Ex-CIA-elemző az Indexnek: Magyarországot krízis idején mindig magára hagyják

Mára a legtöbb ember hozzászokott ahhoz, hogy a zsebében lapuló apró, vékony, téglatest alakú szerkezet segítségével szinte korlátlanul hozzáférhet a világ összes tudásához – többnyire ingyen és bérmentve. Az azonban már ritkább beszédtéma, hogy ezt a temérdek tudást vajon mennyire szűrik meg. Valóban az összes forrás összes információja a rendelkezésünkre áll,

Idén a Brain Bar keretein belül lehetőségünk nyílt néhány online interjút készíteni a szeptember 21–22-én idelátogató vendégelőadókkal. Feltettük kérdéseinket Martin Gurri ex-CIA-elemzőnek is, aki korábban olyan társadalmi folyamatokat vetített előre, mint a brexit hatásai vagy Donald Trump felemelkedése. Elképzelése szerint az internet számos előnnyel bír, amíg azt nem sajátítja ki a politikai elit.

A vele készült beszélgetésünkben szó esik többek között arról, hogy:

• Európát milyen veszélyek fenyegetik,
• milyen szerepe van Magyarországnak a hatalmi játékokban,
• hogyan próbálja az elit uralma alá hajtani az információk áramlását,
• és milyen egy CIA-elemző élete.

Az orosz–ukrán háború láttán mit gondol, Európában mi lesz a következő nagy konfliktus?

Az összetett rendszerek teljesen kiszámíthatatlanok. Megkísérelni betölteni a próféta szerepét a legegyszerűbb módja annak, hogy a közönség előtt az ember lejárassa magát. Szóval:

Szemmel tartom az említett európai konfliktust, viszont ez nem nemzeteken kívül, hanem nemzetekben belül zajlik: egyik oldalon az a technokrata elit áll, amely uralmát a tudomány és az erkölcsi magaslat nevében gyakorolja, másik oldalon pedig az immár hálózatba kötött nyilvánosság, amely alig várja, hogy lesújtson a vezető intézményekre. Leginkább a demokrácia jövője miatt aggódom. Az elit eredendően antidemokratikus. Ragaszkodik a hatalmához. A közvéleményt a tagadás, az elutasítás uralja, miközben a fejekben nincs alternatív megoldás – egy tökéletes definíció a nihilizmusra. Ez számos európai nemzetről elmondható. 

Magyarország szerepe az EU-ban

Magyarországon is vannak olyan hangok, amelyek az Európai Unióból való kilépést szorgalmazzák, ahogy az Egyesült Királyság esetében történt a brexittel. Milyen élet várhat egy olyan országra, mint Magyarország, az EU-ból való kilépés után?

Magyarországnak mindig is az volt a sorsa, hogy a krízis idején a szövetségesei egyedül hagyták. Ha magyar lennék, nem szívesen élném át újból ezt az élményt. Nem szeretem különösebben az EU antidemokratikus jellegét, de úgy gondolom, hogy a szerveződésnek van némi szerepe a béke fenntartásában, és

Európa és a világ számára egészséges lenne, ha Magyarország továbbra is a „lojális ellenzék” szerepét töltené be az egyre inkább elit által kontrollált és monokulturális EU-ban.

Ha Donald Trump lesz az ellenzéki párt jelöltje a következő amerikai elnökválasztáson, mennyi esélye van a győzelemre?

Kétségtelen, hogy Trump messze a legerősebb politikus a Republikánus Párton belül, de egyben a leggyengébb republikánus jelölt is a 2024-es elnökválasztáson. Ha Joe Biden lesz a demokraták jelöltje, Trumpnak megvan az esélye a győzelemre – Biden szemmel láthatóan öreg és megfáradt, gondjainak hegyei lassan maguk alá temetik. Azonban Trumpot már több mint 70 súlyos bűnügyi vád terheli a választási szezonban. Mindenki azt találgatja, hogyan alakul a végjáték. Trump és Biden kettősével eddig ismeretlen helyzetbe kerültünk, és nem jó értelemben.

Nem jár három bombázó a CIA-elemzőnek

A világban, a társadalmakban zajló események vizsgálatakor egy elemző mennyire képes pontosan előrevetíteni a jövő történéseit, háborút vagy akár gazdasági katasztrófát?

Ha az ember képes megérteni a jelent, és értelmezési keretrendszerbe tudja azt foglalni, elemzőként elvégezte a feladatát. Értelmet találni a jelenben nehéz. Értelmet találni a jövőben lehetetlen. A világ eseményei vagy nyilvánvalóan alakulnak – ilyenkor nincs szükség prófétára az értelmezéshez –, vagy a mélyben, láthatatlanul zajlanak, és még a legbölcsebb elemzőt is meglepik.

