Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMTényleg beszólt Vitray Tamásnak Szörényi Levente?
További Kultúr cikkek
Ma már el sem tudjuk képzelni, de a magyar beatzenét eleinte a közönség sem fogadta el. A Zikkurat Színpadi Ügynökség oldalán olvasható Illés-biográfia szerint az áttörést végül egy tévéműsor és egy film hozta meg. A Koncz Zsuzsa által énekelt Rohan az idő című dalt, miután többször visszautasította a Sanzon és Táncdal Bizottság, a televízió egyik műsorában mégis leadták, és olyan óriási sikere volt, hogy meg kellett ismételni.
Szörényi Levente és S. Nagy István szerzeményét a bizottság azért nem engedélyezte, mert „az kevéssé jelentős, jellegtelen, nem szerencsés alkotás”, ahogy az az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának egy Facebook-bejegyzéséből is kiderül.
Az Illés zenekar már feltűnt Bacsó Péter Szerelmes biciklisták (1965) című filmjében is, 1966-ban pedig megjelent az első Illés-kislemez. „Ebben az évben dőlt el véglegesen, hogy a magyar tánczenét elvető közönség is elfogadja a magyar beatszámokat” – olvashatjuk a Zikkurat oldalán.
Borzalmas csönd
Az igazi nagy erőpróbára az év nyarán, a Kisstadionban megrendezett Gitárpárbajon került sor, ahol a közönség a hagyományos tánczene képviselőit kifütyülte, lezavarta a színpadról és a beatzenekarokat éltette, amelyek közül csak az Illés merte vállalni, hogy magyarul is énekeljen.
Mi az angol számok mellett elénekeltük a Légy jó kicsit hozzámot. Utólag megvallom, nagyon féltünk a hatástól. A szám utáni pillanatnyi csend borzalmas volt. Aztán kitört a tapsvihar, és meg kellett ismételni. Ekkor csúcsosodott ki a generációs probléma. Egy pillanat alatt lesöpörték a színpadról azokat, akik a fiataloknak akkor már réges-rég nem kellettek
– idézik az ügynökség oldalán Szörényi Leventét. A következő ütközet a Táncdalfesztiválon zajlott le: a hírhedt „fáj-fáj-fáj” valósággal sokkolta az idősebbeket, ugyanakkor elbűvölte a tizenéveseket.
A szóbeszédet, amely szerint a Ne gondold című slágert Szörényiék Vitray Tamásnak címezték, a „hivatalos” Illés-biográfia is megerősíti. 1967-et írunk és „a televízió Show-hivatal című műsorában Szörényi hetyke nyilatkozatban határolja el az együttest és zenéjét a táncdaloktól, mire a műsorvezető Vitray Tamás alaposan leszedi a keresztvizet a zenekarról.” Erre válaszul született a Ne gondold, ó, ne, hogy tied a világ... kezdetű sláger, ami tizenegy hónapig szerepelt a sikerlistán.
Más források szerint a dal már készen volt, és nem arra született válaszul, amikor Vitray azt mondta nekik, hogy nem a Táncdalfesztivál lesz szegényebb attól, ha ők távol maradnak: mindenkinek szólt, aki visszaélt a hatalmával, így az összes akkori pártfunkcionáriusnak, pártállami vezetőnek.
Szörényi Levente élete és munkássága ezen kívül is számos érdekességet tartogat: születésnapi kvízünk segítségével most ön is tesztelheti a tudását.