- Kultúr
- múzeum
- történelem
- múlt
- rabszolgaság
- csata
- nagy-britannia
- szobordöntés
- dekolonizáció
- félreértelmezés
- mcc
- háború
Háború dúl a múlt ellen, és a múzeum a fő csatatér
További Kultúr cikkek
- Húsz év telt el, de még mindig milliók imádják a kitalált világot
- Olyan maratont rendeznek, amelyre korábban még nem volt példa
- New York-ot is meghódítja az 50 éves Rubik-kocka
- Hatalmasat villantottak, az egész világ rájuk figyelt
- Barátok, pályatársak, családtagok vettek végső búcsút Forgács Gábortól
„A múzeumok új rögeszméje, hogy háborút kell vívni a múlt ellen” – írta Frank Furedi (Füredi Ferenc) a Daily Mail hasábjain. Mind tudjuk, a múlt nem dicső, számos sötét folt csúfítja: rabszolgaság, kolonializmus, a nők elnyomása, háborúskodás vagy klímaváltozás. A magyar származású brit szociológus szerint azonban Nagy-Britannia háborút indított saját történelme ellen,
- és a fő csatatér a múzeumokban van, ahol a közönség átnevelése zajlik,
- és ahol a látogató folyamatosan a múlt negatív következményeivel szembesül.
Frank Furedi szerint számos múzeumban a kurátorok megállás nélkül azon dolgoznak, hogy összefüggéseket keressenek a rabszolga-kereskedelem és a Nagy-Britanniában készült festmények vagy műtárgyak között, a XVII. századi angol polgárháború utóhatásaitól kezdve a viktoriánus korszakig. A szerző „sérelemrégészetnek”, vagyis „sértődött okok ásásának” nevezte a jelenséget.
A múzeumok szerepe
Hagyományosan a múzeumok szerepe nem más, mint a nemzeti örökségünk megőrzése, valamint a történelem és civilizációnk örökségének bemutatása a következő generációk számára. De Furedi szerint ma ahelyett, hogy az intézményvezetők tanulnának a történelemből, megpróbálják megleckéztetni a múltat, és mára a múzeumok fő hívószava a „dekolonizáció” lett. Igyekeznek megtalálni minden egyes összefüggést ezzel az igazságtalansággal kapcsolatban, és elítélni mindenkit, akinek valaha köze volt a rasszizmushoz. Ennek eredménye, hogy a történelmet visszafele olvassák, a jelent a múltra vetítik.
Úgy véli:
ez a történelem fura, perverz félreértelmezéséhez vezet.
Úgy tűnik, a múzeumok egyre kevésbé segítik megőrizni és jobban megérteni a múltat, sokkal inkább a jelen problémáival foglalkoznak.
A legfőbb áldozat
Furedi azt írta, hogy a londoni British Museum például annyira hadilábon áll a saját történelmével, hogy az intézmény alapítójának, Sir Hans Sloane-nak a mellszobrát 2020-ban eltávolították az eddigi központi helyéről, amiért a férfi rabszolgákból gazdagodott meg. Sloane ugyanis rabszolgatartó volt, és a múzeum akkori igazgatója, Hartwig Fischer azt mondta, fel akarják tárni, hogy az intézménynek milyen kapcsolata volt a gyarmatosítással.
A British Museum kurátorai később a The Guardian szerint elismerték, hogy a George Floyd halála utáni Black Lives Matter mozgalom tüntetései is befolyásolták a döntést.
A szoboreltávolítást illetően számtalan esetet ki lehet emelni. Például 2021-ben az Amerikai Egyesült Államokban Robert E. Lee tábornok lovas szobrát is eltávolították: az emlékművet sokan sértőnek tartották, mivel a déli rabszolgatartó Konföderáció tábornokának állított emléket.
A belga gyarmati múlt ellentmondásos alakjának számító egykori uralkodó, II. Lipót szobrait is eltávolították két belgiumi városból. De nem csak a rabszolgatartás állhat a háttérben, ha szobordöntésről van szó: 2022 őszén az ukránok a munkácsi várban lévő turulmadarat ábrázoló szobrot távolították el, és cserélték ukrán állami címerre.
Furedi úgy véli: ez a múlt elleni háború egyre hevesebben dúl, és a legfőbb áldozata az igazság. A fő kérdés az, hogy a múzeumaink vajon nem válnak-e a jelenkor politikai harcterévé a múltunk megértése helyett.
Az MCC Brussels szezonnyitó eseménye is ezt a kérdést járta körbe hétfőn, amit a YouTube-on élőben lehetett követni. A rendezvény alapját a múzeumok politikai szerepvállalásáról szóló tanulmány képezte, amely a budapesti Terror Háza Múzeumot ellenpéldaként említi, hiszen az az aktivista múzeumok többségével ellentétben a nemzeti történelemre koncentrál.