Meghalt Czakó Gábor Kossuth-díjas író

DKOKO20090528011
Gyászol a magyar irodalom, elment Czakó Gábor, a Kossuth- és József Attila-díjas író, kritikus, nyelvrégész, a nemzet művésze szerdán hajnalban, hosszú betegség után hunyt el életének 82. évében – közölte a család.

Czakó Gábor 1942-ben született Decsen. A Pécsi Tudományegyetemen 1965-ben szerzett jogi diplomát, ezt követően 1972-ig jogászként dolgozott.

Az Új Tükör, a Mozgó Világ és a Négy Évszak szerkesztőjeként is tevékenykedett, utóbbinál 1985–86-ban a főszerkesztő-helyettesi posztot is betöltötte. 1989–90-ben az Igen című katolikus lap főszerkesztője lett, 1991-től az Új Magyarország című lapot kiadó Publica Rt. elnöke, 1992-től 1998-ig a Magyar Szemle szerkesztője volt. Szervezője volt a hazai katolikus újságíróképzésnek.

1990-ben Antall József miniszterelnök tanácsadója volt, 1997-től 2001-ig a KDNP képviseletében az MTI tulajdonosi tanácsadó testületének tagjaként dolgozott. 2007-től volt a Magyar Művészeti Akadémia tagja.

Jelentős alkotása a Várkonyi krónika című 1978-ban született regény és a Luca néni föltámadása című regény, amelyet 1987-ben adtak ki. Megváltó című – első kiadásában erősen cenzúrázott – regénye kísérlet volt egy tágabb szociológiai és viselkedés-lélektani korképhez illő epikus ábrázolásmód kidolgozására.

A nyolcvanas évektől munkáit az újszövetségi etikai indíttatás egyre erőteljesebben határozta meg. Ekkor vált jellegzetes szemléleti formájává és műfajává a fantasztikus parabola, az esszé, valamint a mese és az anekdota – általa rémmesének nevezett – keverékformája. Banga Ferenc illusztrációival több kötete is megjelent: a 77 magyar rémmese, a 77 és fél magyar rémmese, és a Még hetvenhét magyar rémmese.

Beavatás a televízióban 

A rendszerváltástól kezdve sok éven keresztül szerkesztette és vezette a Duna televízió Beavatás című műsorát. Erről így ír egyik cikkében Tallián Hedvig:

Áll egy ember egy szék mögött, és megosztja a gondolatait az érdeklődő tévénézőkkel. Hosszú évtizedek óta figyeli a világ történéseit, és a tarthatatlan visszásságokra könyveiben, színdarabjaiban, olykor ironikus szobrai által próbálja az arra nyitottak figyelmét felhívni. Néhány éve pedig a Duna televízióban tart Beavatást kétheti rendszerességgel az arra érzékenyeknek Czakó Gábor

olvasható a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) oldalán.

Az író a műsorral párhuzamosan több könyvben jelentette meg az ott elhangzott társadalomfilozófiai és teológiai gondolatokat esszék formájában. A Duna televízió műsorajánlója így hangzott a Beavatás című esszésorozatról: „Tradicionális, evangéliumi és magyar műsor, amely érzékenyen figyeli történelmünk és életünk eseményeit, megpróbál felszínük mögé pillantani, és e »széttört világ« cserepei közt az összefüggéseket megkeresni.”

Keresztényi üzenet

Czakó Gábor életműve az irodalomkritikusok véleménye szerint két megállapítással jellemezhető, olvasható Farkas Gábor tanulmányában. Az egyik, hogy műfaji sokszínűségét tekintve olyan alkotói pályaképet láthatunk esetében, amelyben a tartalom és a forma egymásrataláltságát magas fokon határozza meg az üzenetérték. „Vagyis abban, hogy éppen regény, esszé vagy novella, esetleg mese legyen a készülő alkotás, nem az írói döntés a meghatározó, hanem az, hogy az adott tartalomnak melyik forma a legmegfelelőbb (persze ennek előzetes mérlegelése azért nagyban alkotói döntés kérdése is).”

A másik, hogy amíg a rendszerváltásig nyilvánvalóan küzdelemként is értelmezhető

keresztényi üzenet megjelenése az alkotásokban egyben valamiféle ellenzéki magatartást is jelentett,

addig 1989 után mindez „jelvényértékűvé” vált. Farkas Gábor szerint a kereszténység mint jelvény egyben látásmódot is jelöl, vagyis a vallásosság megjelenése egy irodalmi műben önmagában is hordoz megannyi jelentésréteget.

Képzőművész, szobrász

Czakó Gábor képzőművészként könyv- és lapterveket, szobrokat, szatirikus „kerti emlékműveket" készített, 1997-ben önálló kiállítása volt az óbudai Banán Klubban. 1997-től a Duna televízióban Beavatás címmel esszésorozatot készített, a forgatókönyvek könyv alakban is megjelentek.

Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: Helikon szobrászati díj (1960), József Attila-díj (1975), Kortárs díj (1994), Arany János-díj (2000), Nagy Gáspár-díj (2008), Pro Literatura díj (2008), Stephanus-díj (2009), Prima díj (2010).

2011-ben Kossuth-díjjal tüntették ki a magyar katolikus újságíróképzés megszervezéséért, a televíziós esszé műfajának megteremtéséért, sokoldalú, műfajgazdag irodalmi munkássága elismeréseként. 2017-ben kimagasló szakmai munkája elismeréseként a Magyar Érdemrend középkereszt polgári tagozat kitüntetést vehette át. 2019-ben Nemzet Művésze díjat, 2022-ben a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést kapott.

2019-ben a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) tagjává választották.

(Borítókép: Czakó Gábor író 2009. május 28-án. Fotó: Kollányi Péter / MTI)