Magyarországon a legszigorúbb az állami kontroll

További Kultúr cikkek
-
2025-ben is változatos témákkal készül a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria
- Még nem szálltak el a Carson Coma álmai, vigaszágon kijuthatnak az Eurovízióra
- Bemászott a vadállatok közé, és meglepő dolog történt
- Soha nem látott fotó került elő Kurt Cobainről, amin épp Budapesten tartózkodik
- A szerelmet és a csalódást sem kerülhetjük el, ha ide betérünk
Ahogyan arról korábban írtunk már, mintegy negyven bírósági eljárás indult az igazságügyi miniszter döntései ellen. Hazánk öt nagy jogkezelő szervezetének 2024-re tervezett inflációkövető díjszabásait elutasította a miniszter, ezt pedig alapjogot sértő döntésnek vélik az érintett szervezetek. Legutóbbi cikkünkben megkerestük a közös jogkezelőket, valamint az Igazságügyi Minisztériumot, akiknek válaszait közöltük. Ezúttal az Artisjus kommunikációs vezetőjét, Tóth Péter Benjamint kérdeztük az ügy jelenlegi állásáról.
Többmilliárdos veszteséget okozhat az igazságügyi miniszter döntése
A minisztérium úgy véli, jogszerűen járt el.
Alapjogi sérelmek
Feltételezett jogsértéssel vádolják az igazságügyi miniszter döntését
Öt jogkezelő egyesület mintegy negyven perben fordult a bírósághoz.
Elsőként arról érdeklődtünk, pontosan milyen alapjogokat sért a jogkezelők szerint a miniszter döntése, ugyanis közleményükben a szervezetek kiemelten említették ezt a témakört. Tóth Péter Benjamin elmondása alapján az Artisjus, a FilmJUS, a HUNGART, a MAHASZ és az EJI a következő három alapjogi rendelkezés sérelmét vetik fel a bíróságra benyújtott keresetekben:
- művészeti élet szabadsága (Alaptörvény X. cikk (1) bekezdés),
- tulajdonjog védelme (Alaptörvény XIII. cikk),
- tisztességes eljáráshoz fűződő jog biztosítása (Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdés).
A szerzői és szomszédos jogok a művészeket megillető olyan kizárólagos jogok, amelyek az alkotmányos tulajdonjogi védelem alá tartoznak. A jogkezelők a díjak megállapításával ezeket a tulajdonszerű jogokat érvényesítik, és ha nem tehetik ezt a megfelelő, értékálló mértékben, az sérti a művészek alkotmányos tulajdonhoz fűződő jogát. Ha a művész emiatt nem képes megélni a művei által termelt jogdíjból, azzal sérülhet a művészeti élet szabadsága is
– fogalmaz a szakember. Hozzáteszi:
A közös jogkezelő szervezetek a tisztességes eljáráshoz fűződő jog sérelmét abban látják, amilyen módon az igazságügyi miniszter határozatait meghozta: Bár a díjszabásokról a Szellemi Tulajdon Hivatala előtt hónapokig zajlott az állami jóváhagyási procedúra, az igazságügyi miniszteri elutasító határozat érvei ott egyáltalán nem jelentek meg, így a művészek jogkezelői reagálni sem tudtak rá.
Utóbbit az öt szervezet közleményében is hangsúlyozták. Tóth Péter Benjamin kérdésünkre külön kiemelte: azzal, hogy a benyújtott tervezeteket a miniszter előzetes jelzés nélkül elutasította, álláspontjuk szerint nem csupán etikai hibát vétett, hanem – ahogyan fent is említi – a tisztességes eljáráshoz fűződő jog is sérült.
Még bármi történhet
A szakember elmondása szerint jelenleg úgy becsülik, hogy az elsőfokú eljárás nagyjából egy éven belül lezárul, azonban nehéz biztosat mondani egy ilyen helyzetben. A szervezetek egyelőre bíznak a hazai jogorvoslatban, még nem kérik a nemzetközi jog segítségét, azonban Tóth Péter Benjamin szerint, amennyiben az ő javukra dönt a bíróság, a minisztériumnak lesz lehetősége fellebbezni a Törvényszék döntése ellen.
Azt, hogy nemzetközileg ismeretes-e hasonlóan nagy konfrontáció jogkezelő szervezet és minisztériumi döntés között, a szakember szerint nehéz megítélni. Ennek egyik oka, hogy a magyarországi szabályozás az egyik legszigorúbb, itt a legjelentősebb az állami kontroll.
A díjszabások megállapítására, a közös jogkezelő szervezetek feletti felügyeletre vonatkozó szabályok országonként nagyon eltérőek, még az EU tagállamaiban is. Ezért összehasonlítható esetet nem nagyon lehet találni. Az biztos, hogy a magyar szabályozás az egyik legszigorúbb, és a legtöbb állami kontrollt biztosítja a közös jogkezelés felett. A legtöbb helyen nincs állami jóváhagyáshoz kötve a díjszabás alkalmazása, hanem azt például a díjfizetésre kötelezettek kifogásolhatják, ha sérelmesnek vélik
– fogalmaz Tóth Péter Benjamin.
A témában közölt legutóbbi cikkünk megjelenése előtt lapunk megkereste az Igazságügyi Minisztériumot is. Akkor a hivatal válaszát egészében közöltük, majd a cikk megjelenése után levélben kérdeztük a közös jogkezelőket, hogy kívánnak-e reagálni a minisztérium válaszára. Az EJI és a MAHASZ képviselője nem élt ezzel, tekintve hogy a minisztérium válasza nem tartalmazott számukra új információt.
A FilmJUS, a HUNGART és az Artisjus képviselői pedig annyit írtak a minisztérium válaszára, hogy a benne szereplő „a díjemelés mértékére vonatkozó indoklás az irányadó szabályozásnak nem felelt meg” sorral nem értenek egyet, ezt vitatják, ezért is indítottak pert.
(Borítókép: Jászai Csaba / MTI)