A fogadóirodák szerint még két magyar is versenyben van a Nobel-díjért

Ha két New York-i diáklány egy kávéházban tud annak örülni, hogy végre angolul megjelent egy új Krasznahorkai-kötet, akkor az embernek nincs kétsége afelől, hogy az illető magyar írót ismerik Amerikában is. Sárközy Bence ezt onnan tudja, hogy épp vele esett meg néhány éve, amikor Barbara Eplertől, a New Directions vezetőjétől megkapta legújabb büszkeségüket, Krasznahorkai László Mindig Homérosznak című kötetének amerikai kiadását.

A Libri Könyvkiadó Kft. ügyvezetője és kiadási igazgatója ugyanakkor egy másik világszerte ismert magyar íróról, Nádas Péterről is mesélt az Indexnek, merthogy: „Ha Nádas Németországban bemegy bármelyik könyvesboltba, valaki azonnal dedikáltatni szeretne vele. Berlinben így megy ez, ott az olvasók odavannak az aláírt példányokért.”

Sárközy ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy bár Krasznahorkai László és Nádas Péter Triesztől New Yorkig bárhol közönségre talál, ugyanakkor

Egy író lehet akármennyire népszerű, a neve hiába áll hosszú hetekig a fogadóirodák listájának élén, ami legtöbbször puszta spekuláció, hiszen az irodalmi Nobel-díj odaítélésekor ennek semmi jelentősége nincs. A legfontosabb, amit tudunk, hogy nem tudunk semmit.

Nádas Péter Rémtörténetek című regénye most jelent meg horvátul, a nemrégiben rendezett Zágrábi Világirodalmi Fesztivál nyitóestjén, a Zágrábi Ifjúsági Színházban tartott könyvbemutatón telt ház volt. A szerző Világló részletek című memoárja idén novemberben jelenik meg az USA-ban a Farrar, Straus & Giroux-nál.

Rengeteg a találgatás

A Nobel-díj várakozási idején a fogadóirodák általában jól mérik fel az esélyeket, hiszen a díjazott neve mindig szerepel a favoritokat felvonultató listán. Bár igaz, az is előfordult már, hogy a NicerOdd összesítése szerint Abdulrazak Gurnah, tanzániai író 2021-ben még az esélyesek között sem szerepelt.

Sárközy Bence szerint az irodalmi Nobel-díj egyik erejét épp az a rengeteg találgatás adja, ami körülveszi. „A fogadóirodák minden évben közzéteszik az általuk esélyesnek mondott szerzőket. Bájos, ahogy ezt a sajtó leköveti. Persze újságja és hírcsatornája válogatja, hogy ki veszi komolyabban és ki nem. Ezek azért mégis csak fogadóirodák, nagyobb jelentőséget nem kell nekik tulajdonítani, mint a Tippmixnek.”

A Nobel-díjra jelölés évről évre a szakmai szervezetek vezetői, akadémikusok, tudósok felkérése alapján történik. Irodalmi Nobel-díjra például nemcsak szervezetek, hanem személyek: akadémikusok, egyetemi tanárok, szerzői szervezetek elnökei jelölhetik pályatársaikat. Az egyes jelöltek személyét illetően nem csak titoktartási kötelezettségük van a jelölőknek, hanem azt sem árulhatják el, hogy őket megkereste a díj odaítéléséről döntő bizottság. A Nobel-díjakat svéd intézmények ítélik oda, az irodalmi Nobel-díjasokról a Svéd Királyi Tudományos Akadémia dönt.

Teljesen titkos procedúra

Sárközy szerint ez teljesen titkos procedúra. A szűrési folyamat majdnem egy éven keresztül tart, a folyamat végén pedig öten maradnak, és egészen a bejelentésig nem tudható, ki a győztes. Hozzátette: a Nobel-díjak jelölésével és odaítélésével kapcsolatos dokumentumok archívuma ötven évig nem kutatható.

Szerintem magyar jelölők is vannak, de nem tudom, kik lehetnek azok. A korábbi Nobel-díjas alkotók szintén jelölhetnek, Kertész Imre is megtehette.

Sárközy Bence azt nem akarta megtippelni, hogy a díjra idén kik a legesélyesebb szerzők, a saját kedvenceit – Nobel-díj ide vagy oda – azonban mindig örömmel sorolja, hiszen

• az amerikai Thomas Pynchon,
• az ausztrál Gerald Mournane,
• az izlandi Jón Kalman Stefánsson,
• a kanadai Margaret Atwood
• és Nádas Péter művei mind ott sorakoznak a könyvespolcán.

Hogy végül Krasznahorkai, esetleg Nádas vagy Murakami Haruki lesz a következő irodalmi Nobel-díjas, csütörtökön derül ki.

Starcz Ákos, az Index vezérigazgatója a Libri felügyelőbizottságának a tagja.