Háy János: Magyarországon harminc éve legitimizált a lopás

Karácsonykor látogatott el Háy János íróhoz a Szabad Európa, és az ünnepi hangulat közepette kicsit kifaggatták véleményéről a világ nem túl örömteli eseményeiről.

Háy János többek között arról beszélt, hogy 

• az emberek „két nap életért minden halál utáni dicsőséget elcserélnének”. Azt gondolja, ez azért van, mert „a körülöttünk lévő végtelen és a számunkra kiszabott végesség belénk van kódolva”.
• A témánál maradva szó esett Karsai Dánielről és az eutanáziáról. Erre azt felelte, „nem propagálja az öngyilkosságot, de úgy véli, ha valaki nem akarja halálos betegen élni az életét, annak kell legyen lehetősége arra, hogy ne éljen”.
• Innen áttért a tabukra és a könyvfóliázásra. Kiemelte, hogy a tabuk egyfajta buborékvilágot teremtenek, amit nem tart egészségesnek. A fóliázást hülyeségnek tartja, „hiszen attól, hogy egy műben megjelenik egy rasszista szereplő, az nem teszi az olvasót is rasszistává”.
• Itt áttért az olvasószám csökkenésére, ami főként a fiatalabb generációt érinti. Ezen belül kiemelte, mennyire elitista a magyar oktatási rendszer, hiszen a jómódú ott taníttatja a gyerekét, ahol akarja. „Holott az elitnek épp azon kellene gondolkodnia, hogy a társadalom lemaradó tíz-húsz és botladozó hetven százaléka hogyan juthat jobb minőségű élethez” – mutatott rá.
• Elmondta, nem egy tüntető, utcára vonuló típus, de teljes mértékben a tanárok mellett áll, ugyanis évek óta nevetségesnek tartja, ami a magyar oktatásrendszerben folyik. „Oktatási kérdésekben tényleg hibás döntések születtek a rendszerváltás kezdetétől, és ezért a felelősség nem csak a politikát, hanem általában az elitet terheli, akik létrehozták a maguk képzési központjait, és köpnek a társadalom többségére” – fogalmazott.
• Innen áttért a nemzeti öntudatra, amely szerinte hiányzik Magyarországon. Véleménye szerint „nem alakult ki korszerű nemzetkép”, és a miniszterelnökség nem fogja fel, ez mennyire fontos lenne ahhoz, hogy az emberekben kialakuljon a közösséghez tartozás érzése.
• Kitért a politikai nyelvezetre és annak fontosságára, ami szerinte csupán kormányzati oldalon van jelen, és ezért lehetséges az, hogy az ellenzék még egyharmadot sem tud elérni a választásokon. „Folyamatosan ekézni a kormányt, édeskevés. Valamit állítani kéne a világról, de előtte nem ártana megtisztulni, ha már erre 2010-ben, az első csúfos vereség után nem voltak képesek” – jelentette ki Háy.
• A magyar politikát kifejezetten korruptnak nevezte. Véleménye szerint „Magyarországon harminc éve legitimizálva van a lopás, és lassan minden párt bejelentkezett az angyaloké helyett a tolvajok seregébe. Ezért senki nem képviselheti azt a korszerű üzenetet a tízparancsolatból, hogy ne lopj. Persze mindenki a másikra mutogat, hogy azok ellopták ezt, akkor mi meg ellophatjuk azt. Ez mindenkinek indokot és jogosultságot ad a lopáshoz.”
• Az orosz–ukrán háborúról is szót ejtett. Elmondta, az orosz rendszert kifejezetten félelmetesnek tartja, és véleménye szerint egyértelmű, hogy az oroszok nem fogják hagyni, hogy szomszédjukban erős amerikai befolyás alakulhasson ki – amire véleménye szerint akkor lenne esély, ha Ukrajna függetlenedne Oroszországtól.

(Borítókép: A Térey-ösztöndíjjal 2020-ban elismert Háy János József Attila-díjas író költő, festő, illusztrátor budapesti otthonában 2021. május 11-én. Fotó: Czimbal Gyula / MTI)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!