Megalázták, megszégyenítették őket, és még beszélni sem tudtak róla

Miután elkészült és bemutatták az Elhallgatott gyalázat című filmet, amely a magyar nők addig tabutémának számító tömeges megerőszakolásáról szól a II. világháborúban, újabb és újabb megkeresések érkeztek a filmes stábhoz. Nők mondták el, milyen traumát okozott a családjukban, hogy az anyukát vagy a nagymamát megerőszakolták a szovjet katonák. Egy idő után annyi történet került újra a látókörükbe, hogy elkészült a film folytatása.

Megerőszakolták, majd elvitték a Gulágra

A Megörökölt gyalázat központi alakja Pintér Károlyné Rohr Magdolna, aki Sára Sándor Magyar nők a Gulagon című dokumentumfilmjében beszélt az átélt szörnyűségekről: 15 évesen megerőszakolták, egy év múlva pedig a Gulágra hurcolták, ahol kilenc évig raboskodott. Az ő lánya Pintér Jolán, a Gulág Alapítvány vezetője, aki maga nem élte át ezeket a történelmi traumákat, de „megörökölve az alapítványt” összefogta az érintett nőket, családokat. A filmben azt mondja, hogy ők, mivel ki tudták beszélni magukból, hogy mi történt az édesanyjával, lelkileg jól vannak.

A filmben megszólalók különbözőképpen élték meg, ami a családjukkal történt. Van, ahol már csak azután derült ki, hogy a nagymama meghalt, van, ahol meg tudták beszélni, és van, ahol kibeszéletlenül maradt a trauma, és gyakorlatilag ráment a nagymama élete: maga sem tudott jól gondoskodni a gyerekeiről, magába fordult, depressziós lett.

Egy nő azzal keresett meg minket, hogy nem volt jó kapcsolata az édesanyjával, de most, hogy látta az Elhallgatott gyalázat című filmet, azt sejti, hogy nála is ilyen trauma lehetett a háttérben. Ezt nem tudhatjuk, de ennek a gondolatnak a segítségével mégis meg tudta érteni, el tudta fogadni az anyja viselkedését

– meséli Skrabski Fruzsina, a film egyik rendezője és producere.

A film történész szakértője Kovács Emőke, Pető Andrea történész pedig a téma legnagyobb hazai kutatójaként, szakérőjeként szólal meg. „A test emlékszik, annak ellenére, hogy nincsenek szavak hozzá” – mondja a filmben. Tapolyai Emőke pszichológus elmeséli, hogy az ő kliensei között vannak unokák, dédunokák, akik nem merik elmondani, hogy az ő nagymamájukat, nagynénjüket is megerőszakolták, mert hordozzák a ki nem mondott, átruházott szégyent.

Díjak és emlékmű

A film bemutatója 2022 decemberében volt az Uránia Nemzeti Filmszínházban, majd 2023 februárjában a köztelevízió is leadta. A film számos nemzetközi díjat nyert, többek között 2023 decemberében a Polish International Film Festivalon, illetve 2024 januárjában Skopjéban a legjobb dokumentumfilm, Szicíliában és a londoni Reel Harmony Fesztiválon pedig a legjobb történelmi film díját. Az 50 perces film cikkünk megjelenésének időpontjától online is elérhető a YouTube-on.

Skrabski Fruzsina és Pető Andrea kezdeményezte azt is, hogy emlékművet kapjanak a háborúban megerőszakolt nők. Ezt az összes párt megszavazta a Fővárosi Közgyűlésben, és várhatóan tavasszal föl is állítják a Budai Vár alatti területen.

(Borítókép: Nagy Nikolett, Jolán lánya , Pintér Jolán, Kiss Sándor és Skrabski Fruzsina, a film rendezői, Tapolyai Emőke pszichológus és Janovics Zoltán gyártásvezető. Fotó: Skrabski Fruzsina)