Ezek a nők úttörők voltak a maguk idejében

Mostanában népszerűek a női lelket előtérbe helyező kiállítások. Ilyen a tavaly december óta látogatható Magyar Menyasszony a Magyar Nemzeti Múzeumban vagy a 2024. január 31-én megnyílt Szecesszió, Art Deco, Népművészet – Női lélek, népi formák című tárlat a Hagyományok Házában.

Az új, időszaki kiállításon különleges perspektívából, női művészek nézőpontjain keresztül ismerhetjük meg a XX. század elejének két nagy stílusa, a szecesszió, valamint az art deco és a népművészet találkozását. Ezek a nők – Lesznai Anna, a Zsolnay nővérek, Mallász Gitta, Undi Mariska, Lukáts Kató vagy Zsindelyné Tüdős Klára – mindannyian úttörők voltak a maguk idejében. Munkásságuk közös pontja, hogy

Látásmódjukat, szakmai tevékenységüket izgalmas és reprezentatív tárgyak segítségével eleveníti meg a tárlat. Érdekes történeteiken keresztül pedig megismerhetjük az életük és a népművészet közti kapcsolatot. 

A tárlaton a művekkel párhuzamosan bemutatják a Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum által őrzött tárgyakat is, hogy új perspektívákat kínáljanak a gyűjteményhez, és előtérbe helyezzék az ott megjelenő műalkotásokat, művészeket, témákat.

Kalotaszegi motívumok egy kórház falán

Választ kapunk arra is, hogy miért gondolta a Stühmer csokoládé- és bonbonkészítő gyár, hogy csokoládédobozait Lukáts Katóval tervezteti meg, aki kifejezetten a magyar népi motívumokat – sajátos stilizált formában – felhasználva készítette el terveit. Azt is megtudjuk többek között,

• hogy találkozott Lesznai Anna a mezőkövesdi népviselettel, és milyen kalandos módon kerültek vissza a munkái az amerikai emigrációja során New Yorkból Hatvanba,
• hogyan hatottak a Zsolnay nővérek néprajzi gyűjtései a világhírű Zsolnay-gyár kerámiáinak díszítőművészetére,
• melyik ma is működő fővárosi kórház betegszobáit és egy ma hajléktalanszállóként működő épület belső tereit festette meg Undi Mariska kalotaszegi és mezőkövesdi motívumokkal,
• hogyan lett Mallász Gitta a Magyar Állami Népi Együttes jelmeztervezője, és miért kapta meg Tüdős Klárával együtt a Világ Igaza kitüntetést.

„A kiállítás gyűjteményi fókuszában szintén női alkotók állnak, azok a hímző parasztasszonyok, akik munkásságukkal fontos mérföldköveket raktak le a régi hímzőművészet kutatásában és az új motívumkincs kialakításában. Ilyen volt Király Ilus, Kis Jankó Bori és Csuhai Józsefné (Pólik Erzsébet)” – ismertetik a kiállítás létrehozói.

A tárlat, amelynek ötletadója és főkurátora Czingel Szilvia, kurátora Üveges Krisztina, 2024. június 22-éig látogatható a Hagyományok Házában, előre  meghirdetett időpontokban tárlatvezetéseken is részt lehet venni.