Megtudtuk, ezért mentették fel a műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkárt

További Kultúr cikkek

Átalakul a terület, a jogszabályi keretek nagy része már elkészült, ezek gyakorlatba ültetésére pedig más gondolkodású emberre van szükség – tudta meg az Index. Vukoszávlyev Zorán korábban úgy nyilatkozott, szakmailag nem volt kifogás a munkájára.

„Teljesen új szabályozási keretrendszer készült a tárcánál és ehhez pedig teljesen más szakemberre van szükség” – így indokolta Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium miniszterhelyettese az Index kérdésére, hogy miért menthette fel Orbán Viktor miniszterelnök október végén Lázár János építési és közlekedési miniszter javaslatára Vukoszávlyev Zoránt, a minisztérium műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkárát. Mint arról lapunk is beszámolt múlt héten: a Magyar Közlönyben megjelent határozatban nem volt indoklás, csupán a felmentés tényét közölték. Ezért kérdeztük a parlamentben a miniszterhelyettest, hogy mit lehet tudni az ügyről.

Másként látják ugyanazt

Maga Vukoszávlyev egyébként a tervlap.hu-nak adott rövid nyilatkozatában azt mondta: véleménye szerint szakmailag rendben volt a munkája, nem közös megegyezéssel távozik, ami miatt a portál azt feltételezte, hogy személyes okok állnak a háttérben. Csepreghy Nándor ezt az Indexnek cáfolta, szerinte abszolút szakmai okok állnak a döntés mögött.

Mint ugyanis Csepreghy Nándortól megtudtuk: a műemlékvédelem fontos változások előtt áll, ennek egyik állomása volt kedden az Országgyűlés Kulturális Bizottsága előtt ismertetett törvényjavaslat, amely a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szól. Ebben szerepel például olyan műemlékvédelem alatt álló ingatlanok, így például kastélyok és kúriák – szigorúan ellenőrzött formában történő – magánkézbe adása, amelyeknek felújítására az állam nem tud költeni.

A műkincsvédelem területén jóval elmaradunk

Hasonló formában működnek egyébként az ilyen épületek fenntartása és felújítása több európai országban is. Az ülésen elhangzott, hogy még a leglátogatottabb műemlékvédelmi ingatlan költségvetését is legalább kétszázmillió forinttal kell kiegészítenie az államnak évente, azaz ekkora veszteséget termel. A felújításért, fenntartásért cserébe bizonyos időre az úgynevezett örökbefogadók pedig saját célra is használhatnák a kastélyt, például fogadásokra, vagy egyéb reprezentatív célokra, de egyébként ugyanúgy látogathatók lennének a nagyközönség számára is.

Többek között emiatt van szükség az új szabályozásra, de mint megtudtuk, nemcsak a műemlékvédelmet érintik a változások, hanem például a műkincseket is.

„A műkincsvédelem területén jóval elmaradunk a környező országokhoz képest. Ez az egész átalakítás más szakmai tudást igényel, azaz olyan emberre van szükség, aki az akadémiai tudás helyett jóval gyakorlatiasabb tudással rendelkezik” – mondta lapunknak Csepreghy Nándor, aki kérdésünkre elárulta: már vannak jelöltek, „Lázár János miniszter fejében 4-5 név fogalmazódott meg”. Kérdésünkre, hogy ők milyen területről érkezhetnek, a miniszterhelyettes úgy válaszolt, hogy akár Vukoszávlyev Zoránhoz hasonlóan az építészet területéről is, de ebben az esetben is a már fentebb említett, gyakorlatiasabb gondolkodással kell rendelkeznie.

„Egy arany középútra van szükség ahhoz, hogy a következő időszakban lezajló változásokat megfelelően átültethessük a gyakorlatba. Itt például arra gondolok, hogy a rendkívül fontos műemlékvédelmi szabályozás mellett érdemes figyelembe venni a XXI. századi funkcionalitások érvényesülését is” – emelte ki a miniszterhelyettes.

(Borítókép: Az Építési és Közlekedési Minisztérium épülete. Fotó: Róka László / MTI)