Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM1400 éves relikviát „rongáltak” meg a falusiak, hogy köszönetet mondjanak Buddhának
További Kultúr cikkek
Több mint 760 ezer. Ennyi mozdíthatatlan műemlékkel rendelkezik Kína – ebbe a csoportba sorolják a nagy falat is. Ennek ellenére mégis csupán ötezer van, amelyet nemzeti szinten, komolyabb védelemmel láttak el, és fokozottan ügyelnek rá, nyilatkozta Csen Pei-jun a Nemzeti Kultúrörökségi Hivatal képviselője egy sajtókonferencián.
Ahogy arról az NBC News is beszámolt, a múlt hónapban súlyosan károsítottak egy 1400 éves Buddha-szobrot, ráadásul nem is ártó szándékkal. Az elkövetők helybéliek voltak, akik hálát akartak adni Buddhának, amiért az meghallgatta imáikat, és teljesítette kérésüket.
Az álmokhoz vezető színes Buddha
Noha az incidens nem mai, a hír csupán a napokban járta be a kínai sajtót, amikor a WeChaten – a kínai közösségi média oldalán – kezdett el terjedni az átfestett szoborról készült videó. Az oldalon még a kommentelők is két táborra szakadtak – az egyik táborban a hatóságokat hibáztatva a hanyag védelemért, a másikban pedig felmentve az elkövetőket, mondván,
régebben is hasonló módon tisztelegtek az istenségek előtt az emberek.
A Nanking Megyei Kutatóközpont azt nyilatkozta a Kulturális Tulajdon Védelemnek, hogy még november elején az egyik helyi lakos kérte arra édesanyját: keressen valakit, aki friss, ragyogó színekbe tudja öltöztetni a szobrot, ezzel hálálva meg, hogy teljesítette vágyaikat.
Az incidenst követően a helyi hatóságok közleményben nyilatkoztak arról, hogy megerősítették a műemlék védelmét, ezzel megelőzve a további károsítást. Noha a szobrot még 2021-ben fedezték fel, nem került föl a műemlékvédelmi listára, ezért a helyi hatóságok kénytelenek maguk foglalkozni vele, központi segítség nélkül. Bár a szobrot térfigyelő kamera is szemmel tartja, a helyi műemlékvédelem elmondása alapján nehezen megközelíthető helyen van, és meglehetősen távol is, így megóvása nem könnyű feladat.
Bár egy 1400 éves szoborról van szó, az elkövetők ellen nem indítanak eljárást – többek között azért sem, mert zömében 70-80 éves emberekről van szó. A hatóságok úgy vélik, retorzió helyett az edukáció lenne a jó megoldás, hogy a falubeliek is megértsék, miért fontos eredeti állapotukban megőrizni ezeket a műemlékeket.
Nemzeti diskurzus
Mindenesetre a vizsgálatba bevont szakemberek biztató hírekkel szolgáltak a műemlékvédelem számára. A „tisztelgésnél” használt festék akril, így van rá lehetőség, hogy tartós károsodás nélkül helyreállítsák a szobrot.
Ez sajnos nem mondható el egy 2018-ban történt esetről,
ahol olajfestékkel kenték le Buddha egyik szobrát a Fengmen-templomban, Szecsuánban. Ott mindössze cementtel tudták eredeti formájához hasonlóra visszaállítani a műemléket. Számos efféle esetre van példa Kínában – csupán az 1980-as, 1990-es évekből 13 hasonló esetet regisztráltak. Ennek következtében széles körű diskurzus alakult, hogy vajon miként tudnák megvédeni azokat a műemlékeket, amelyek elszigetelt falvakban és területeken vannak.