A Sárkány évét a kínai hagyomány szerint a kiszámíthatatlansággal és a jelentős átalakulásokkal hozzák összefüggésbe, miközben a változások nemcsak lehetőségeket, de válságokat is jelenthetnek.
A pekingi születésű Aj Vej-vej – a disszidens költő, Aj Csing fia – a maoista rezsim idején, gyerekfejjel a hszincsiangi munkatáborba kényszerült, majd 2011-ben, már felnőtt művészként bírósági eljárás nélkül bebörtönözték, mert felszólalt az elnyomó rendszer ellen. 2015-ben megszökött az országból, száműzetésben él. Munkái azóta is reflektálnak a tapasztalataira, és a szólásszabadság szükségességét hangsúlyozzák. Aj Vej-vej éppen ezért még mindig szálka a hatalom szemében.
A válságok közepette mindig megragadta a lehetőségeket.
Míg a szólásszabadság védelmezői közül néhányan a kifejezést rosszhiszeműen, félelem és intolerancia terjesztésére használják, addig Aj munkái és szavai humánus alapokon nyugszanak.
A kínai újévnek nem tulajdonít nagyobb jelentőséget, de
Ez mégis egy olyan történet, amely emberek milliárdjainak fantáziájához és elvárásaihoz kötődik, egyfajta kapcsolat valami széphez. Az idővel kapcsolatos fogalmaink egyszerre személyes és közösségi törekvések
– nyilatkozta a művész az Evening Standardnek.
Ez azt jelenti, hogy művészetének kemény külseje alatt valójában puha, érzékeny mondandó rejlik? Művészete azért jelent kihívást, mert az alkotó törődik vele. Az általa tapasztalt kínai elnyomást ráadásul már a nyugati világban is látni véli.
„A szólásszabadság jelenlegi korlátozása Nyugaton a társadalmat egy olyan letűnt korszakba veti vissza, amely sem a szabad gondolkodást, sem a véleménynyilvánítás nem támogatja, akár egy primitív állam” – emelte ki Aj, aki jelenleg egy nagyszabású, mesterséges intelligenciát alkalmazó köztéri műalkotáson dolgozik, amelyet a londoni Piccadilly óriási képernyőjén vetítenek.
Az Ai vs AI – 81 Questions című alkotás mindennap válaszol a művész, valamint a ChatGPT által feltett egy-egy kérdésre a Piccadilly kivetítőjén, illetve a közösségi médiában.
Az eddigi kérdések között szerepelt a
Utóbbi kérdésre a mesterséges intelligencia így válaszolt: „A különböző vallások, kultúrák és egyének között nagy eltérések vannak a halál utáni történésekkel kapcsolatos hiedelmek tekintetében. Egyesek túlvilági életet képzelnek el, míg mások a halált a tudatosság végének tekintik.”
Aj azonban máshogy állt a szóban forgó kérdéshez. Nem tudott rá válaszolni… Az ember és gép közötti kontraszt tökéletes példája, hogy az emberi igazságra egyetlen számítógép sem tud rájönni.
A 81 kérdés című projektem a véleménynyilvánítás szabadságának hiányát kérdőjelezi meg korunkban. Ilyen körülmények között, amikor az egyének nem fejezhetik ki szabadon a véleményüket, a kérdésfeltevés a kritikus gondolkodás katalizátoraként szolgál. A kérdezés azonban természeténél fogva veszélyes. Nemcsak a hatalom legitimitását és viselkedésmintáit kérdőjelezi meg, hanem a kérdezni merészelő egyénekről is lerántja a leplet.
A mesterséges intelligencia potenciális veszélyforrás, pláne amikor a hatalmi struktúrák arra használják, hogy a kritikus gondolkodást elnyomják, és mindenre látszólag hiteles válaszokat adjanak. Az AI válaszai azonban olyan tudáson alapulnak, amelyből hiányzik az érzés, a tapasztalat vagy az inspiráció.
Ez a fajta vita természetesen a közösségi médiában is lejátszódik, ahol a kritikus gondolkodás és a kérdésfeltevés jelensége teljesen elveszhet a közfelháborodás és az azonnali, zéró toleranciás törlések világában.
Aj tavaly beleesett ebbe a hibába, a londoni Lisson Gallery elhalasztotta kiállítását az izraeli–Hamász-helyzetről írt tweetjei miatt. A művész azt közvetítette, hogy „a zsidó nép üldözése körüli bűntudatot” az arab világ ellen használták fel, valamint: a zsidó közösségnek jelentős befolyása van Amerikában, és az Izraelnek nyújtott katonai támogatást figyelembe véve a két országnak közös a sorsa.
Minden társadalmi változás elégedettséghez vagy elkerülhetetlenül fájdalomhoz vezet, megvalósítása viszont – a végkifejlettől függetlenül – jelentős erőfeszítést igényel.
2024. február 10-én beléptünk a Sárkány évébe, amely szinte kísértetiesen illő és találó egy olyan korban és világban, amely bizonytalan, egyszerre fél a kudarctól és harcol a boldogulásért.
Az Aj Vej-vejhez hasonló művészekre amúgy szükség van, hogy továbbra is kérdőre vonják a hatalmat, és védjék az embereket, akik a változás középpontjában állnak. Talán ez az oka annak, hogy nem törölték el: Aj kérdez, nem pedig támad.
(Borítókép: Ai Weiwei kínai kortárs művész és aktivista a Washington Square parkban 2017. október 11-én. Fotó: Giles Clarke / Getty Images)
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
