A Herceg és a néma lány

A  Ruszalka  a világon legtöbbet játszott cseh opera, szülőhazájában is egyedül Smetana  Az eladott menyasszony  című alkotása verseng népszerűségével, megelőzve olyan műveket, mint Janácek  A ravasz rókácska  és  Jenufa  című darabjai. Dacára a cseh folklórból vett természetfeletti lényeknek, Jaroslav Kvapil költő librettóját leginkább Hans Christian Andersen  A kis hableány  című meséje inspirálta, de hatottak rá XIX. századi romantikus német irodalmi alkotások is.

Ruszalka, a vízitündér azzal keresi fel atyját, a Víziembert, hogy beleszeretett az erdei tavukhoz látogató daliás Hercegbe. A tó urát lesújtja, hogy lánya emberré akar válni, de végül elküldi őt Jezsibabához. A boszorkány figyelmezteti Ruszalkát, hogy emberként el fogja veszíteni a hangját, ha pedig szerelme hűtlen lesz hozzá, mindkettőjüket örök átok sújtja. A lány azonban hisz szerelmük erejében, így vállalja a kockázatot. Mikor az erdőben vadászó Herceg rátalál a néma lányra, első látásra beleszeret, és el is viszi a kastélyába. Az idillnek azonban csakhamar vége szakad...

Dvorák, aki a cseh nemzeti ébredés képviselőjeként szívesen dolgozott fel népzenei és népmesei témákat, alig több mint fél év alatt komponálta a művet. Az operát 1901-ben mutatta be a prágai Nemzeti Színház, és egycsapásra hatalmas siker lett a hazájában, csak a cseh fővárosban több mint kétezerszer tűzték műsorra. Bár a következő években több európai nagyvárosban is bemutatták, a nemzetközi operarepertoárnak igazán az 1980-as évektől vált részévé.

Zoób Kati jelmezei

A Magyar Állami Operaházban eddig mindössze két vendégjáték alkalmával volt látható Dvorák mesterműve, 1956-ban a Pozsonyi Nemzeti Színház vendégszerepelt az Erkel Színházban a vízitündér tragikus szerelmi történetével, húsz évvel később pedig a Prágai Nemzeti Színház az Operaházban.

A Ruszalkát most Szikora János, a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója viszi színre, akinek a Salome 1989-es premierje óta ez a 13. munkája a Magyar Állami Operaházban. A szecesszió látványvilágából, többek közt Mackintosh és Mucha alkotásaiból ihletet merítő produkció díszleteit Szendrényi Éva, jelmezeit Zoób Kati tervezte. A darab táncbetétjeit Rafai-Vetési Adrienn készítette a Magyar Nemzeti Balett művészei és a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói számára.

Első vendégkarmester először

A Ruszalka címszerepét Brassói-Jőrös Andrea alakítja, aki az előző évadban a Háború és béke női főszerepében aratott sikert. Partnerei a főbb szerepekben az Opera olyan nemzetközileg foglalkoztatott, kiemelkedő szólistái, mint Nyári Zoltán (Herceg), Rálik Szilvia (Idegen hercegnő), Szemerédy Károly (Víziember) és Gál Erika (Jezsibaba), mellettük Fülep Máté, Erdős Attila, Topolánszky Laura, Kapi Zsuzsanna, Fürjes Anna Csenge és Megyesi Schwartz Lúcia szerepel az előadásban. A Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát (karigazgató: Csiki Gábor) a düsseldorfi Deutsche Oper am Rhein első karmestere és a budapesti Opera első vendégkarmestere, Halász Péter dirigálja.

Antonín Dvorák Ruszalka című operája a 2024. január 27-i premier után az évadban még hétszer látható az Operaházban.

(Borítókép: Fülep Máté és Brassó-Jőrös Andrea a Ruszalka próbáján. Fotó: Berecz Valter / Magyar Állami Operaház)