A kis herceg megszelídíti Budapestet

Antoine De Saint-Exupéry világhírű regénye olyannyira beírta magát a világirodalom történetébe, hogy mára nemcsak ezerféle kiadása létezik, sok nyelvre lefordítva, hanem más művészeti ágak is hozzányúlnak, használják, inspirálódnak belőle, és ily módon a történet még több emberhez juthat el.

A Broadway Entertainment Group még 2019-ben döntött úgy, hogy színpadi show keretein belül életre kelti az 1943-as bestsellert. Az előadást 2019-ben mutatták be Párizsban, 2020-ban a Dubaji Operát, később a Sydney-i Operaházat és a New York-i Broadway-t is megjárta, most pedig ismét Dubajba érkezett. Az Indexnek  lehetősége volt a helyszínen megnézni a produkciót, amelynek rendezője és koreográfusa Anne Tournié.

A kis herceg című előadásban a narrátorra, Chris Mouronra hatalmas szerep hárult, ugyanis a hölgy dramaturgként is részt vett a munkálatokban: a regényt ő adaptálta színpadra. A korábbi előadásokban többnyire angolul és néha franciául beszélt, Dubajban is ez utóbbi volt érvényes, de itt a közönség angol és arab felirattal olvashatta is az összekötő szöveget.

Mindenki nevében beszél

Az alap lényegében ugyanaz, mint az eredeti könyvben. A készítőknek ez fontos volt. Így találkozhatunk például az arrogáns királlyal, az üzletemberrel és a részeggel is. Mouron gyakorlatilag minden karakter nevében beszél mint a történet egyedi és egyetlen hangja. Az, mondjuk, felettébb érdekes, hogy a rendező miért korlátozza saját művészi szabadságát erre az egy szereplőre...

Az egyébként extravagáns kinézetű hölgy már nem mindennapi, kék színű hajával is hamar észreveteti magát. Karakteres és nagy lélekjelenléttel él a deszkán.

Utóbbi vonatkozásban azért zavaró, mert így nehezebb az egyébként remekül játszó, táncoló és levegőben akrobatizáló Dylon Barone játékát figyelni – ő alakítja a címszereplőt. Barone közöl, nem is akárhogy: vérprofin. Teszi úgy, hogy állítása szerint csupán hat-hét hónap alatt készült fel a szerepre −  igaz, már 2019 óta játssza.

Carmen Arbues Miro fodrász- és sminkmester, valamint Peggy Housset jelmeztervező hitelesen kelti életre a herceget. A naivat, a kíváncsit, a szerethetőt, a szeretni akarót, az értetlent, a felfedezőt: a szőke, kócos hajú gyermeket. Sárga ruházatából egyből a napra asszociálok, amely fénnyel tölt meg mindent.

Varázslat a levegőben

A tánckar multinacionális csapat, akik között van olasz, kínai, indiai, lengyel és francia is. A professzionális táncosok a balettől kezdve a kortárs modern táncig mindent felvonultattak. Nagy élmény volt nézni az artisták játékát, akik légköteleken hintázva repülést imitáltak. Az egész látványtól olyan érzésem támadt, mintha az univerzum közepén függtek volna. S ez főként igaz volt a címszereplő Dylon Barone-ra.

Mindig merész vállalkozás filmes elemeket alkalmazni a színházban. Marie Jumelin  szürreális videóterve önmagában nem volt zavaró, mert követte a történet menetét, ám a színpad és a vetítő között mégsem teremtődött meg mindig az összhang. Kivéve, amikor az égbolt jelent meg. Azok igazán szép pillanatok voltak, szerencsére, hiszen ebben a történeteben folyamatosan

Fontos szólni Terry Truck zenéjéről, amely önmagában is fantasztikus élmény, s abszolúte megemelte a produkció színvonalát. A fülbemászó dallam átjárta a testet, és még a szívünket is képes volt megfacsarni. Remekül építkezett, akár egy nagyívű nóta, amely a végén robban, de közben is érezteti folyton: figyelj, mert hamarosan jön a csúcspont.

Melyikre rezonálunk jobban

Súlyos mondatok hangzanak el a történetben, amelyeket sokan nemcsak szállóigeként, hanem bölcseletként, tanításként kezelnek. Életigazságként. Kor s talán érettség kérdése, mikor melyikre rezonálunk jobban. Az egyik klasszikus:

Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.

Érdekes üzenet vagy épp görbe tükör a társadalom felé. Főként Dubajban, amely városra sok mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy van színházi kultúrája. S ahol az előadásra igyekvők hada inkább egy jó buli helyszíneként tekintett az operaházra, mintsem Thália szentélyeként.

A produkción érződik, hogy utazásra tervezték, hogy a világ minden pontján értsék, szeressék. Hibái ellenére összességében szerethető is az előadás.

A kis herceg 2024. február 14-től Budapesten is megtekinthető lesz francia nyelven, magyar feliratozással. Egy biztos, az Erkel Színházban még jobban fog működni az előadás, mert értő és érdeklődő közönségre találhat.

(Borítókép: Broadway Entertainment Group)