Ókovács Szilveszter: 1963 óta itt nem történt semmi, egy ecsetvonás sem

A magyar kultúra egyik leghangsúlyosabb intézményében van egy olyan szeglet, amely a legtöbb ember számára eddig talán ismeretlen volt. Persze biztos vannak olyanok, akik jártak már ott, néhányan emlékezhetnek is rá. A Magyar Állami Operaház királyi lépcsőjéről van szó, amely az egykori uralkodó számára készült fogadótér.

Ókovács Szilveszter főigazgató 2024. január 22-én, a magyar kultúra napján tartott rendezvényen jelentette be, hogy a helyiség tavaly elkezdett felújítási munkáit idén befejezik. „A magyar kultúrát tehát építészeti szempontból is igyekszünk őrizni, óvni és átadni az utókor számára. 1963 óta nem történt itt semmi, egy ecsetvonás sem. De természetesen nemcsak az építészet fontos a Magyar Állami Operaház életében, hanem az alkotói kultúra mellett az előadóművészet is.

Ezen a napon többször emlegetjük az alkotókat, akik megírják a darabokat, regényeket, verseket – lásd: Himnusz. A törökdúlás miatt a magyar opera- és balettélet későn indult be, és nem rendelkezik olyan nagyszámú alkotóval és művel, így az előadó-művészetben találta meg a maga kicsúcsosodási lehetőségét. Ezért fontos feladatunk, hogy mások műveit, a világ nagy operáit, balettjeit, szimfonikus műveit bemutassuk.

Indul a Marton Éva operastúdió

Nagy hír, hogy Marton Éva tanítani fog. Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes, a Magyar Állami Operaház örökös tagja nagy dolognak tartja, szerinte itt az ideje, hogy rendszeres nevelést kapjanak azok az énekesek, akik akár a Zeneakadémiáról, akár a világ más részeiről jönnek, hogy tovább tudják képezni magukat. A stúdióban hazai és külföldi művészek által fejlődhetnek a fiatalok.

Egyebek mellett a színpadi mozgásban, az énekben és a zenében való elmélyülést fogjuk biztosítani. Olyan mestereik lesznek, akik többéves színpadi tapasztalattal rendelkeznek, akik átélték azt a szerepet, amelyiket éppen tanítják.

Almási-Tóth András művészeti vezető az operastúdió tervét ismertetve elmondta, az utánpótlás-nevelés eddig hiányzott, pedig ha körbenézünk a világban, azt láthatjuk, hogy mindenhol komoly műhelyek vannak, ahol felkészítik a jövő generációját. „Ez a mi feladatunk is. Fontos, hogy akik ide jönnek, és innen repülnek ki a világba, azok vissza is térhessenek majd. Legyen ez az anyaöl.”

Csaknem egy évtizedes tervezés és előkészítés után a Marton Éva operastúdió célja, hogy pályakezdő operaénekesek számára, vezető szólistáink énekmesteri közreműködésével biztosítsunk posztgraduális képzést és lehetőséget színpadi tapasztalataik bővítésére. Terveink szerint a résztvevők a dalszínház előadásainak kisebb szólistaszerepeiben szereznének gyakorlatot, de minden évadban egy önálló produkcióban is bemutatkoznának

– fogalmazott a művészeti vezető.

2023 a számok tükrében

Főző Virág főigazgató-helyettes az elmúlt évre visszatekintve felidézte: a Magyar Állami Operaház nagytermi keretek között 188 opera- és 105 balettelőadást tartott. A 34 opera- és 11 balettcímet tartalmazó nagytermi kínálaton túl 216 gyermek- és diákelőadás, valamint 59 hangverseny, koncertszerű előadás, gála, operett és egyéb program szerepelt az évad kínálatában, ami az épületbejárásokkal együtt összesen 508 ezer fizető nézőt, illetve látogatót vonzott.

Az Operaház az elmúlt évben 21,65 milliárd forintból gazdálkodott, amiből 14,8 milliárd volt költségvetési támogatás, 5,85 milliárd pedig az intézmény saját bevétele. Ez utóbbiból 3,7 milliárdos a bérlet- és jegyárbevétel, mellette 900 millió forint folyt be különböző bérbeadásokból, 100 millió forint pedig mecenatúra és szponzoráció.

A jelentős bevételeket ugyanakkor tetemes kiadások kísérték. Ezek legnagyobb részét az Opera 1300 dolgozójának költségei tették ki, közel 14 milliárd forint értékben, amihez további 5,8 milliárdnyi dologi kiadás járult (ebből közüzemi számlák: 1,3 milliárd forint, művészi honoráriumok: 1,5 milliárd forint); míg a beruházásokkal kapcsolatos kiadások több mint 1 milliárd forintot emésztettek fel. Ilyen többek között a Hajós utcai Simándy-épület – korábban üzemház – rekonstrukciójának befejezése, vagy az Operaház királylépcsőjének helyreállítása.

Az elmúlt év fejlesztései között említhetők a 2021 óta saját üzemeltetésben működtetett, naponta három időpontban megtartott operaházi idegenvezetések, melyek csaknem 91 ezer látogatóval, több mint 500 millió forintos bevételt jelentettek az intézmény számára. 2023 novembere óta ugyancsak saját üzemeltetésű a művészbüfé, ami 30 százalékos árcsökkenést, ugyanakkor 40 százalékos bevételnövekedést eredményezett. A nézőtéri büfékben január közepétől dolgozik saját stábbal az Opera, ami várhatóan hasonló tendenciát mutat majd.

Modernizáció a hagyományőrzés érdekében

„Az előadóművészek számára egyetlen módja van annak, hogy beírják magukat az örökkévalóságba, ha felvételek készülnek róluk. A 2012 óta futó OperaTrezor program keretein belül erre van is lehetőség” – mondta Rajna Martin első karmester.

A modernizációban és elérésben alapvető fontosságú, hogyan terjesszük a kultúrát. Régen nagy lemezgyűjtemények voltak, amely ma már nem jellemző. A mi generációnk már Spotifyon hallgatja a műveket.

Legfrissebb darabként a napokban jelent meg a kínálatban Ránki György Az ember tragédiája című operája, amit az 1970-es ősbemutatón rögzített a Magyar Rádió az Operaházban.

„A balett az egyik legrövidebb ideig tartó művészeti forma, a szépségét is talán ez adja, de hogy ez a szakma a jövőnek is megmutatható legyen, ezért hét éve arra gondoltunk, hogy alapítunk egy kis iskolát, amely tele van magyar tehetségekkel, akiknek talentumát ki lehet aknázni, színpadra lehet tenni” – fogalmazott Solymosi Tamás balettigazgató.

A magyar kultúra napja alkalmából a főigazgató az Operaház közelmúltban jubilált örökös tagjait is köszöntötte az esemény résztvevői között. Szinetár Miklóst Erkel színházi rendezői bemutatkozása 65., Pászthy Júliát operaházi énekesi bemutatkozása 50. évfordulója, Szumrák Vera balettművészt, Misura Zsuzsa és Molnár András operaénekeseket pedig kerek születésnapjuk alkalmából ünnepelte a dalszínház vezetése.

(Borítókép: Ókovács Szilveszter a magyar kultúra napján tartott rendezvényen 2024. január 22-én. Fotó: Berecz Valter / Magyar Állami Operaház)