Meghalt Benedek Miklós

Benedek Miklósra mindig úgy fogunk emlékezni, amilyen A Pogány Madonna című filmben volt Mr. P. Smith, a finom angol úriember szerepében. Fanyar humora, elegáns stílusa, fegyelmezettsége minden szerepében összetéveszthetetlenné tette a játékát. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a Nemzet Színésze cím kitüntetettje szinte élete végéig a színpadon állt. 

„Színház mindig is lesz. Még ha valami okból a jóisten nem akarná, akkor is. Mindig lesz két ember, aki összeáll, és elmond egy viccet. Ha a fene fenét eszik is, akkor is lesz mindig a világban valahol egy Hacsek és egy Sajó. Két bohóc mindig összejön valahol. Mert minden emberben benne van a színház, a színészet: a szomorúság meg a vidámság. Amik nem nagyon különböznek egymástól” – mondta egy születésnapi beszélgetésben a Nemzeti Magazinnak.

A Budapest Orfeum szellemi atyja

Benedek Miklós 1946-ban született Budapesten, apja Benedek Tibor, a pesti kabarék elmaradhatatlan figurája volt. Miklós emlékei szerint ötéves kora óta színész akart lenni, írja róla az MTI. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán Szinetár Miklós osztályába járt, 1965-ben egyik osztálytársával, Vallai Péterrel megnyerték a Ki mit tud? paródiakategóriáját, 1969-ben diplomázott, majd a Nemzeti Színházhoz szerződött.

Ő volt a szellemi atyja a Budapest Orfeum című zenés produkciónak, amelyet 1979-ben Császár Angelával és Szacsvay Lászlóval közösen hoztak létre. A legendás előadást különböző színpadokon csaknem négyszázszor játszották egy évtizeden át, és bejárták vele a világot.

1983-tól húsz évig volt a Katona József Színház tagja, itt kezdett el rendezni is. A 2002-ben megnyílt új Nemzeti Színházba Schwajda György hívta meg, Prosperót játszotta Shakespeare A vihar című komédiájában. Egy év múlva, már Jordán Tamás igazgatása alatt lett a társulat tagja, 2009-ben azonban megszűnt a szerződése, ismét szabadúszó művész lett.

1992-től tizenöt évig oktatott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. A kilencvenes években a Magyar Színészkamara ügyvivője, 2017 óta az Orlai Produkciós Iroda társulatának tagja volt. Szabadúszó művészként az ország szinte minden színházában játszott vagy rendezett.

A Fényes szelektől a Macskafogóig

Benedek Miklós a két háború közötti pesti polgár figuráját, stílusát, modorát keltette életre, de alakításában mindig volt egy kis fintor, kis tragikomédia. Klasszikus szerepekben és modern darabokban egyaránt emlékezetes alakítást nyújtott, többek között a Katona József Színházban a Mirandolinában, a Tarelkin halálában és Füst Milán Catullusában, valamint Bulgakov Menekülésében. A Játékszínben eljátszotta a Hyppolit, a lakájt, a Nemzetiben Pilátust a Mester és Margaritában. A Vígszínházban szerepelt a Csókos asszony, a Nóra és a Játék a kastélyban című darabokban.

Rendezőként több Heltai- és Molnár-darabot, számos komédiát, zenés játékot vitt színre, ő jegyzi Szacsvay László Szép Ernő-estjének színpadra állítását is. Számtalan tévé- és játékfilmben is feltűnt, mint a Fényes szelek, A Pogány Madonna, az Akli Miklós, A három testőr Afrikában, a Presszó, a Sorstalanság, a De kik azok a Lumnitzer nővérek?, az S.O.S. szerelem!, a Szabadesés. Szerepelt a Turnéban és A szeleburdi család című tévéfilmben, a Macskafogó című rajzfilmekben Mr. Teufelnek kölcsönözte a hangját, s ő volt Sut, a tépett farkú róka hangja is a Vukban.

Utánozhatatlan stílusérzék

Nagyobbik fia, Benedek Tibor háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, a magyar férfiválogatott egykori szövetségi kapitánya 2020-ban hunyt el. Kisebbik fia, Albert a családi hagyományt folytatva rendezőasszisztensként, íróként, fordítóként és színészként is tevékenykedik.

