Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMIlyen volt az út a Népszínház utcából Párizsig
További Kultúr cikkek
- Ennyit keresett az első Deadpool rendezője, sokkolta az összeg
- 36 év után visszatért Salman Rushdie műve az indiai könyvesboltokba
- Van egy ország, ahol az emberek boldogok azért, mert oda születtek
- Rendkívüli turnéra indítják Olaszország egyik legféltettebb gyűjteményét
- Tilda Swinton rangos elismerést vehet át
Hogy miként jutott el a mára másfajta népszerűségnek örvendő Népszínház utcából Párizsig az egyik legismertebb fotóművészünk? Ezt szeretné képekben megmutatni az a különleges tárlat, amelyet az esztergomi Balassa Múzeumban, Budapesten pedig a Nemzeti Múzeumban, valamint a Robert Capa Központban nézhetnek meg az érdeklődők 2024. március 23. és szeptember 22. között különböző idősávokban.
A kiállítás központját olyan, itthon korábban nem látott fotográfiák alkotják, amelyek 2021-ben kerültek Magyarországra New Yorkból. A Nemzeti Múzeum kiállítássorozatának fókuszában ezúttal elsősorban nem André Kertész aranykora, hanem fiatalsága áll – többek között azon évei, amikor Esztergomban élt.
Az 1894. július 2-án született alkotó gyermekkorát a Teleki téren, majd a Népszínház utcában töltötte, de sokat időzött szigetbecsei és tiszaszalkai rokonainál is. Katonaként bejárta az Osztrák–Magyar Monarchiát mielőtt 31 évesen Párizsba emigrált.
A korai időszakot bemutató, 2021-ben vásárolt képek főként ebből a pár évtizedből valók. A vásárláskor, három éve hazánkba került 1163 fotó döntő része 1925 előtt készült: 943 db kontaktkópia, 59 db nagyobb méretű vintázs, 151 db polaroidfotó, 9 személyes kép és egy kollázs.
Egy élet három helyen
A vásárlást követően a Nemzeti Múzeum elvégezte a fotográfiák állapotfelmérését. A Történeti Fényképtár muzeológusa, Fisli Éva történész foglalkozott a fényképek nyilvántartásba vételével, aki egyben a mostani kiállítássorozat kurátora is. A muzeológus az elmúlt évtizedben többször is kutathatott a franciaországi Kertész-archívumban. Az ott megismert iratanyag segítségével sikerült tisztáznia a Kertész ifjúkorával kapcsolatos pontatlanságokat.
2024-ben érkezett el az idő, hogy a világhírű fotóművész születésének 130. évfordulója alkalmából a nagyközönségnek is bemutassuk az analóg fotográfia mesterének sosem látott képeit. Az első két kiállítás korai vintázskópiákat fog bemutatni. Az igen különleges és értékes apró képekből néhány már szerepelt korábban kiállításon, mindeddig azonban nem tárult fel előttünk Kertész korai magyarországi éveinek gazdagsága.
– idézi Fisli Évát a hozzánk eljuttatott közlemény. Ebben úgy folytatja:
Az eredetiben is megcsodálható korai kópiákat kortárs nagyítások és vetítések teszik többféleképpen élvezhetővé. A parányi képekből kibomló történetek pedig a magyar és külföldi közönség számára is újdonságnak számítanak. A kiállításainkon tehát a fiatal André Kertész nyomába szegődünk, amikor először Esztergomban és környékén készített, soha nem látott fotóiból válogatunk.
Az André Kertész Esztergomban című kiállítássorozat stílszerűen Esztergomban, a Balassa Múzeumban indul március 23-án, ahol egészen június 23-ig lesz látható. Ezt követően nyílik a budapesti tárlat, ahol június 22-től szeptember 22-ig Kertész/Kópiák néven nézhetik majd meg az érdeklődők a fiatal André Kertész alkotásait. Végül a Robert Capa Központban zárul a kiállítássorozat, ahol már az idősödő alkotó fotóit tekintheti meg a közönség július másodikától.
(Borítókép: André Kertész magyar fotográfus 1979-ben. Fotó: Marc Tulane / Gamma-Rapho / Getty Images)