, avagy együtt dolgozó, egymást támogató sajtómunkatársak csoportjainak díjazása.

A Pulitzer-emlékdíjat minden év márciusában ítélik oda. Bár 2022-ben a kuratórium nem adott ki ilyen elismerést, idén három embert is díjaztak. Egyikük Gulyás Márton, akit közéleti újságírói tevékenységéért ismertek el, mellette Keleti Éva és Martin József életműdíjban részesült.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!