Csák János: Az ember tragédiája a mai korban is iránymutató alkotás

Az estet Madách Imre születésének 200. és Az ember tragédiája ősbemutatójának 140. évfordulója alkalmából rendezte az MMA. Csák János köszöntőjében a műhöz kötődő személyes kapcsolódásai mellett arról is beszélt, hogy Madách műve, csakúgy, mint Arany János Toldija, mitologikus mű.    

Felidézte, hogy 2009-ben a The Economist című lap Madách művéről azt írta, hogy a nyugati civilizáció, az emberiség haladásának a legjobb modern parabolája, metaforája az emberi létnek. A mű versenytársa volt Goethe Faustja, Dante Isteni színjátéka és Milton Elveszett paradicsoma. Azt írták, Az ember tragédiája az a mű, amely a leginkább leírja az emberi természetet.

Csák János beszélt arról, hogy Madách Imre közéleti, politikai pályafutása alatt is összefoglalta azt, hogy a felvilágosodás eszméi és a korábbi eszmék az emberi létről miként alkalmazhatók a saját korára. Az ember tragédiája feldolgozásait illetően Csák János kiemelte Jankovics Marcell alkotását. Úgy vélte: Jankovics Marcell és Madách Imre, bár nem hívták őket filozófusoknak, nagy gondolkodók voltak, zsenialitásuk máig ható.

Korszakos jelentőségű alkotók

Turi Attila, az MMA elnöke köszöntőjében szintén Jankovics Marcell remekét emelte ki. Az MMA elnöke szerint Madách Imre és Jankovics Marcell korszakos jelentőségű alkotók voltak. Azt mondta: 

A 200 éve Alsósztregován született Madáché a zseniális alapmű, amit Jankovics Marcell a 21. század vizuális nyelvére fordított művészi tehetségével, kifejtve annak képvilágát, az intellektus fölé emelve annak befogadását.

Megemlékezett arról, hogy Jankovics Marcell több mint két évtizeden át dolgozott a mű filmváltozatának elkészítésén, 2011-re készülhetett el a „minden szín tekintetében egyedi, unikális képvilágú, ugyanakkor egységes egész animációsfilm”.

A magyar filmművészet e kimagasló remekműve a madáchi sziklaszilárd alapra épült, a műre, amely az egyetemes emberi kultúra és história 19. századi összegzése, és amely máig sem veszített időszerűségéből, mert létezésünk alapjaira épül

– tette hozzá Turi Attila, aki kitért arra is, hogy bár Madách műve az emberi lét alapkérdéseit igyekszik megválaszolni, nem sorolható egyik történetfilozófiai irányzathoz sem, megközelítése, nézőpontja megismételhetetlenül egyedi.

A kerekasztal-beszélgetésen közreműködött Huszti Péter Kossuth-díjas színművész, a nemzet művésze; Orosz István Kossuth-díjas grafikus, filmrendező, a nemzet művésze, valamint Szemadám György Munkácsy-díjas festőművész, író. Az MTI beszámolója szerint a beszélgetésen Madách művének adaptációi mellett szó esett a mű nemzetközi megítéléséről, valamint a résztvevők műhöz kötődő személyes kapcsolódásairól is.