Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMAzt hinnénk, a Kék Pelikan egy madár, pedig nagyon nem
További Kultúr cikkek
- Egy parkolóházban lőtték agyon a híres rappert
- Kétmilliárd forintot csengettek ki egy kődarabért, amit egykor útburkolatként használtak
- Csonka András: Pár éve kussoltam volna, de ez most fáj
- Galkó Balázs súlyos baleseteket szenvedett, közösségi oldalán osztotta meg kálváriáját
- Addig halogatsz, amíg egy kórteremben találod magad, és elmúlik feletted az élet
1988-ban Magyarországon már véget ért a „csak három évente utazhatunk nyugatra” korlátozás, bárki igényelhetett világútlevelet, megnyíltak a határok, ám a repülőjegy megfizethetetlennek tűnt, sőt a vonat és a busz is igen drága volt. Na de mit ér a szabadság, ha nem lehet élni vele?
Hamisítottak, de nem pénzt
A film sztorija abból indul, hogy a Nyugatra vágyódó három barát, Ákos, Laci és Petya rájönnek, hogy a MÁV-nál a jegyeket kézzel írva, kék Pelikan indigót használva töltik ki – így aztán egy budapesti belvárosi bérház egyik lakásában megkezdődnek a kémiai kísérletezések, hogy hamis vonatjegyekkel mehessenek világot látni.
A Kék Pelikan egyébként valós eseményeket dolgoz fel: a film író-rendezője, Csáki László éveken át készített interjúkat olyanokkal, akiknek az életére sorsfordító hatást gyakoroltak a hamis vonatjegyekkel megvalósult külföldi utazások.
A rendező maga is csalt
„1999-ban utaztam először hamis vonatjeggyel Párizsba. Elképesztően izgultam, sőt egy másik hamis jegyet is vittem magammal az Erasmus-ösztöndíjjal kint lévő évfolyamtársamnak, aki ezzel utazott vissza. A Kék Pelikan főszereplőitől vettem akkoriban ezeket a jegyeket, így ismertem meg őket és a vásárlás és felhasználás folyamatát is” – mesélte saját érintettségéről Csáki László.
A film igazi nosztalgiautazás, olyan korabeli zenékkel, mint az Induljon a banzáj! a Bonanza Banzai-tól, a Lidocain a Hiperkarmától vagy a Húsrágó hídverő a Kispál és a Borztól.
Programok
Az animációs film április 4-től látható a hazai mozikban, de a premier előtt és után is lesz számos kísérőprogram.
- Március 14-én a Puskin Moziban a rendező és a producerek, Felszeghy Ádám és Kázmér Miklós mesélnek a Kék Pelikan több mint 10 éves alkotói folyamatáról.
- Március 20-án a Cinema City Aréna vendégei a kor meghatározó zenészei, Kozso és Bérczesi Róbert lesznek.
- Március 21-én a Premier Kultcaféban a rendező mellett az egyik főszereplő, Polya Péter fedi fel a film mögött húzódó valós történeteket.
- Március 23-án Csáki László, Felszeghy Ádám és Ács Zsuzsanna színész és kifestő a szolnoki Tisza moziba látogatnak.
- Március 26-án az Uránia Nemzeti Filmszínházban Tövisházi Ambrus, Preiszner Miklós zeneszerzők és Zányi Tamás hangmester lesznek vendégek.
- Március 28-án este hattól a kecskeméti Otthon moziban Csáki László és a film koproducere, Temple Réka az animációról mesélnek;
- Ugyanaznap este nyolctól Budapesten, a Művész moziban Kovács Gellért Filmszerész filmklubjában is látható lesz a film.
- Április 4-én a film Győrbe érkezik, ahol a Rómer Ház látja vendégül Csáki Lászlót és Felszeghy Ádámot.
- Április 5-én a rendező mellett a filmben szintén fontos szerepet játszó egykori Pesti Est szerkesztőségének tagjai lesznek a Cinema City Mammut vendégei.
- Április 12-én Szentendrén a P’Art Mozi is közönségtalálkozóval várja a helyieket, ahol Csáki László és Felszeghy Ádám mesélnek majd a film kulisszatitkairól.