Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMTerhes férfi, vámpír és ufó is van
További Kultúr cikkek
- Ha ez a liget mesélni tudna, még az is lehet, hogy elpirulnánk
- Marilyn Monroe és Albert Einstein egymás mellé költözött, miközben Júlia a Gozsduban bulizna
- Ezt az új színdarabot még az is végigneveti, aki búskomoran ül be rá
- Kihirdették az idei Ezüstgerely Művészeti Pályázat győzteseit
- Először lép fel Budapesten az Avenged Sevenfold
Talán senkit sem lep meg, hogy a friss adatok szerint az emojik használata abszolút nem elhanyagolható kommunikációs eszköz, de lehet, hogy még így is meglepő a valós szám. Az Embryo adatai alapján 2023-ban naponta több mint 10 milliárd emojit küldtünk az éterben. A kommunikációs forma népszerűsége mögött áll a könnyebb érzelemkifejezés, a gyorsabb információ küldés, valamint a gazdasági nyereség reménye is – ha például hirdetésekről beszélünk.
Már a felülettől függően eltér, hol mennyiféle módon fejezhetjük ki magunkat. Máshogy használja ugyanazt az alapállományt az Apple, az Android, a Samsung és a Microsoft. Átlagosan mindenhol 3000 és 4000 között van az emojik száma, amiből az összes platform kialakította saját stílusát. Szinte minden emberi dolgot kifejezhetünk ma már bőr- és hajszín-specifikusan, nemi identitásra és életkorra lebontva. Még a világ országainak zászlajai is megtalálhatók – pedig ezek 2021-ben a leginkább elhanyagolt szubkategóriának számítottak.
Noha szinte mindenből van számos verzió – legyen szó állatokról, növényekről, sportokról, ételekről, használati tárgyakról, óraállásokról, ruhadarabokról, irodai eszközökről, szimbólumokról, táblákról, járművekről stb. – van valami, amiből nagyítóval kell keresni, és így sincs szinte egy sem. Ezek a művészeti alkotások.
Itt három dolgot érdemes megjegyezni:
- a legtöbb műalkotás is más emoji néven van jelen,
- akadnak olyan emojik, amelyeket műalkotások inspiráltak,
- néhány ikonikus épület és szobor előkerül az utazási szekcióban.
A Mona Lisa örök
Igen, Leonardo da Vinci világraszóló festménye kiérdemelte saját helyét a több ezer emoji között, de érdekes, hogy mindig más formában, és sosem saját nevén. Volt egy idő, hogy a Samsung kínálatában volt a „kép keretben” néven vagy a „dokumentum képpel” címen. A bolygó talán legismertebb festménye 860 millió dolláros becsült értékével – mintegy 315 milliárd forint – valahogy megmaradt, de csak ilyen „elcsalt” változatokban.
A másik konstans szereplő ebben a körben Hokusai alkotása, A nagy hullám Kanagavánál. A világ egyik legtöbbet reprodukált művészeti darabja, a japán képzőművészet talán legismertebb műve. Egyik ritka reprodukciója még tavaly majd hárommillió dollárért ment el egy aukción – ami hozzávetőlegesen egymilliárd forint. Természetesen ez sem saját nevén szerepel az emojik közt, azonban az Apple dizájnja egyértelműen az eredeti képet ábrázolja,
de számos más felületen lévő verzió szintén a japán alkotást idézi.
Ha az áthallásos emojikat nézzük, akkor talán a sikoltó ember az egyik leginkább egyértelmű utalás. A két kézzel arcát tartó, kifehéredett szemű, üvöltő, kopasz fej egy az egyben Edvard Munch A sikoly című festményét reprezentálja. Emellett találni mindenféle irodalmi és popkulturális utalást a létező összes bőrszínű tündékkel és Drakulával – utóbbi természetesen csupán vámpírként van említve –, látni Gandalfot idéző mágust vagy David Bowie villámos arcfestésével ellátott rockénekest.
Ikonikus szobrok, helyek, épületek is megjelennek emoji formában.
A Húsvét-szigetek kőfejeit is el lehet küldeni üzenetben, ugyanúgy, akár a New York-i Szabadság-szobrot vagy egy japán kastélyt, illetve torii kaput. Találni tradicionális fesztiválelemeket, japán babákat vagy matrjoskát, és olyan kulturális hagyatékok is fellelhetők, mint az ókori amfora.
Nem egészen tiltólista
Ami érdekes, hogy mindennek ellenére direkt műalkotások saját nevükön nincsenek. A világ olyan jól ismert mesterművei, mint a Csillagos éj Van Goghtól, a Vénusz születése Boticellitől, a Gondolkodó Auguste Rodintől vagy Michelangelo Dávid-szobra nem tudták kiérdemelni a saját emojit, és a korábban említett eseteknél is kivétel nélkül csak jelzésértékkel jelennek meg az alkotások. Még útmutatót is találni, hogy ezt a „hiányt” miként lehetne megoldani, mégis hiánycikk maradt a műalkotásos emojikörkép.
És hogy miért? Egyszerű: mert vannak, akik szerint túl specifikus. Az emojik fejlesztéséért felelős Unicode szabályai ugyanis nem engedik. Ennek alapján a következő dolgoknak kell megfeleljen egy új emoji ötlet/javaslat:
- világszinten érthető kell legyen,
- nem lehet túlságosan specifikus,
- nem ütközhet meglévő emojival, ha pedig valami kifejezhető több meglévő emojival, akkor nem kell hozzá új,
- ha olyan fajta emoji, akkor a kulturális és emberi sokszínűséget is meg kell jelenítse – gondoljunk csak a minden bőrszínt és nemet felvonultató emojiválogatásokra.
Ezeken felül van egy tiltólista is, amely rögvest kizárja azokat a javaslatokat, amelyek többek közt az alábbiakat tartalmazzák:
- specifikus személyek – legyen valós, fiktív, élő vagy halott,
- jogilag védett tartalmak vagy egyes, közkincsnek számító dolgok,
- specifikus építmények vagy jellegzetes helyek,
- istenségek.
Ami érdekes ennek fényében, hogy például a Tokiói torony, a számos formában – bár nem saját nevén – megjelenített Golden Gate híd vagy az említett New York-i Szabadság-szobor és a Húsvét-szigetek kőfejei miként kerülhettek listára. Továbbá így még inkább kérdéses, miért van, hogy A nagy hullám Kanagavánál vagy a Mona Lisa itt-ott feltűnik…
(Borítókép: Chesnot / Getty Images)