Háború dúl a múlt ellen, és a múzeum a fő csatatér

„A múzeumok új rögeszméje, hogy háborút kell vívni a múlt ellen” – írta Frank Furedi (Füredi Ferenc) a Daily Mail hasábjain. Mind tudjuk, a múlt nem dicső, számos sötét folt csúfítja: rabszolgaság, kolonializmus, a nők elnyomása, háborúskodás vagy klímaváltozás. A magyar származású brit szociológus szerint azonban Nagy-Britannia háborút indított saját történelme ellen,

• és a fő csatatér a múzeumokban van, ahol a közönség átnevelése zajlik,
• és ahol a látogató folyamatosan a múlt negatív következményeivel szembesül. 

Frank Furedi szerint számos múzeumban a kurátorok megállás nélkül azon dolgoznak, hogy összefüggéseket keressenek a rabszolga-kereskedelem és a Nagy-Britanniában készült festmények vagy műtárgyak között, a XVII. századi angol polgárháború utóhatásaitól kezdve a viktoriánus korszakig. A szerző „sérelemrégészetnek”, vagyis „sértődött okok ásásának” nevezte a jelenséget.

A múzeumok szerepe

Hagyományosan a múzeumok szerepe nem más, mint a nemzeti örökségünk megőrzése, valamint a történelem és civilizációnk örökségének bemutatása a következő generációk számára. De Furedi szerint ma ahelyett, hogy az intézményvezetők tanulnának a történelemből, megpróbálják megleckéztetni a múltat, és mára a múzeumok fő hívószava a  „dekolonizáció” lett. Igyekeznek megtalálni minden egyes összefüggést ezzel az igazságtalansággal kapcsolatban, és elítélni mindenkit, akinek valaha köze volt a rasszizmushoz. Ennek eredménye, hogy a történelmet visszafele olvassák, a jelent a múltra vetítik.

Úgy véli:

Úgy tűnik, a múzeumok egyre kevésbé segítik megőrizni és jobban megérteni a múltat, sokkal inkább a jelen problémáival foglalkoznak.

A legfőbb áldozat

Furedi azt írta, hogy a londoni British Museum például annyira hadilábon áll a saját történelmével, hogy az intézmény alapítójának, Sir Hans Sloane-nak a mellszobrát 2020-ban eltávolították az eddigi központi helyéről, amiért a férfi rabszolgákból gazdagodott meg. Sloane ugyanis rabszolgatartó volt, és a múzeum akkori igazgatója, Hartwig Fischer azt mondta, fel akarják tárni, hogy az intézménynek milyen kapcsolata volt a gyarmatosítással. 

A British Museum kurátorai később a The Guardian szerint elismerték, hogy a George Floyd halála utáni Black Lives Matter mozgalom tüntetései is befolyásolták a döntést.

A szoboreltávolítást illetően számtalan esetet ki lehet emelni. Például 2021-ben az Amerikai Egyesült Államokban Robert E. Lee tábornok lovas szobrát is eltávolították: az emlékművet sokan sértőnek tartották, mivel a déli rabszolgatartó Konföderáció tábornokának állított emléket.

A belga gyarmati múlt ellentmondásos alakjának számító egykori uralkodó, II. Lipót szobrait is eltávolították két belgiumi városból. De nem csak a rabszolgatartás állhat a háttérben, ha szobordöntésről van szó: 2022 őszén az ukránok a munkácsi várban lévő turulmadarat ábrázoló szobrot távolították el, és cserélték ukrán állami címerre. 

Az MCC Brussels szezonnyitó eseménye is ezt a kérdést járta körbe hétfőn, amit a YouTube-on élőben lehetett követni. A rendezvény alapját a múzeumok politikai szerepvállalásáról szóló tanulmány képezte, amely a budapesti Terror Háza Múzeumot ellenpéldaként említi, hiszen az az aktivista múzeumok többségével ellentétben a nemzeti történelemre koncentrál.