Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM- Kultúr
- fighting fantasy
- kaland játék kockázat
- könyv
- szerepjáték
- társasjáték
- játék
- fantasy
- ian livingstone
- steve jackson
Rejtélyek és kalandok nyomában: elszabadult óriások és egy ősi város titkai
További Kultúr cikkek
Ian Livingstone Az óriások árnyéka című kalanddal, Steve Jackson pedig (Jonathan Green társzerzővel) több kalandot is összefűzve a Salamonis titkai címmel szélesítette tovább a varázslók és kardforgatók Titán néven ismert világát. 2023 végétől a Chameleon Comix kiadónak köszönhetően már a magyar kalandorok is kezükbe vehetik az új küldetéseket, aranyat és dicsőséget szervezve, harcba szállva a gonosz ellen.
Magyarországon is évtizedek óta lelkes rajongótábora van a Jackson–Livingstone: Fighting Fantasy lapozgatós könyveknek. Nekik már nem kell bemutatni a két kalandmester munkásságát, és egész biztosan szép gyerekkori emlékeket ébresztenek bennük az olyan nevek, mint Zagor, Tűzhegy és Allansia. A sorozat első kötete 1982-ben jelent meg The Warlock of Firetop Mountain címmel, Magyarországra pedig 1989-ben érkezett meg (a legendás Rakéta könyvkiadó fordításában: A Tűzhegy varázslója).
Bizony, 1989 nem csupán a magyar történelem szempontjából jeles dátum, hanem a magyar szerepjátékosok számára is. Akiket akkor gyerekként elvarázsolt a lapozgatós könyvek világa, azok ma is szívesen emlékeznek vissza a dobókockás kalandokra Szukumvit báró Halállabirintusában, Rettegett Balthus KáoszFellegvárában és Azzur Nagyúr Feketehomok kikötőjében.
A Fighting Fantasy köteteket Kaland, Játék, Kockázatként ismerték meg a magyar olvasók. A könyvbe ágyazott szerepjáték pofonegyszerű: korlátozott lehetőségekkel az olvasó alakíthatja a cselekményt, a döntései/választásai útján – megadott számokkal ellátott „olvasópontokon” keresztül – juthat el a végkifejletig, teljesíthet egy kalandot/küldetést.
A sorozatnak van kidolgozott harcrendszere, továbbá egy mellékelt kalandlapon lehet vezetni a megszerzett tárgyakat (némelyik megtalálása elengedhetetlen ahhoz, hogy egy-egy küldetést teljesíteni lehessen). Aki bővebben szeretne tájékozódni a Fighting Fantasyról, és most ismerkedik a műfajjal, annak érdemes elolvasnia korábbi cikkünket.
A sorozat negyvenedik évfordulója alkalmából megjelent két új kötet inkább a régi rajongóknak szól, de persze kezdők is bátran a kezükbe vehetik. Ha azonban valaki most indulna élete első lapozgatós kalandjára, annak jobb választás lehet Ian Livingstone Tolvajok városa című története. Az egyik legjobb és legizgalmasabb kaland. Ráadásul még beszerezhető, a Fighting Fantasy sorozatot Magyarországon felkaroló Chameleon Comix kiadó tavaly adta ki újra.
A régebben megjelent könyvek már nehezebben érhetőek el, és az antikvár példányoknak irreálisan felverték az árát. A mára eltűnt Rakéta gondozásában évtizedekkel ezelőtt kiadott kötetek sajnos nem az örökkévalóságnak készültek. Harmincéves, illetve még régebbi példányokról van szó, amelyeknek papírja megsínylette az eltelt éveket. Érdemesebb tehát a Chameleon Comix megjelenéseit figyelni, ígéretük szerint régi kedvencek újrakiadása és magyarul még nem olvasható kalandjátékok is a kiadói tervek között szerepelnek.
Könnyed és hangulatos kaland
A közelmúltban megjelent Az óriások árnyéka és a Salamonis titkai tapasztalt kalandoroknak (régi rajongóknak) kiemelten ajánlott gyöngyszemek (mondhatni kötelezőek). Ám be kell vallani, hogy Az óriások árnyéka közel sem a legjobb lapozgatós könyve Ian Livingstone-nak. Elég egyszerű, már-már együgyű története van: a Gonosz átkát – a mindent és mindenkit eltaposó szörnyű vasóriásokat – a főhős/olvasó szabadítja óvatlanul a világra. A feladat az, hogy ezt a hibát jóvá tegye, és megállítsa az óriásokat, de ehhez segítségre lesz szüksége, mert nem akárhogyan lehet ezt kivitelezni.