Benedek Miklóst 1981-ben Jászai Mari-díjjal, 1989-ben Érdemes Művész címmel jutalmazták. 1998-ban vehette át a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést, 2012-ben Kiváló Művész címmel ismerték el. 2016-ban Kossuth-díjjal tüntették ki utánozhatatlanul eredeti, kifinomult és elmélyült játékmódja, rendkívüli stílusérzékről tanúskodó emblematikus szerepformálásai, valamint a klasszikus kabarék világát is népszerűsítő kivételes és méltán nagyra értékelt művészi pályája elismeréseként. 2020 óta a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, tavaly szeptemberben a nemzet színészei közé választották, a július 19-én elhunyt Balázsovits Lajos helyére.

A szakma humora

Állandó partnere és barátja, Szacsvay László szerint ő volt az az ember, akivel a legjobban lehet hallgatni. Órákon keresztül, miközben persze mindent megbeszéltek, szemvillanásokkal és félszavakkal. „Ehhez kell még három sör. Neki egy, ugye, nekem mindig egy kicsit több kellett” – mondta az említett születésnapi interjúban. Úgy vélte, a színészetet nem nagyon lehet tanítani. Talán csak mozogni, beszélni, meg olyan „kis” külsőségeket, mint bejönni a színpadra, kimenni a színpadról, és ami a kettő közé esik, ahogy Kellér Dezső mondta.

Hogy hogyan kell fölvenni egy kalapot. Van, aki már azt sem tudja, mi az a zsebóra. Hogyan kell kinyitni, mit kell vele csinálni. […] A színészetnek az élvezhetőbb részét tanítottam. A szakma fekete humorát. Kosztolányi, Mándy, Gábor Andor, Heltai, Molnár Ferenc írásainak a lényegét. A keletkezésüket, a politikai hátterüket, hogy mit üzennek a mának. Hogy milyen intenzitással vagy szentimentalizmussal kell ma megszólaljon egy kuplé, egy sanzon.

Benedek Miklós az utóbbi időben sokat betegeskedett, az előadásait is le kellett mondani. Ritkán beszélt arról a fájdalomról, amit imádott fia elvesztése okozott, de valószínűleg soha nem tudta feldolgozni a halálát. Most már együtt ülnek egy égi uszoda lelátóján.

Maradok tisztelettel

Benedek Miklós nem érhette már meg, hogy a róla szóló könyv megjelenjen. A Maradok tisztelettel, Benedek Miklós című könyvet a régi barát, Vajda Katalin írta. Megannyi sikeres szerep után Benedek Miklós a könyv írása közben a legnagyobb kihívással birkózott meg: saját magáról, a saját életéről mesélt.

Az előrendelhető könyv leírása szerint a gyerekkortól a jelenkorig tartó történetben minden szóba kerül: a sikerek, a mindennapi örömök mellett a kudarcok és a tragédiák is.

Együtt sírhatunk és nevethetünk a pályatársakkal, az idősebb és a fiatalabb kollégákkal, a barátokkal és a családtagokkal. És igen, megrendítő, hogy olvashatunk a két Benedek Tibor korai haláláról is: az édesapa öngyilkosságáról és a fiú szörnyű betegségéről

− írja a kiadó a könyvről, amelyben az író Vajda Katalinnak köszönhetően mellbevágón őszinte vallomást olvashatunk. Vajda Katalin írta színpadra a Hyppolit, a lakájt is, amely majd egy évtizedig ment óriási sikerrel a Játékszínben Benedek Miklóssal, Szacsvay Lászlóval és Molnár Piroskával. 

„Nem fájt a vakbelem, csak azt akartam, hogy anyám velem foglalkozzon és sajnáljon. Bementünk a kórházba, fogtam az oldalamat, és eljátszottam, hogy fetrengek a fájdalomtól, mire az orvos zokszó nélkül kivette a vakbelemet, sőt utána még meg is mutatta, hogy milyen csúnya. Majdnem elröhögtem magam, látva azt az összetekert randaságot. Hogy tényleg csúnya volt-e, nem tudom, fogalmam sincs, hogy néz ki egy szép vakbél” – idéz az ismertető a könyvből, amely 2024 márciusában jelenik meg a Corvina Kiadó gondozásában.

(Borítókép:  Benedek Miklós, a nemzet színésze Budapesten 2023. szeptember 8-án. Fotó:  Czimbal Gyula / MTI)