Sokat kockáztat az, aki így akar népszerű lenni

2024.01.06. 09:42
Miért kényszerülünk hazugságra? Milyen érzések, hiányérzetek állnak a gyermeki hazugság mögött? Mi a következménye annak, ha valaki túlzottan kiszínezi, esetleg elferdíti a valóságot? Erről szól a Vojtina Bábszínház legújabb, Arika, az elkápráztatóművész című előadása.

Kerekes Arika, a Göröngyös Úti Iskola 2. b osztályos, élénk képzelőerővel és szárnyaló fantáziával megáldott tanulója mindent megadna egy kis népszerűségért. Egy nap, hogy végre felfigyeljenek rá, elhiteti osztálytársaival, hogy van egy dúsgazdag, vidámparkszerű kastélyban élő svájci nagynénije, Heidi néni, aki meghívta őt magához a nyárra, és felajánlotta, hogy még egy barátját is magával viheti az álomutazásra. Az osztályban hatalmas versengés indul a mesés svájci vakációért és Arika barátságáért. 

De megéri-e népszerűnek lenni ezen az áron?

A gyermeki hazugság, a nagyotmondás, a képzelőerő határtalansága áll a Vojtina Bábszínház új előadása, az Arika, az elkápráztatóművész középpontjában. A kisiskolásoknak ajánlott produkciót Kertész Erzsi Göröngyös Úti Iskola – Lássatok csodát! című regényéből Nagy Orsolya adaptálta színpadra. A bábelőadás 2021 márciusára készült el, ám a koronavírus-járvány miatt közönség előtt nem játszották, csupán egy online előadást láthattak a gyerekek.

Mi a hazugság oka?

A bábelőadás a kisiskolás korosztály mindennapos élethelyzeteit, konfliktusait vizsgálja meg közvetlen közelről. Érdemes-e füllenteni csak azért, hogy érdekesnek látsszunk? És egyáltalán: mitől érdekes vagy különleges valaki?

A gyermekpszichológia a hazugság lélektanát a szégyenérzettel, valamilyen probléma elrejtésével, elkendőzésével, a kompenzációval magyarázza. Kolozsi Angéla a bábszínháznak adott interjújában arról beszélt, milyen rendezői elképzelés motiválta a téma kapcsán:

„Minden ember – akár gyerek, akár felnőtt – szeretné, ha szeretnék: ha odafigyelnének rá, ha elfogadnák. A szeretethiányra, a magányra különféle válaszokat adhatunk – az egyik lehetséges út, amikor azt hazudjuk, hogy tök jól vagyunk. Arika ezt a »tök jól levést« hergeli odáig, hogy egy ponton túl mindenki tátott szájjal hallgatja, és már irigyli, cserélni akar vele. 

Amikor lelepleződik, nagyot zuhan – és akinek addig mindenki a barátságát kereste, az az osztály számkivetettje lesz.

És újra egyedül van, éppen úgy, mint az ártatlan füllentésnek induló hazugsága előtt. Nagy Orsolyával igyekeztünk olyan színpadi adaptációt készíteni Kertész Erzsi meséjéből, amelyben egyszerre mutathatjuk meg a hazudozás okait és következményeit. Előadásunkban egy egész közösség néz szembe a »beteges hazudozóval« – de önmagával is: az osztálytársaknak kimondva-kimondatlanul is fel kell ismerniük, milyen szerepük volt abban, hogy Arika becsapta őket.”

Jobb, ha magunkat adjuk

A címszerepet alakító Hell Krisztina szerint a történet leginkább az önazonosság fontosságáról, annak kereséséről szól.

A beilleszkedés nehézségeiről, az elfogadás iránti vágyról tanulhatunk a regényből készült játékból. Kerekes Arikával együtt a gyerekek is megérthetik, hogy nem kifizetődő hazugságok árán többnek látszani, hamis különlegességbe menekülni. Sokkal többet ér, ha a valódi énünket kedvelik, felesleges sallangok és nagyotmondások nélkül.

A premier 2024. január 14-én, vasárnap délelőtt 10 órától lesz a Vojtina Bábszínház Kálvin téri Színháztermében. A darab látványtervezője Szőts Orsolya, zeneszerzője Czapp Ferenc, koreográfusa Ágoston Krisztina. A szerepekben Asbóth Anikót, Baditz Dávidot, Hell Krisztinát, Főglein Fruzsinát, Mercs Máté Pétert, Nagy Mónikát és Telenkó-Oláh Tímeát láthatja a közönség.

(Borítókép: Részlet az Arika, az  elkápráztatóművész  című darabból. Fotó: Csatáry-Nagy Krisztina)