Éjfekete színű lapokon jelent meg Puzsér Róbert komor ábécéje a létezésről
További Kultúr cikkek
- Ennyit keresett az első Deadpool rendezője, sokkolta az összeg
- 36 év után visszatért Salman Rushdie műve az indiai könyvesboltokba
- Van egy ország, ahol az emberek boldogok azért, mert oda születtek
- Rendkívüli turnéra indítják Olaszország egyik legféltettebb gyűjteményét
- Tilda Swinton rangos elismerést vehet át
Puzsér Róbert nincsen ötvenéves, ahhoz egy esztendőnek még el kell telnie, s bár írhat még számos könyvet, ne vitassuk el tőle, ha úgy tartja, hogy a Metafizika élete fő műve. Az ugyanis látszik, hogy végig- és átgondolt kiadványról van szó, ilyen könyvet nem két hét alatt szoktak írni, de még csak nem is két év alatt. Nála is tizenkét évig tartott.
Azon pedig mélázzanak majd a filozófusok, hogy az emberiség könyvtárában hová is tegyék Puzsér Róbert Metafizikáját, a szerzőt ez aligha zavarja.
Ezt a könyvet ő már régen elhelyezte az univerzum alexandriai tekercsei közé.
Sőt mintha azokat olvasva, elemezve írta volna a Metafizikát, hozzátéve mindazt, amit ő ebből a valóságból, a rész-egész mindenségéből érzékel.
A létezés és nem létezés dolgait feszegeti, isten és nem isten, ember és és nem ember viszonyát. Démonokkal és antikrisztusi minőséggel delejezett tudatállapotokat elemez. Ősi tudást szembesít jelenkori felismeréssel, vágyakat viszonyulásokkal, megértéseket korlátokkal. A Metafizika éppen olyan, ahogyan azt a szerzőtől már megszoktuk: erőteljes, impulzív, megállíthatatlan.
Életről, halálról, ahogyan a tarot halad
Puzsér Róbert valójában a létezés lexikonját írta meg, már amennyiben annak nevezhető az a forma, amely a szószedetek gyűjteményét jelenti. Ez a lexikon azonban nem teljes. Abból a szempontból korántsem, hogy a Metafizikában még annyi címszó sem található, ahány betűt kiad a magyar ábécé. De ennek oka van.
Az A (Akarat) és a B (Boldogság) után mindjárt kimarad a C, hogy következhessen a Cs (Család).
Ha valakinek hiányérzete támadna a teljesség miatt, bőven kárpótolja az élmény, amit Puzsér Róbert elénk tár. A szószedetnél ugyanis a szerző ilyen gondolatokkal kínál meg bennünket:
- Az élet az anya – a halál az apa. (Halál)
- Az ember első szállása egy nő méhe. (Otthon)
- Ahogy az élet metaforája a tűz, úgy a sors metaforája a játék, és ahogy az ember a születésétől megszállottan bámul a tűzbe, úgy a születésétől megszállottan játszik – ez az emberi színjáték. (Játék)
- A boldogság elégedettség – nem több, nem kevesebb. (Boldogság)
- Az ember az eredendő bűn köréből a tudat nélküli állapot elsajátításával léphet ki. (Tudat)
- Az emberi cselekvésnek háromféle korlátja van. amit a körülmények szabnak: természeti törvény, amit a közösségek szabnak: kulturális norma. amit az ember magának szab: személyes mérték. (Mérték)
Komor és sötét
A Metafizika nem vidám könyv. Olyan, amilyennek Puzsér Róbert a létezést látja. Sötét és borús, de az is lehet, csak életszerű. Ez a világ ugyanis, amiben élünk, vagy csak úgy átzuhanunk rajta, ahogyan tér és idő a fekete lyukon, éppen olyan, amilyenné tesszük. Ahogyan és amiért hagyjuk, hogy a mindennapok ledarálják vagy építsék a heteket, hónapokat és éveket. Amiért és ahogyan elhisszük, hogy a hétfő után csak kedd jöhet. De mi történik akkor, ha kimarad egy szerda?
A szerző sajátos illusztrációval adja közre a Metafizikát. Mintha Dante szellemét hívná tetemre, a szószedethez kiválasztott képek, rajzok, festmények akár a pokol felé vezető utat is szimbolizálhatnák. A halál, a csontváz szimbolikája újra és újra visszatér, itt tényleg a tarot kártya lapjai között bolyongunk, és bárhogyan keverjük is a paklit, a végén mindig a halált húzzuk.
De ezt a szerző szándékosan akarja így: „A kötetben szereplő képzőművészeti alkotások a tarot nagy arkánumának huszonkét archetípusát ábrázolják.”
Ezek a képek azonban azt is üzenhetik, amit az emberiség egyszer már átélt történelmi reneszánszának idején: eddig, és ne tovább. Mintha mindaz a tudás, amit az emberiség a létezésről a reneszánsz idejéig felhalmozott, a könyvtári katalogizálás példájával élve, a végére ért. Most már csak érteni kellene mindazt, ami a birtokunkban van. Talán ezt üzeni az is, hogy a könyvet éjfekete színű lapokkal nyomtatták.
Maga a szerző így ajánlja nekünk könyvét:
A metafizika a fizika és a dogmatika közé ékelve, azok által tagadva és kitaszítva, de köztük az átjárás titkát őrizve vár.
Puzsér Róbert valójában útikönyvet ad a kezünkbe, amely a maga módján segíthet eligazodni a valóság útvesztőjében – vagy éppen abban partner, hogy ha eltévedtünk, akkor se féljünk nagyon. Hiszen amíg olvassuk a Metafizikát, a dolgok akkor is megtörténnek, nélkülünk vagy velünk. Mindegy is. Vagy talán mégse.
Puzsér Róbert dedikál
Aki szeretné dedikáltatni Puzsér Róbert Metafizika című könyvét, az 2023. november 30-án, csütörtökön, 13 és 15 óra között megteheti a Libri Duna Plazában.
(Az Inda Press gondozásában megjelent Puzsér Róbert Metafizikacímű könyve itt megvásárolható.)
(Borítókép: Puzsér Róbert 2019. szeptember 30-án. Fotó: Bődey János / Index)
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM