Szépírók Társasága: Nem húzzuk le a rolót

Végigsöpört az interneten az, ami a napokban a Szépírók Társaságával történik. A Nemzeti Kulturális Alap ugyanis úgy döntött, hogy 2024-től nem támogatja az írószervezetet – s mindezt indoklás és fellebbezési lehetőség nélkül közölte.

Nem kötelességük, de azért mégiscsak...

Józsa Márta, a Szépírók Társaságának alelnöke az arútluK című podcast vendégeként elmondta, hogy a Nemzeti Kulturális Alap kuratóriumának abban igaza van, hogy a támogatás nem alanyi jogon jár, hanem pályázni kell. 

Az NKA-nak tényleg nem kötelessége támogatnia a Szépírók Társaságát. De azért mégiscsak egy mintegy 400 tagot számláló szervezet vagyunk, az alapvető kritérium szerint 100 fő elég. Másik feltétel, hogy legalább 10 éve működjön, a szervezetünk most 26. éve működik. És elszámolási problémánk sem volt még soha, még csak hiánypótlás sem. De a döntést valahogyan értelmezni kell.

A Szépírók Társasága korábbi közleményében azt írta, az NKA döntését nehezen tudja máshogy értelmezni, mint a hazai független irodalmi-kulturális civil közösség elleni, a független színházak kivéreztetéséhez hasonló, egyértelmű és nyílt politikai támadásként, elhallgattatási szándékként. Az NKA ezt a leghatározottabban visszautasította.

Józsa Márta erről így fogalmaz: „Nyilván visszautasították, mert ezt nem vállalná magára senki. A független színházak támogatásának oda nem ítélése sem volt kötelező. Nem is tudom, hogy akkor kételkedtek-e abban, hogy politikai döntés született-e. Egyrészt az elmúlt évek tapasztalatai alapján nehezen kapnak pénzt, akik nincsenek valahogy becsatornázva a hatalomhoz.”

Mindenből kihagyva érzik magukat

Józsa Márta szerint az irodalmi közélet iszonyúan átpolitizált – a Petőfi Kulturális Ügynökségen keresztül. Több olyan szervezet van, amelyek rendszeresen nem kapnak támogatást, vagy nem jutnak lehetőséghez. „A Térey János-ösztöndíj alapvetően jó kezdeményezés, de a kiválasztási folyamat kivétel nélkül a szakmai szervezetek megkérdezése nélkül történik.

És ha valaki mindenből kihagyva érzi magát – mert amúgy a Kossuth- vagy József Attila-díj bizottságába sem hívják be –, akkor arra gyanakszik, hogy partvonalon van. Miközben az egyetlen magyar Nobel-díjas író, Kertész Imre a Szépírók Társaságának tagja volt. Nádas Péter és Krasznahorkai László, akik a shortlisteken folyamatosan jelen vannak, szintén. 

Józsa Márta szerint az NKA döntése még nem jelenti azt, hogy például Závada Pál, Spiró György vagy Tóth Krisztina abbahagyná az írást: „A könyv utóélete nevű programunk veszélybe került, amelyben vidéki művelődési házakba is elmegyünk, hogy ott is lássanak élő írót. Ezek amúgy rendkívül népszerűek. De van valamennyi tartalékunk abból adódóan, hogy a Covid-járvány alatt kevesebb élő programot tudtunk megvalósítani. És 2020-tól tagja vagyunk az európai írószövetségnek, amely azt jelenti, hogy viszonylag jól tudunk uniós projektekre pályázni, de ezek célzott projektek.”

A beszélgetésben többek között szó esik arról,

• mi tört el a magyar irodalmi életben,
• van-e háború a két irodalmi szekértábor között,
• a Petőfi Kulturális Ügynökség szerepéről,
• a Szépírók Társasága miért érzi magát partvonalra téve
• és mennyire került veszélybe a működésük.

Aki lemaradt volna az arútluK podcast előző adásáról, ide kattintva meghallgathatja.

(Borítókép: Józsa Márta. Fotó: Szollár Zsófi / Index)