Isztambulban nem cseng ismeretlenül a magyar szó

Persze az egykor templomnak épült, majd mecsetté alakított Hagia Szophiában is találhatók magyar vonatkozású ereklyék, például magyar gyertyatartók, amelyek Szulejmán szultán budai bevonulása után, hadizsákmányként kerültek az épületbe, de Szent László királyunk lányának, Szent Piroskának (azaz Eiréné császárnénak) a mozaikképe, valamint a szarkofágja is fellelhető a délkeleti galériában, illetve a bejáratnál. Igaz, a szarkofág eredetileg állítólag a Piroska által alapított Pantokrator-monostorban állhatott, amely napjainkban Zeyrek Molla dzsámi néven ismert, és szintén látogatható.

Széchenyi, a tűzoltók atyja

Kevesen tudják, de Széchenyi Ödön – a legnagyobb magyar, Széchenyi István kisebbik fia – hozta létre a magyar és a török tűzoltóságot is. A gróf, na meg a török tűzoltóság előtt tiszteleg az isztambuli Tűzoltó Múzeum, amely archív felvételeken, öltözékeken, maketteken és írásos emlékeken keresztül mutatja be a hivatás történetét.

A későbbi Ödön pasát mindig is nyughatatlan, kalandokat kereső embernek ismerték. Életében először 1860-ban, Magyarországon harcolt a lángokkal, majd Londonban a kor legjobb tűzoltóitól tanult. Az 1860-as évek második felében nagy erőfeszítéseibe került a pest-budai tűzoltóság megszervezése, de ez a tapasztalat is segítette későbbi isztambuli munkáját

– tudtuk meg az isztambuli Magyar Kulturális Központtól.

Gróf Széchenyi Ödön 1870-ben, a nagy isztambuli tűzvész után látogatott először az országba, majd a pusztítás láttán felajánlotta szolgálatait Abdülaziz (Abdul Aziz) szultánnak: 1873-ban feladatul kapta az isztambuli tűzoltóság felállítását. 1880-ban az első keresztényként emelték pasai rangra. Széchenyi Ödön haláláig, 1922-ig Isztambulban élt, még idős korában is személyesen irányította a tűzoltást.

Róla nevezték el az 1990-es évek elején a város első tűzoltómúzeumát; az intézményben 2020. október 7-én avatták fel Szabó Tamás ötvös és Kovács Zoltán szobrászművész közös alkotását, egy bronz Széchenyi-emléktáblát, amely a Magyar Tűzoltó Szövetség ajándékaként került a múzeumba. A gróf feriköji katolikus temetőben található sírját évente megkoszorúzza az isztambuli tűzoltóság.

Évszázadok lenyomata

A legismertebb török műemlék, az Hagia Szophia mecset történetét egy virtuális utazás keretében (is) megismerheti az, aki a városba látogat. A DEM Museums az immerzív kiállításszervezés egyik globális úttörője; a cég az elmúlt években jelentős ismertségre tett szert; világvezető nemzetközi cégekkel és szakértőkkel együttműködve sikeresen létrehozott két élvonalbeli múzeumot, amelyek Anatólia gazdag építészeti, művészeti és kulturális örökségét mutatják be. Az Hagia Szophia Történeti Múzeum és az Efezusi Élménymúzeum jelenleg is nyitva áll a látogatók előtt. 

Az isztambuli Hagia Szophia Történeti Múzeum a város történelmi központjában, a Sultanahmet terén, a híres Defter-i Hakani épületben található. A háromezer-kétszáz négyzetméteren elterülő kiállítás tizenhárom termen át meséli el az Hagia Szophia ezerhétszáz éves történetét.

A múzeum harmadik emeletét a bizánci korszaknak szentelték, a második emelet azonban már az oszmán időszakot mutatja be. Mindkét történelmi korszakot tizenöt különböző nyelven, a legmodernebb technológiákat felhasználva, audiovizuális bemutatókkal keltik életre. Az első emeleten a mecset műkincseit tárják a látogatók elé, míg az épület földszintjén található ablakokon keresztül egy bizánci ciszternába lehet bepillantani.

Hamisítják a múltat (?)

Évtizedekre, sőt évszázadokra nyúlik vissza az isztambuli katonai múzeumban található relikviák kora és sora. A múzeum számos magyar vonatkozású műemléket is tartalmaz – igaz, nem éppen úgy, ahogy azt mi, magyarok tanultuk a történelemórán.

Az első oszmán fegyverkiállítást is tartalmazó múzeumot a Topkapi szeráj kertjében álló Hagia Eirene templomban állították össze Szultáni Múzeum néven. Bár az egyéb kiállítási tárgyakat innen idővel elköltöztették, a fegyvergyűjtemény egészen a második világháborúig az eredeti helyén maradt. Végül 1959-ben kerültek a mai helyükre, az egykori Katonai Akadémiai Testgyakorló Házba, amit az évtizedek alatt tovább bővítettek és modernizáltak. A jelenlegi tárlatban látható Kmety György és Guyon Richárd mellszobra, valamint azok a bőr harci dobok, amiket a mohácsi csata során vertek a török csapatok.

És ha már a mohácsi csatánál tartunk, érdemes (viccesen) kiemelni, hogy a kiállítás nem éppen úgy tünteti fel a magyar vonatkozású, az oszmán birodalom térhódításával kapcsolatos emlékeket, mint azt a magyarok megszokhatták: a lényegesebb, magyar győzelemmel záruló összecsapásokról „elfelejtettek” megemlékezni a törökök, de Buda várának ostromát sem olyan módon ábrázolták, mint kicsiny hazánkban…

Temetkezési központ

Végezetül érdemes megemlékezni a Saint Benoît-, vagyis Szent Benedek-kolostorról is, amely Rákóczi és Zrínyi nevéhez köthető. A kolostor megannyi magyar (bujdosó) temetkezési helye volt: Zrínyi Ilonát, illetve fiát, II. Rákóczi Ferencet is itt helyezték örök nyugalomra az 1700-as évek elején – igaz, hamvaikat 1906-ban Kassára szállították, így már csak emléktábla őrzi nevüket.

Ez a támogatott szerkesztőségi tartalom a Török Köztársaság Kulturális és Idegenforgalmi Tanácsosi Hivatal közreműködésével jött létre.

(Borítókép: Gáll Anna / Index)