Ne hallgassanak! Nyílt levél Szendi Nórának

Kedves Szendi Nóra! 

Nem mondanánk igazat, ha azt írnánk, hogy meglepett bennünket szerdai véleménycikke a Magyar Hang online felületén, amelyben a magyar közéleti állapotokról, azon belül is a médiában uralkodó viszonyokról adott szomorú látleletet. Az eset, amelyről beszámol, nem egyedi. Ön azt írja, hogy kapott a („kíváncsi, korrekt, kritikus”) Telex portál újságírójától egy levelet, ahol korábban rendszeresen jelentek meg írásai, és amely médium két tárcakötetének is szerzője volt. A levélben az állt, hogy mivel publikál az Indexre is, ezért a jövőben addig nem jelentetnek meg öntől semmit, amíg ezt a „párhuzamosságot” fenntartja. 

Kedves Szendi Nóra! 

Mivel akaratlanul is megszólíttattunk, ezért engedje meg, hogy az Index szerkesztősége nevében maximális támogatásunkról biztosítsuk. Másrészt az ügy érint minket is, ráadásul nem elszigetelt, egyedi esetről van szó. Egyes médiumok munkatársai rendszeresen vegzálják, fenyegetik, zsarolják, nyomasztják (vérmérséklettől függ, ki minek nevezi) az Indexnél dolgozókat, valamint − az eddig többnyire csak hallomásból hozzánk eljutott információk alapján, de az ön Magyar Hangon megjelent írásából immár bizonyosságot is nyert módon − az Indexnek nyilatkozó közéleti és kulturális szereplőket és az ide publikáló szerzőket.

Korábban a lapunk vezérigazgatójának üzleti vonatkozásokat feszegető véleménycikke is érintette a jelenséget, de ezek a zaklatások azóta is rendszeresek. Mindegyikről azért nem számolunk be, mert nem szeretnénk a ma olyan divatosnak tűnő áldozat szerepében tetszelegni, újságírókként ugyanis hiszünk abban, hogy a személyünk sosem lehet fontosabb az általunk készített újságnál. 

Az ön által most nyilvánosságra hozott eset azonban hangsúlyosabban keretezi azt a toxikus jelenséget, amit három éve folytat a Telex ellenünk, szerzőink és olvasóink ellen, saját morális kinyilatkoztatásaival szembemenve. A lap ugyanis azt hirdeti etikai és magatartási kódexében, hogy bátorítják a szabad és kreatív munkát; valamint azt is, hogy mindenkit egyenlően, a munkája alapján ítélnek meg. 

Éppen ezért hangsúlyosan szeretnénk szerkesztőségünk nevében szolidaritásunkról biztosítani mindenkit, akit hasonló impulzus, inzultus ért az Indexen való megjelenése miatt. Arra biztatjuk őket, hogy ne engedjenek az ilyen cenzúrának, gondolataikat továbbra is osszák meg Magyarország piacvezető internetes újságján keresztül az olvasókkal. Vagy bárhol máshol, ahol úgy érzik, hogy megbecsülésre és értő közönségre találnak. Nekünk az nem fáj, ha más, nem a mi szerkesztőségi alapelveink szerint működő piaci vetélytársunknál értékes, jó írások jelennek meg. Ahogy eddig, úgy a jövőben sem kívánjuk megmondani senkinek, hogy a szerzők hol, melyik felületen osszák meg a gondolataikat a nyilvánossággal.

Hiszünk abban, hogy az Index munkatársai számára a Szabadság (így, nagybetűvel) nem egy pulóverre, vászontáskára vagy egy Facebook-profil fejlécére odabiggyesztett üres frázis, hanem vallott érték. Ez számunkra azt jelenti, hogy rendre megszólaltatunk olyan szereplőket, legyenek azok közéleti, gazdasági vagy kulturális területen tevékenykedők, akik másként gondolkoznak a világ dolgairól, mint mi. Abban hiszünk, hogy a Tisztelt Olvasó (ez is így, nagybetűvel) el tudja dönteni, hogy kinek és minek hisz. Az Index eddig sem és ezután sem kívánja a szerzőit morális váteszként eligazítani akkor sem, ha olyan felületre „tévedt” írásaival, amellyel mi személyesen nem szimpatizálunk.

Kedves Szendi Nóra! 

A fentiek szellemében büszkén és boldogan tesszük közzé a hétvégén a Telex cenzúrája által elutasított munkáját, a Szélcsendet. Ahogy eddigi indexes megjelenései esetében, úgy most is vállaljuk, hogy írását, gondolatait továbbra is szabadon publikálhatja nálunk.

Köszönjük, ha továbbra is minket választ. Szerkesztőségünk ajtaja mindig nyitva áll a komoly, megbecsült szerzők értékes írásai, véleményei előtt. 

Köszönettel és nagyrabecsüléssel: 

az Index szerkesztősége


Szendi Nórától az elmúlt időszakban két tárcát közöltünk az Indexen. Ezeket ITT és ITT olvashatják a minőségi szépirodalmat kedvelők. 

(Borítókép: Németh Emília / Index)