Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMCsernák János: Tűrhetetlen, ami a szinkronnal kapcsolatban folyik
További Kultúr cikkek
- Ennyit keresett az első Deadpool rendezője, sokkolta az összeg
- 36 év után visszatért Salman Rushdie műve az indiai könyvesboltokba
- Van egy ország, ahol az emberek boldogok azért, mert oda születtek
- Rendkívüli turnéra indítják Olaszország egyik legféltettebb gyűjteményét
- Tilda Swinton rangos elismerést vehet át
Csernák János évtizedek óta szinkronizálja Liam Neesont a színész filmjeinek magyar változataiban. Eddig 26 alkalommal kölcsönözte a világsztárnak a hangját, az utóbbi majdnem húsz évben pedig kizárólagosan ő szólaltatta meg magyarul Neesont a vásznon. Ez a hagyomány pedig megszakadt azzal a fordulattal, hogy a világsztár legújabb filmjének szinkronjáért annyira keveset akart fizetni a Laborfilm, hogy Csernák ezt már nem fogadta el.
Amikor pedig emelést kért a majdnem 100 tekercses munkáért, akkor nemes egyszerűséggel lecserélték.
Egy tekercs ára
A tekercs a felvett szinkron alapegysége, még a digitális hangfelvétel előtti korból örökölt névvel, egy tekercs eredetileg nagyjából húsz másodpercnyi szöveget jelentett, mára azonban ez az időmennyiség akár másfél perc is lehet.
Cikkünk megjelenése után Egressy G. Tamás, a SzíDoSz – Szinkron Alapszervezet (SziA) elnöke az elnökség nevében közölte:
A tekercs a szinkronszakmai gyakorlatban egy 30–60 másodperces szakasz az adott filmből vagy
sorozatból. Díja:
- – televíziós megrendelések esetén 300–400 forint (sajnálatos módon a nagy
tartalmaikért);
– streaming-tartalmak esetén 600–1000 forint (egyéni megállapodástól
függően);
– mozifilmek esetén 600–1200 forint (egyéni megállapodástól függően).
A színész ezután közzétette saját Facebook-oldalán a levelet, amelyet válaszképpen írt a stúdiónak, és, mondjuk úgy, hogy nem finomkodott. Alapból nem szóltak neki, hogy leváltják, ez pedig már megadta a levél alaphangulatát. Utána kitért rá a színész, hogy
40-valahány ezer forintot felajánlani, amiből még lejön az adó és a benzinköltség (mindenki tudja, hogy vidéken lakom), úgy gyalázat ahogy van, egyenesen sértés.
Azt pedig, hogy Csernák rákért még egyszer ennyit, és nem adták meg, „piti szemétségnek” tartja. Szerinte ez „a rablás, szarrágás már tűrhetetlen, ami a szinkronnal kapcsolatban folyik. Névtelen, arctalan senkik döntenek évtizedek munkáját, a nézők igényeit, szimpátiáját leszarva! Pár ezer forintos megtakarítás miatt?” A legfelháborítóbbnak mégis a következőt tartja:
Az meg aztán, hogy emiatt még le is váltanak Neesonról, az a kategória, amiről nyugodtan azt mondhatom, hogy a k. a.-kat! Hát mi folyik itt?!
Végül zárásképpen megjegyzi, hogy annak a kollégának, aki ennyiért elvállalta a filmet, „gratulál”. Itt tart most az egykor világhírű magyar szinkron.