Für Anikó: Tudtuk, hogy egy idő után ez is be fog következni
További Kultúr cikkek
Für Anikóról a kollégái is tudják, hogy ha a környezet védelméről van szó, akkor nem ismer tréfát, ha úgy adódik, lekapcsolgatja utánuk a villanyt. A személyes életben, a döntéseiben is jelen van ez a tudatosság – miért is lenne ez másképp, ha lemezt készít, hiszen a rockos dallamokra elénekelt, olykor önironikus szövegekkel lehet mindezt talán a leghatékonyabban „belecsöpögtetni” a fejekbe és szívekbe.
Az Örkény Színház művészének ez már a negyedik nagylemeze, a harmadik 2018-ban, még a pandémia előtt jelent meg. A szerzőgárda már akkor elkezdett együtt gondolkodni a következő közös munkán, de ahogy a járvány leállította az egész világot, úgy a lemezkészítést is lassította. A lemezbemutatón meg is kérdeztük Für Anikót, hogyan élte meg a lezárásokat, és azt mondta: szinte megváltásként.
Az első két hónapban este 9-kor – a színházban ekkor kezdődik vagy már tart a második felvonás – úgy estem be az ágyba, mint egy zsák, és 10-12 órákat aludtam
– mondta annak illusztrálására, mennyire szüksége volt már a pihenésre, miközben természetesen szomorúnak tartja, hogy a járvány miatti leállás milyen tragédiákkal járt.
Belekönyökölünk egymást arcába
Für Anikó úgy látja ugyanakkor, hogy az emberek ebből sem tanultak, mint ahogy semmiből sem.
Azért ez sok szinten lehetett figyelmeztetés, olyan újfajta életsűrítmény, amely befelé fordulásra és elgondolkodásra készteti az embert. Ez egy kis időre meg is történt, de nem annyira, mint amennyire szükség lett volna rá.
A körülöttünk dúló háborúkra is utalva azt mondta: „Mindig az az érzésem, hogy úgy viselkednek az emberek, hogy van ez a bolygó, ahol egymást gyepáljuk, és különböző érdekek szerint belekönyökölünk egymást arcába, és van egy másik, ahova – ezeket a játszmákat lerendezve – szépen elmegyünk, és ott majd nyugalom lesz és béke. De az a helyzet, hogy nincs másik bolygó, a meglévővel pedig nem úgy gazdálkodunk, mintha lenne mestertervünk a jövőnkre nézve. Szóval nem vagyok optimista ebből a szempontból.”
A lemez ezen „közérzeti” számai az ökológia és a háború mellett a média gépezetéről, az elvándorlásról és a multi leveles világról is szólnak.
Az élet nem megúszható
A lemez másik vonulata a párkapcsolatok stációiról szól a megismerkedéstől a randizós-mozizós időszakon és az elhidegülésen át a szakításig, majd az igazi társ megtalálásáig. Utóbbi Für Anikó szerint „jó esetben a második, aztán van, akinek a többedik javított, átdolgozott kiadás, ahogy az élet osztja”, bár vannak olyan fantasztikusan szerencsések, akiknek ez már elsőre megadatik.
Arra a felvetésre, hogy mindezt fiatalon nem lehetne átadni, hogy ehhez kell a megélt tapasztalat, ami mögötte van, és ez a történetmesélés így több, mint egy szimpla szerelmesdal-csokor, Für Anikó így válaszolt:
Van egy csomó dolog, ami nem megúszható – az élet maga nem megúszható –, és ez jó esetben megjelenik egy előadóművész megnyilvánulásaiban is.
A lemez láthatóan jó hangulatban és nagy szeretetben készült, és ezt a jelen lévő duettpartnerek is megerősítették, akik személyes történetekkel egészítették ki a színésznővel való közös munkát. A Für For Ten lemez tíz férfija a lemezen való megjelenés sorrendjében: Petruska András, Gerendás Péter, Schrott Péter, Heincz Gábor, Hrutka Róbert, Epres Attila, Nagy Ervin, Schwartz Dávid, Kálloy Molnár Péter és Kohánszky Roy.
Gerendás Péter elmondása szerint amikor Anikó énekel, még a zenészek is pityeregnek, és kiemelte, hogy egyáltalán nem színésznősen énekel. Heincz Gábor Biga pedig azt fogalmazta meg, hogy a törékeny színésznő hangjában olyan erő van, ami újra és újra meglepi. Közülük van, akinek közérzeti, van, akinek párkapcsolati nóta jutott: a Petruska Andrással közösen előadott dalban például elhangzik az összes fontosabb film címe, amit moziban – a párunkkal – láthattunk.
Istenien tudnak veszekedni
Mácsai Pállal – akivel a színpadon már minden felállásban játszottak, és olyan istenien tudnak veszekedni, mint kevesen – ezen a lemezen nincs közös dal, de Dés László Így öten! formációjában Für Anikóval énekelnek duettet, ahogy ezt tették nemrég például a Papp László Budapest Sportaréna szuperkoncertjén is. A lemezbemutató sajtótájékoztatón jelen volt Mácsai Pál is, aki egyben az Örkény Színház igazgatója, amely színháznak Für Anikó az alapító tagja, és részese annak az alkotóközösségnek, amely itt az évek során kialakult.
A közelmúltban derült ki, hogy a színház Mácsai Pál mandátumának lejártával már készül a következő igazgatóválasztásra, a pályázatot ezért a szokásosnál előbb írták ki, így az Index a sajtótájékoztató után erről is megkérdezte a színésznőt.
Ez ugyanolyan körültekintő és bölcs lépés, mint 23 éve minden más Mácsai Pál és a vezetőség részéről. Nem őt akarom fényezni, de kénytelen vagyok, mert emberileg és vezetői tehetség tekintetében sem tudok nála jobbat elképzelni. Nagyobb jó nem is történhetett volna velem, mint amikor meghívott, hogy legyek alapító tag.
Nézzünk bizakodva a jövőbe!
Für Anikó szerint példás az a fajta felelősség, ahogy az igazgató a Művészeti Tanáccsal együtt a megszületett és felnevelt gyermek – mert az Örkény Mácsai Pál gyermeke – sorsáról, a folyamatosságról gondoskodik. „Szívfájdító, persze, ahogy az ember az idő múlásával szembesül, de ebbe bele kell törődni. Aki ezt nem veszi tudomásul, az az életről nem vesz tudomást. Kicsit torokszorító belegondolni, hogy eltelt már 23 év, és tudtuk, hogy egy idő után ez is be fog következni (mármint az igazgatóváltás – a szerk.), de
mint ahogy Örkény István is mondja: „Nézzünk bizakodva a jövőbe!”.
A színésznő első lemeze 2006-ban jelent meg Nőstény álom címen Bereményi Géza dalszövegeivel és Hrutka Róbert zenéjével. Ezt 2010-ben követte a második, a Kitalált világ, amelyet ugyanez a szerzőpáros jegyez. A harmadik, a 2018-as Magyar hangja vagyok című lemezre a szövegeket már Fekete György írta, aki nem mellesleg Für Anikó férje, és ő jegyzi a most megjelent lemez, a Für For Ten szövegeit is. A zenéket Hrutka Róbert és Jamie Winchester szerezte. Für Anikó és a tízek bandája 2024. január 25-én, az Örkény Színházban mutatja be a lemezt a nagyközönségnek.
(Borítókép: Németh Kata / Index)