Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMTávozik a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója, belső feszültségek miatt váltják le
További Kultúr cikkek
- Ez volt a tíz legjobb film 2024-ben a magyarok szerint
- Nehéztüzérséget is bevetnek az idei előszilveszteri műsorban
- Ennyit keresett az első Deadpool rendezője, sokkolta az összeg
- 36 év után visszatért Salman Rushdie műve az indiai könyvesboltokba
- Van egy ország, ahol az emberek boldogok azért, mert oda születtek
A Magyar Hang információi szerint a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) működését évek óta belső feszültségek, eredménytelen reformkísérletek nehezítették, valamint a politika is beleszólt működésébe. A városvezetés úgy enyhítene a múzeumot övező feszültségeken, hogy Csorba Lászlót nevezné ki a BTM főigazgatójának három évre.
A lap úgy véli, az igazgatóváltás egyik fő oka az is, hogy Népessy Noémit még a korábbi vezetés, Tarlós István nevezte ki a BTM élére 2019-ben. Habár Karácsony Gergely főpolgármesteri kinevezésekor számos intézményvezetőt leváltott posztjáról, azonban tekintettel Népessy kimagasló szakmai tevékenységére, maradhatott az igazgatói székben.
A főigazgató szélmalomharcként jellemezte munkásságát a BTM élén, és a kommunikáció hiányával, illetve az egyoldalú tájékoztatással magyarázta a múzeumot ért vádakat is.
Egy 330 fős intézményben elkerülhetetlenek a véleménykülönbségek, de általános belső feszültség nincs. Van azonban néhány érdekcsoport, amelynek célja, hogy minél jobban megossza a múzeumot
– mondta a Budai Hangnak Népessy Noémi.
Szerkezetbeli átalakításokat szerettem volna elindítani az intézménynél, amely hiába az ország egyik legnagyobb múzeuma, a mai napig szinte láthatatlan, még a fővárosiak számára is. Ebből a szándékból adódtak a belső problémák, amelyek következtében még ezt, a teljes szervezet mindössze 10 százalékát érintő átalakítást sem sikerült megvalósítani. Volt egy vízióm, hogy az intézményt emeljük ki az ismeretlenségből, tegyük láthatóvá a budapestiek számára, de néhányan ezzel nem értettek egyet
– fogalmazott.
Megszólalt a főváros is az ügyben
A Fővárosi Önkormányzat humán területekért felelős főpolgármester-helyettese, Bősz Anett közölte, büszkék a múzeumra, amely „idén például a Budapest 150 rendezvénysorozat egyik zászlóshajójaként az összes tagintézményének részvételével szervez programokat az évforduló tiszteletére”.
A Magyar hang kiemelte, hogy a BTM központja a Budavári Palota E épületében található Vármúzeum, de a Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár, az Aquincumi Múzeum, valamint a Budapest Galéria is a BTM-hez tartozik. Ebből adódóan a múzeum vezetése sajátos, kényes pozíció.
„A BTM-ben jelenleg léteznek intézményi párhuzamosságok, amelyek felszámolása gyorsítaná a múzeum működését. Ugyanakkor figyelni kell arra, hogy az egyes tagintézmények autonómiája és személyi állománya ne sérüljön ebben a folyamatban. A főváros vezetése elkötelezett az országos múzeumi státusz megőrzésében, az intézményegyüttes együtt tartásában. Amennyiben a Vár felújítása olyan szakaszba ér, amely érinti a Vármúzeum épületét, kizárólag olyan ingatlant tudunk elfogadni, amelyben a BTM magas színvonalú szakmai munkát végezhet, a látogatói élmény pedig minimum olyan színvonalú, mint a Vármúzeumban” – mondta Bősz Anett.
A múzeum jelenlegi főigazgatójának munkájáról a főpolgármester-helyettes kifejtette:
Népessy Noémi viszontagságos időszakban vezeti a múzeumot, rendkívüli energiákat mozgat meg a kihívásokra adandó válaszok megkereséséért, ami tiszteletre méltó. Főigazgató asszony megbízatása hamarosan lejár, ahogyan a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatói széke is kiadóvá vált, nem idegen ügymenet a Fővárostól, hogy egyszerre ír ki kulturális intézmények élére vezetői pályázatot. Most is ez történt: a Fővárosi Közgyűlés a szeptember 27-ei ülésén határoz az intézmények főigazgatói pozícióit betöltő személyekről
– írta Bősz Anett, aki szerint azért nem öt évre, hanem csak háromra hirdették meg az igazgatói pályázatot, mivel a legsürgetőbb feladatok ennyi idő alatt is elvégezhetők, ezt követően pedig „tiszta lappal” indulhat az intézmény. A Magyar Hang megtudta, hogy Csorba László nem vállalta öt évre az igazgatói poszt betöltését.
A kinevezésre szeptember végéig várni kell, a szakmai bizottság azonban egyhangúlag Csorba Lászlót támogatta, így meglepő lenne, ha a Fővárosi Közgyűlés másképp döntene.