Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM- Kultúr
- brain bar
- mesterséges intelligencia
- orbán balázs
- balogh levente
- lil frakk
- divat
- technológia
- jövő
- tudomány
Van valami közös Orbán Balázsban, a magyar rapperekben és egy robotkutyában
További Kultúr cikkek
- Addig halogatsz, amíg egy kórteremben találod magad, és elmúlik feletted az élet
- Kiderült, milyen veszteség érheti a magyar kultúrát
- Meghalt Kalmár Márton szobrászművész
- Az olasz playboy, aki elképesztő nélkülözés után vált legendává
- Sokan estek áldozatul a csonkításnak, amelyet ráadásul saját maguk hajtottak végre
Már megérkezéskor egy robotkutya köszöntötte a látogatókat, ezzel egyértelművé vált, hogy bizony, jó helyen vagyunk. A négy előadótérben folyamatosan történt valami. A Vision Stage a legnagyobb neveket sorakoztatta fel, de a fiatalok körében a kint felállított Catalyst Stage volt a nyerő.
Pöfög, pufog, visszavált
A Brain Bar 2015 óta hozza el hazánkba a legújabb technológiákkal foglalkozó és a legfrissebb témákat kiveséző szakembereket, politikusokat és művészeket. A 2023-as eseményre dupla annyi előadó érkezett, mint tavaly, így egyik színpadtól a másikhoz rohangáltunk egész nap.
A napot egyből egy égető kérdéssel kezdtük a Vision színpadnál:
vajon megfulladunk-e a műanyagban?
Kovács Zsófia környezetkutató és a Szentkirályi Ásványvíz alapító tulajdonosa, Balogh Levente szállt ringbe, hogy a témát megvitassa. Megtudhattuk, hogy a Földön évente 400 millió tonna műanyag hulladék keletkezik, amiből 8 millió az óceánokban végzi. Az is kiderült, hogy a PET-palack a leginkább újrahasznosítható a műanyagfajták közül, sőt még az üvegnél is környezetbarátabb.
A Cápák között üzletembere tíz éve lobbizik a betétdíj (újra)bevezetéséért – eddig sikertelenül. Balogh Levente szerint az újrahasznosítás kérdésében nem a gyártóé és nem a fogyasztóé, hanem az államé a legnagyobb felelősség. A betétdíj a nyugati országokban már a kilencvenes évek óta elősegíti a műanyag hulladék egy részének környezetbarát felhasználását.
A Catalyst színpadhoz átrohanva maradtunk még kicsit a környezetvédelemnél. Kam Jandu, a Budapest Airport CEO-ja elárulta, hogy a repülés sokkal kevesebb szén-dioxid-kibocsátással jár, mint az gondolnánk.
Kapaszkodó boomerek
A színpadnál maradva Martin Gurri, ex-CIA-elemző beszélgetését hallgathattuk végig. A Nyilvánosság Lázadása című könyv szerzője a nap egyik legszórakoztatóbb alakja volt. A szakember úgy véli, hogy a politikai és üzleti elit tagjai leragadtak a huszadik századnál és nem értik, hogy ma már minden titkukat tudjuk, hiszen a hír egyből elterjed az interneten.
A közösségi médiával kapcsolatban is érdekes gondolatokat osztott meg: szerinte a social media inkább összehozza az embereket, mint széthúzza. Ez persze csoportok közti konfliktusokhoz vezet, és arra is figyelmeztetett mindenkit, hogy ne hagyjuk veszni a szólásszabadság jogát. Gurri tömören foglalta össze azt is, amikor a beszélgetőpartnere az Egyesült Államok politikai helyzetéről kérdezte, hogy mi vár ránk a jövőben:
A boomerek túl sokáig kapaszkodtak a hatalomba. Fiatalok, rúgjatok ki minket!
A délutánt a Vision színpadnál kezdtük, ahol a gyógyszeriparról beszélt Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója. A beszélgetést Lil Frakk vezette, aki villámkérdésekkel bombázta a vezérigazgatót, Orbán pedig azt mondta, hogy a DNS felfedezése az évszázad találmánya, és a biotechnológiában van a jövő. A szakember meglepő közvetlenséggel beszélt az ipari ágazat és a cég problémáiról, kihívásairól. A Covid-járvány például nem javított a gyógyszeripar megítélésén, és nagy kihívást jelent az is, hogy a legújabb gyógyszerek mindenki számára megfizethetők legyenek.
A Brain Bar a munkakezdő fiataloknak szóló előadással is készült. A Catalyst színpadnál Kotsis Ádám, a Boston Consulting Group szakembere magyarázta el, hogy a megszerzett képességeink ma már öt év alatt elavulnak, és beszélt arról is, hogy a fiatalok 40 százaléka fél a jövőtől.
Érző ruhák, oligarchia-vastörvény
Háromnegyed ötkor aztán megérkezett a nap egyik sztárja, Anouk Wipprecht high-tech divattervező. A beszélgetés rögtönzött divatbemutatóval indult, négy modell négy különböző technológiával készült ruhát viselt. Volt köztük szívdobbanásra világító Swarovski-kristály-betétes alkotás, valamint a modell agyhullámait érzékelő és ennek megfelelően változó ruha is. Wipprechtet már tavaly meghívta a Brain Bar, akkor azonban épp James Cameronnal forgatott dokumentumfilmet.
A Hollandiában felnőtt, de az Egyesült Államokban élő művész tizennégy éves korában kezdett el a divattal foglalkozni, majd három évvel később figyelme a robotika és a technológia fejlődése felé fordult. Ruhakölteményei ma már többféle technikával és technológia alkalmazásával készülnek. Vannak olyanok, amelyek külső ingerre változnak, mások az ember agyhullámait használják. A divattervező szerint a komplex érzéseket nehéz kódolni:
A félelem és a szexuális izgalom például nagyon hasonló testi folyamatokkal jár, így ezeket a számítógép nem tudja megkülönböztetni.
A Vision Stage-re utána Peter Turchin, az Oxfordi Egyetem tudósa érkezett. A szakembert a Brain Bar alapítója, Böszörményi-Nagy Gegely már évek óta szerette volna elhozni Magyarországra. Turchin a történelmet és a társadalmi folyamatokat matematikai képletekkel vizsgálja. A szakember kutatása bebizonyította, hogy
- a civilizációs válságok ciklikusan ismétlődnek,
- a legnagyobb problémát pedig az elit túltermelődése okozza.
Utóbbi egészen egyszerűen azt jelenti, hogy sokkal többen akarnak hatalomra a kerülni, mint amire kapacitás van. Turchin ehhez kapcsolódva beszélt az oligarchia-vastörvény nevű koncepcióról is, azaz az uralkodó kisebbség hatalmának erősödéséről a vezetett többség felett.
A Catalyst színpadhoz visszatérve egészen más témába csöppentünk. Lil Frakk vezetésével a Hősökből ismert Eckü, a magyar hiphop egyik legnagyobb alakja, Busa Pista, a nemrég felkapott 6363 (Gege) és Sisi beszélgetett az old school és new school hiphopról és rappről, valamint arról, hogy míg korábban a hiphop szubkultúra volt, ma már inkább zenei műfajként hivatkozunk rá. S míg anno a sikerhez vezető út a VIVA TV-n megjelent klipeknél kezdődött, ma már bárki megjelentetheti a dalát a Spotifyon, amit felkap a közönség.
Abban mindannyian egyetértettek, hogy a műfaj továbbra is a magyar mainstream zene élén marad, az viszont már ellentéteket szült, hogy mi válthatja le. Busa Pista a rock és a metál feltörését jósolta, ám Eckü szerint a keményebb műfajban nincsenek új, feltörekvő előadók. Lil Frakk a műfajok keveredésében látja a jövőt. A beszélgetés után Sisi minikoncerttel is készült. A rapper végigmászta a közönséget, kiszúrta az igazi rajongókat és öt dal erejéig egy igazi bulit csinált.
A tetteknek következménye van
A Vision színpadon hat órakor Orbán Balázsnak, a miniszterelnök politikai igazgatójának sokak által várt előadását nézhettük meg. A témája Magyarország szerepe a XXI. században volt . A beszéd olyan Magyarország-promóval indult, amiben Orbán elmondta hazánk legérdekesebb és legjobb tulajdonságait. A legfontosabb kérdése az volt: hogyan lehet definiálni egy sikeres országot és politikát? Szerinte a totális egyenlőség nem vezet jóra, a szocializmus is ezt akarta, és annak sem lett jó vége. A környezetvédelmet és a nyitott határokat sem tartja a siker kulcsának.
Orbán Ambrogio Lorenzetti (1290-1348) a Jó és Rossz kormányzás allegóriája című freskóját hozta példának, ami boldog embereket és virágzó gazdaságot ábrázol. A festményt az akkori politikusoknak minden nap látnia kellett, ezzel figyelmeztetve őket arra, hogy a tetteiknek következményei vannak.
A politikus szerint a sikert nem az ideológiákban kell keresni, hanem abban, hogy a kormány miként segíti az embereket és hogyan teremt békés, biztonságos életet. Orbán a Donald Trump elnöksége alatt népszerűvé vált piros baseballsapkát vetítette ki
„Make America Great Again” helyett „Make Hungary Great Again” felirattal, ezzel utalva arra, hogyan képzeli el Magyarország jövőjét.
A XXI. századot a migrációval, a földönkívüliekkel, a genderkérdéssel, a Világbankkal, az űrrel és a fenntarthatóság keresésével is azonosította. Orbán Balázs szerint nehéz kiszűrni a zajban, hogy pontosan mi is jellemzi az évszázadot, de leginkább a szuperhatalmak – az Egyesült Államok és Kína – egymásnak feszülését tartja korunk legmeghatározóbb kérdésének. Kijelentette, ha ezek az országok valaha háborúznának, akkor Magyarország nem csatlakozna egyikhez sem, akkor is a békére és a békés együttműködésre törekedne.
A 2023-as Brain Bar első napja mind előadók, mind témák szempontjából szerteágazó volt. Jó volt látni, hogy mennyi fiatal érkezett a programokra, hiszen az esemény célja, hogy ezt a korosztályt is gondolkodásra ösztönözze. Az ex-CIA-elemzőtől egészen a rapperekig minden előadó és beszélgetés megerősítette az érzést, hogy a jövővel érdemes foglalkozni.
Az Index a Brain Bar elkötelezett támogatója. A tudósítás a médiatámogatói együttműködés keretében valósult meg.