Amennyiben képesek vagyunk előre látni bizonyos problémákat, miért nem tudjuk elkerülni azokat?

Ezeket a „problémákat” nem lehet úgy megoldani, mint egy matematikai egyenletet. Jóval összetettebbek, és olyan történelmi és szociológiai folyamatokba ágyazottak, amelyeket szinte lehetetlen feloldani.

A CIA elemzőinek munkája hasonló ahhoz, amit a filmek és a popkultúra mutat a társadalomnak, vagy attól jelentősen eltér?

Örülnék, ha azt mondhatnám, hogy CIA-elemzőként a munkám épp olyan volt, ahogy azt a filmek lefestik – Monte-Carlóban bakkarát játszva, három gyönyörű nővel az oldalamon.

A CIA-ben sok zseniális és bátor ember dolgozik, de mindenekelőtt ez egy hatalmas kormányzati bürokratikus szerv, a vele járó összes illúzióromboló ostobasággal együtt. Az én munkám mint globális médiaelemző valószínűleg mind közül a leginkább illúzióromboló…

A valódi veszélyt a tükörben találjuk

Sokan úgy vélik, hogy az internetnek köszönhetően megszűnt a kapuőrök szerepe az információáramlásban. Ön mit gondol?

Ez teljesen igaz volt a század első évtizedében, és valamennyire még ma is az. A brexit és Trump óta azonban az összes demokratikus nemzet kormányzati rétege, az általam elitnek nevezett emberek komoly erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy az internetet ellenőrzésük alá vonják – lényegében cenzúrát vezetnének be azáltal, hogy az olyan digitális platformokon, mint a Facebook, letiltatnák az ellenvéleményeket. Általában véve Európa – és különösen az EU – elsődleges szerepet vállalt abban, hogy – az igazság követeként – lehetővé tegye az elit számára a cselekvést a „dezinformáció” ellen.  Az európai uralkodó osztály mindig is határozottabban lépett fel, mint Amerika: ez Marie Antoinette kora óta így van.

Az internettel és a hírek gyors terjedésével hogyan változott a társadalmi manipuláció az elmúlt évtizedben? Mit tehetünk a manipuláció elkerülése érdekében?

Az embereket nagyon nehéz manipulálni. A legtöbb tanulmány azt mutatja, hogy az egyének, miután döntést hoznak valamiben, ritkán változtatnak azon. Még akkor is, ha megalapozott bizonyítékokkal szembesülnek. Ezt a magyaroknál jobban kevesen érthetik: a kommunisták ellenőrizték az összes médiumot, kifinomult propagandaapparátussal rendelkeztek,

Nem tudták őket manipulációval rávenni arra, hogy elárulják a meggyőződésüket. Az információkkal elárasztott környezetben a veszély nem a manipuláció, hanem a zűrzavar. Attól tartok, ezen nehéz felülkerekedni – és ezzel sokszor még jómagam is küzdök.

Miben látja a legnagyobb előnyt és a legnagyobb problémát az információ gyors terjedésében? Hogyan használhatjuk ki az internet előnyeit a magunk javára?

A jelenlegi információs környezetnek számos előnye van. Beszélhetek szemtől szembe valakivel Bejrútban, Zürichben, Austinban vagy San Franciscóban – vagy akár ezekről a helyekről mind egyszerre. Rendelhetek kerti felszerelést vagy könyvet az Amazonról, ami másnap az ajtómban landol. Több ezer filmet és televíziós sorozatot, drámát vagy dokumentumfilmet nézhetek meg a világ minden tájáról, Magyarországról is, személyes időbeosztásom szerint a Netflixen. A Facebookon tarthatom a kapcsolatot az Egyesült Államokban szétszórtan élő barátaimmal és családtagjaimmal. Az okostelefonomon meg tudom nézni a banki egyenlegemet vagy a legfrissebb híreket.

A legnagyobb veszélyt az a személy jelenti, akivé online válunk: hús-vér énünk megcsonkított, árnyék valójává. Pszichológiailag ez súlyosan romboló hatású, különösen azoknál a fiataloknál, akik nem tesznek különbséget a virtuális világ és a valóság között, ezért komoly szorongással, depresszióval, étkezési zavarokkal küzdenek, és sokszor öngyilkosok is lesznek. Ez a megcsonkított valóság azzal az emberrel kezdődik, aki szerelmesen belenéz Narkisszosz tükrébe, majd a labirintus közepén nihilista vadállatként végzi. Viszont ezek nem előre elrendeltetett dolgok. Meg kell tanulnunk érvényesíteni valódi emberségünket online, ha ki akarjuk használni a digitális lét előnyeit.

Az Index a Brain Bar elkötelezett támogatója. Az interjú a médiatámogatói együttműködés keretében valósult meg.

(Borítókép: Index)