A negyedik napkeleti bölcs drágakövet vitt a messiásnak, de nem ért oda időben
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Az előadás inspirációs forrásának számító alapmű több mint 120 éves. 1896-ban Henry van Dyke jr. amerikai író, diplomata, presbiteriánus lelkész kiadta nagy sikerű karácsonyi művét A negyedik keleti bölcs címmel. A regény főszereplője Perzsiából indul útnak, hogy a három királyokhoz hasonlóan tiszteletét tegye Betlehemben.
Ajándékként drágakövet visz magával, azonban késve érkezik, már csak a keresztfához jut el. Útja során ajándékait elosztogatja és számos jócselekedetet hajt végre. Tudtán kívül éli meg a krisztusi tanítások lényegét.
Egyedi megközelítés
Noha a mű számos adaptációt megélt angolszász nyelvterületen, az új koncepciónak hála az Operaház saját, egyedi változatot állítja most színpadra. A zenés darab rendezője, valamint a benne elhangzó dalszövegek írója Ókovács Szilveszter. A hozzánk eljuttatott közlemény szerint a főigazgató „sötétben meghallgatható hangjáték formájában képzelte el az előadást, ahol a közönség körben elhelyezett nyugágyakban ülve, maszkkal a szemén” hallgatja az előadást.
A műhöz Pacsay Attila írt meditatív zenét, aki a 2005-ös Maestro című, Oscar-díjra jelölt rövidfilm és a mostani mozis alkotás, a Semmelweis zeneszerzője is volt. Az előadásban párhuzamosan hallhatók felvételek térhatású audiorendszeren, valamint élőben játszik hegedűn Dimcevski Alexandre, klarinéton pedig Csongár Péter. Az előadás zenei vezetője Dubóczky Gergely karmester.
A darab librettóját Almási-Tóth András művészeti vezető, a dalszövegeket Ókovács Szilveszter írta, a prózai részeket Rátóti Zoltán narrálja, míg az énekes részekben Létay Kiss Gabriella, Kriszta Kinga, Kovács István, Fried Péter, Najbauer Lóránt és Fülep Máté működnek közre, két szereposztásban. Az előadás konzultánsa Érdi Tamás zongoraművész.
(Borítókép: Ókovács Szilveszter. Fotó: Magyar Állami Operaház)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
