„Szívvel-lélekkel magyarnak vallotta magát, ereiben Árpád vezér vére csörgedezik”
További Kultúr cikkek
A kiállítás keddi megnyitóján a Budavári Palotanegyed megújításáért felelős kormánybiztos, Fodor Gergely felidézte: a főherceg politikusi tevékenysége mellett egyik fő törekvése volt, hogy Pest-Budát modern, külső megjelenésében is rendezett, virágzó fővárossá tegye; városfejlesztési programjának eredményei máig meghatározzák Budapest arculatát.
Ő juthat eszünkbe, amikor a pesti Dunasor csodálatos épületeiben gyönyörködünk, és ő volt, aki Széchenyivel karöltve tevékeny részt vállalt a Lánchíd felépítésében. József nádornak köszönhetjük a Ludovika épületét és Pollack Mihály tervei nyomán a nádor hathatós közbenjárására épülhetett meg a Magyar Nemzeti Múzeum is
– fogalmazott.
Fodor Gergely elmondása szerint példaértékű városszépítő tevékenysége alatt a nádor jelentős figyelmet fordított szűkebb rezidenciájára, a Királyi Palotára és annak környezetére is. Egy tűzvész után az épületet a korra jellemző klasszicista stílusban alakíttatta át, de nevéhez fűződik a királyi kertek nagyszabású fejlesztése is.
A Habsburg-dinasztia magyar ágának megalapítója
A kormánybiztos felidézte azt is, hogy József főherceget a Habsburg-dinasztia magyar ágának megalapítójaként tartják számon. Támogatása nélkül hiába fogantak volna meg „a reformkor vitathatatlanul legnagyobb alakja”, Széchenyi István gróf korszakalkotó gondolatai, de nagyrabecsüléssel nyilatkozott a nádorról a sok kérdésben radikális Kossuth Lajos is.
Szívvel-lélekkel magyarnak vallotta magát, büszke volt arra, hogy ereiben Árpád vezér vére csörgedezik, hiszen a Habsburgok őse III. Béla egyik lányát vette feleségül
– emlékezett ükapjára Habsburg-Lotharingiai Mihály.
A kiállítás felvillantja többek között József nádor szerepét a pesti Duna-korzó, a Nemzeti Múzeum és a Ludovika Akadémia létrehozásában, felidézi közös munkáját Széchenyi Istvánnal és apjával, de bemutatja a nádor egykori margitszigeti villáját is, amelynek köszönhetően a Palatinus strand a nevét kapta.
A látogatók megismerhetik a főherceg családjának és feleségeinek történetét, valamint kitekintést kapnak József nádor emlékezetére is. A tárlat november végéig látható Várkert Bazár déli panorámateraszának rámpáin. A kiállítás kurátora Nánay Mihály történész.
A tárlathoz kapcsolódó kísérő programmal is várják az érdeklődőket: november 18-án Nánay Mihály történész kurátori tárlatvezetést tart, utána Kiss Henrietta, a Várkapitányság tartalomfejlesztési vezető szakértője kalauzolja el a látogatókat a megújuló Budavári Palotában található Habsburg nádori kriptába.
József nádorról
Habsburg-Lotaringiai József Antal főherceg Firenzében született 1776-ban, a későbbi II. Lipót király fiaként. 1796-ban a magyar nemességgel kötött kompromisszum jegyében, bátyja, Ferenc király a legmagasabb magyar rendi vezető méltóságba, a nádori tisztségbe választtatta meg József Antalt. Mohács óta a király közelségét nélkülöző magyarok számára hatalmas élmény volt, hogy végre kaptak egy „saját” Habsburg főherceget, aki a budai Királyi Palotába költözve, kisebbfajta udvartartást működtetve, amolyan „királypótlékot” is jelentett számukra. Mindemellett József Antal a magyar viszonyokat és gondolkodást alaposan megismerte, így számtalan esetben igyekezett az udvarnál és királyi bátyjánál felkarolni a magyar célokat – sajnos rendszerint kevés megértést kapva. Nem véletlen, hogy néhány évtized múltán Ferenc császár gyakran csak „a vén Rákócziként” emlegette öccsét, utalva rá, hogy József nádor igen messzire is hajlandó volt elmenni a magyar rendek támogatásában. József Antal főherceg nádori feladatai mellett figyelmet fordított székvárosa fejlesztésére is. Egyik fő célja lett, hogy egy modern, külső megjelenésében is rendezett, virágzó fővárost hozzon létre a nemzet számára.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