A Fighting Fantasy-kötetek egyik erőssége mindig az volt, hogy általában valamilyen karizmatikus gonosztevőt kellett legyőzni, de Az óriások árnyékából hiányzik egy igazi főellenség. Ami a történet erőssége, az a hangulata, a kaland díszletei és szereplői. Többnyire a Hamelin nevű városkában barangolhatunk, amely legalább annyira sokszínű, veszélyes és a felfedezés örömével kecsegtető helyszín, mint a Tolvajok városában megismerhető Feketehomok kikötő (azért persze van némi szintkülönbség).
Az óriások árnyéka tele van érdekes és izgalmas szereplőkkel, de mind közül az egyik legszórakoztatóbb, a Mónguz becenevű kalandor, akinek fontos szerepe van a küldetés teljesítésében. Livingstone nem sokat kockáztatott ezzel a könyvvel, maradt a bevált sémáknál, könnyed kaland kezdőknek is.
Nehéz, de tele izgalmakkal
Steve Jackson (és Jonathan Green) Salamonis titkai című könyve jóval összetettebb (és nagyon nehéz) kihívást kínál, amely újdonságot is nyújt a játékmenetben. Volt már erre példa a Sorcery sorozatában (magyarul Kaland, Játék, Varázslat), amelyhez varázskönyvet is mellékeltek, és egyáltalán nem volt mindegy, hogy mikor, milyen varázslatot használ az olvasó.
A Salamonis titkaiban pluszképességeket lehet (és kell is) szerezni, valamint a megszokott ügyesség-, életerő-, szerencsepontok mellett úgynevezett „dicsület”-pontok gyűjthetőek (a betűvetéshez még egy külön táblázat is a rendelkezésre áll). A végigjátszáshoz elengedhetetlen követni a „napok kerekét”, vagyis hogy éppen milyen nap van. A Salamonis titkaiban egy tucat küldetés teljesíthető, rengeteg mindent össze kell gyűjteni, a kalandlapot figyelmesen kell vezetni, nagyon könnyen elveszíthető a fonal, ha az olvasó nem elég precíz.
Bosszantó hibák is akadnak a könyvben (ezeket már kigyűjtötték a neten), előfordult, hogy találkoztam egy karakterrel, beszéltünk, előrébb is vitte a cselekményt, majd visszajutottam egy olyan pontra, ahonnan ez megismétlődött, mintha előzőleg meg sem történt volna.
Míg Az óriások árnyéka talán túlontúl gördülékeny egy tapasztalt kalandornak, a Salamonis titkai közel sem az. A kezdőknek pedig ez lehet az egyik legnehezebb kalandjáték. A hangulat azonban mindenért kárpótol. tele van titkokkal, mindenféle rejtélyekkel, szórakoztató szereplőkkel, na meg persze izgalmas ellenfelekkel.
Nagyon sok utalást tartalmaz más Fighting Fantasy-történetekre és ismert, híres/hírhedt szereplőkre. A Salamonis titkai amellett, hogy nehéz játékkönyv, az egyik legjobb is a Fighting Fantasy-kötetek sorában.
A lapozgatós könyvek hangulatának megteremtéséhez fontos adalékot jelentenek az illusztrációk. Vizuális támpontok, amelyek még inkább elősegítik a kalandokkal teli világban való elmerülést. Erre egyik kötet esetében sem lehet panasz, de a Salamonis titkai e téren is erősebb. Például ötletes, hogy az adott küldetések céljai (és kezdő olvasópontjai) az egyik illusztrációról olvashatóak le.
Idén januárban a Chameleon Comix közzétette a 2024-es kiadói tervét: várhatóan érkezik a Fighting Fantasy világát bemutató kézikönyv, a Titán, és többek között olyan régi klasszikusok is új kiadást kapnak, mint A Gyíkkirály szigete, A Hóboszorkány barlangjai, A Végzet Erdeje, A halál seregei és a posztapokaliptikus sci-fi, Az országút harcosa. Ha ezek tényleg mind megjelennek, akkor kalandos egy év lesz a 2024.
(Borítókép: Németh Kata / Index)