Lerántották a leplet a szűzhártya hamis mítoszáról

Manapság életünk legszebb napja, régen azonban teher, sőt trauma is lehetett. Egészen a XX. századig ugyanis azoktól a nőktől, akik a társadalom értékes, rangos képviselői voltak, elvárták, hogy férjhez menjenek. Ami viszont nem változott:

Az esküvő és a lakodalom eseménysora ezt a fontos átmenetet kísérte és kíséri mind a mai napig.  A Magyar Menyasszony című magyar és angol nyelvű tárlat azonban nemcsak a nagy napról szól, hanem bemutatja azt is, hogyan változott Magyarországon 500 év alatt a házasság intézménye. Számos tárgyon, fotón, ruhán és installáción keresztül követhetjük végig a nők útját a leánykéréstől a ceremónián át a lakodalomig. És igen, ez most csak a nőkről szól, azaz a nők társadalmi szerepének alakulásáról – ám nem csak nőknek. 

Több száz ismert és ismeretlen nő története elevenedik előttünk, féltve őrzött ruháikkal, kellékeikkel, szerelmes leveleikkel együtt, amelyek mind a női szerepek és az esküvőhöz, házassághoz fűződő viszony változásáról mesélnek. Megtudhatjuk például,

• hogy régen miért volt kevesebb a válás,
• hogy a férfi miért nem tudott meglenni nő nélkül,
• hogy miért kötik pártába a nő fejét, és honnan ered ez a hagyomány,
• valamint: hogy mire való a kelengyeláda. 

Szerelemprojekt

A kiállítás megnyitóján a sajtó munkatársait a tárlat kurátora és egyben ötletgazdája, Simonovics Ildikó divattörténész vezette körbe, aki 11 évvel ezelőtt álmodta meg ezt a tárlatot. Minden résztvevő számára világossá válhatott, hogy

A három éve alakult Magyar Menyasszony Facebook-csoportnak köszönhetően – amelynek immár 11 600 tagja van – több mint 500 tárgyi felajánlás érkezett a kiállításra. A tagok szép lassan elkezdték megosztani a szüleik, nagyszüleik, dédszüleik esküvői képeit, történeteit. Idilli és tragikus sorsokról lehet olvasni. Az unokák segítettek digitalizálni, a nagymamák pedig örültek, hogy mesélhettek.

A tárlat ezért is különleges: ötvözi a nagy múltú múzeumi intézmények műtárgyait a közösség által felajánlott tárgyakkal. A kurátor szerint „a Facebook-csoport sikere is mutatja, hogy az emberek keresik a gyökereiket”. A kiállításnak egyébként van adatbázisa is, ahova a tárlat lezárultáig bárki feltöltheti saját fényképét. Eddig 1410 esküvői fotó érkezett be, amiket a kiállítótérben is levetítenek. 

500 év 50 története

Ahogy belépünk az első kiállítótérbe, rögtön egy feltűnő – ahogy a kurátor fogalmaz – szalagerdőbe ütközünk, majd a házassághoz fűződő szavakkal és fogalmakkal, valamint kelengyeládákkal ismerkedhetünk meg.

A házasság történetének, valamint a női történelem kibontakozásáról idővonalat is láthatunk egészen az 1000 előtti időktől – amikor még együtt élt a pogány házasságkötés, a lányrablás, majd a feleségvásárlás gyakorlata – 2023-ig, azaz addig a pontig, amíg Karikó Katalin Nobel-díjat kapott. 

Ezt követően igazi labirintusban találjuk magunkat, ami nem véletlen: 

Időben az első – 1522-ből – Habsburg Mária és II. Lajos magyar király története, az utolsó pedig Vanda és Gyula sztorija, akik 2013-ban ismerkedtek meg a Randivonalon. Az 500 évnyi történelem labirintusában a párválasztástól kezdve kísérjük végig a házasság vagy esküvőig vezető úton a hölgyeket – ez adja a kronológiát, és ezért szerepelnek egymás mellett az említett házaspárok. A történetek megírására 19 szakértőt kértek fel a tárlat létrehozói. 

Több száz évnyi történelem bontakozik ki, amit azért vállalt be anno a kurátor nagyon meredeken és bátran, mert a Magyar Nemzeti Múzeum textilgyűjteménye őrzi Magyarország legrégebbi esküvői öltözékét. A tárlaton számos világszinten egyedülálló több száz éves ruhát és kelléket is megcsodálhatunk, de ugyanebben a kiállítótérben olvashatunk a szüzességet őrző szűzhártya máig tartó mítoszáról is. Aki nem tudná: a szűzhártya formája, vastagsága nem áll összefüggésben a nő szexuális életével. 

A sötétség fenntartásához még ma is magukat orvosnak nevező emberek asszisztálnak. Világszerte hirdetnek szűzhártya-helyreállító műtéteket, ezzel megtévesztve nőket és férfiakat, fenntartva a szüzességet bizonyító »szűz« szűzhártya hamis mítoszát

– olvasható a tárlaton. 

A népviseletek szerelmesei is örülhetnek

A következő teremben fehér menyasszonyi ruhák sokasága öleli körbe a termet, a legidősebb darab 1809-ből származik (bár ez nem biztos, hogy menyasszonyi ruhának készült), az utolsó pedig 2022-ből. A ruhák hatalmas értékét az adja, hogy mindegyikhez tartozik egy egyedi, különleges történet. 

A legtöbb tájegység falusi közösségében a XX. századig nem létezett kifejezetten az esküvőre szánt menyasszonyi ruha, így a lányok ünnepi népviseletben mentek férjhez. A magyar népi kultúra viseletbéli hagyományai rendkívül gazdagok és változatosak: vagy húszféle népi menyasszonyi viselettel találkozhatunk.

A Magyar Nemzeti Múzeum legújabb tárlata mindenkinek szól: azoknak, akik már házasok, azoknak, akik most készülnek házasodni, és azoknak is, akik egyszer majd szeretnének házasként élni. A kiállítás 2023. december 14-től látogatható az intézmény József nádor-termeiben.

A megnyitón beszédet mondott Hammerstein Judit, Magyar Nemzeti Múzeum megbízott főigazgatója, Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára, valamint Simonovics Ildikó divattörténész, muzeológus, a Magyar Menyasszony projekt kurátora. A kiállítást Ugron Zsolna József Attila-díjas író nyitotta meg, az eseményt Berecz András Kossuth-díjas énekes, mesemondó történetei színesítették. 

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)