Évtizedek óta nézzük, és még mindig imádjuk a Csengetett, Mylord?-ot

A 90-es évek elején még családi program volt a közös tévénézés. Együtt ültünk a nappaliban, és mindannyian ugyanazokat a televíziós műsorokat, vetélkedőket, filmeket és sorozatokat néztük. Még nem volt túl sok belőlük, de ma is egy tucat címet fel tud sorolni bárki a családból, és mindegyikre jól emlékszünk. A szaporodó streamingplatformok/szolgáltatások világában a felhasználók egyszerre több sorozatot ledarálhatnak, akár néhány nap alatt is. Úgy tíz-tizenöt sorozat után már csak egyre homályosuló emlék, hogy tízzel előbb mit is néztünk. Amit az ember még az internet hódítása és az általa világra szabadított szórakoztató bőség előtt látott a tévében – abban az időben, amikor még sok családnak csak egy televíziója volt –, jobban rögzült, mint most bármi a streaming-Kánaán idején.

Fentiek és lentiek

Egy Csengetett, Mylord?-szerű sorozat ma talán elveszne a „zajban”, vagy legalábbis nem biztos, hogy még harminc-negyven év múlva is emlékeznénk rá. De a 90-es évek eleje minden szempontból nagyon más volt, mint a jelen. Bekarikáztuk a műsorújságban, hogy mikor lesz, aztán ült a család a nappaliban a tévé előtt, és mind együtt nevettünk a Csengetett, Mylord?-on. És még nevetünk ma is, ha a tévében látjuk (a TV2 Comedyn mindennap adják, változó időpontokban), hiába fújjuk kívülről a legjobb poénokat, hiába emlékszünk minden egyes részre. Egyszerűen nem lehet megunni. Bár hazájában is nagy siker volt a sorozat, a britek mára szinte megfeledkeztek róla, míg itt, Magyarországon továbbra is sokak elévülhetetlen kedvence. Hogy miért?

Erre Jeffrey Holland, a sorozat egyik főszereplője (a mindig kimért és decens lakáj, James Twelvetrees alakítója) is keresi a választ. A Helikon Kiadó gondozásában megjelent Az finom lesz! – Minden, ami Csengetett, Mylord? című magyar rajongói kötethez a brit színész írt előszót. Holland szerint – bár maga sem biztos benne – a sorozat őrületes magyarországi sikerére a válasz az, hogy a magyarok értik és átérzik a társadalmi egyenlőtlenségek rendszerét, mivel hosszú évekig éltek a kommunizmusban (ami azt illeti, társadalmi egyenlőtlenségek előtte is voltak és azóta is vannak). Nem valószínű, hogy erről van szó,

Jeffrey Holland az előszóban kitért rá, amikor 2018-ban Magyarországra látogatott a sorozat indulásának harmincadik évfordulóján (a briteknél 1988-ban, Magyarországon 1992-ben kezdték el sugározni a Csengetett, Mylord?-ot), olyan fogadtatásban részesült, hogy elérzékenyült, és elsírta magát.

Aki pontosan tudta a címet olvasva, hogy mire kattint, annak nem szükséges bemutatni, miről szól a sorozat. Aki meg csak „rátévedt” erre a cikkre, de eljutott a szövegben eddig a részig, annak tanácsosabb előbb megnéznie a teljes sorozatot, aztán foglalkozni a most megjelent könyvekkel.

Utóbbi olvasóknak azért röviden annyit a Jimmy Perry és David Croft által alkotott Csengetett, Mylord?-ról, hogy az 1920-as évek második felében játszódik, és egy brit arisztokrata család tagjainak, a „fentieknek”, illetve szolgálóiknak, a „lentieknek” a humoros mindennapjait mutatja be. A család feje, Lord Meldrum minden alkalmat megragad, hogy egy másik arisztokrata feleségével romantikázhasson. Öccse, a gyakran hibbantan viselkedő, léha Teddy egyszerűen megőrül a cselédlányokért, akad is ebből bőven gond. Lord Meldrumnak két fiatal lánya van, az elkényeztetett, önző, kacér Poppy és a meglehetősen férfiasan öltözködő (inkább a női társaságot előnyben részesítő), szocialistákkal szimpatizáló Cissy. Ott él még velük Lord Meldrum anyósa, Lady Lavender, aki kissé szenilis, de annál aktívabb. Egy papagáj a legkedvesebb társasága, szereti emelgetni a poharat, kiszórni a pénzt az ablakon, a cselédlányokat pedig rendszeresen étellel dobálja meg.

A személyzet élén a komornyik, a dörzsölt Mr. Stokes áll, akinek többnyire azon jár az esze, hogyan tömje meg a zsebét pénzzel (nem éppen legális módon), de azért – ritkán – tud nagylelkű is lenni. Egykori katonatársa, Mr. Twelvetrees, a Meldrum család lakája nehezen viseli, hogy nem lett belőle komornyik. Pedáns és becsületes, olykor azonban arrogánsan viselkedik a személyzet többi tagjával, miközben a Meldrum családot alázatosan, már-már kutyahűséggel szolgálja. A ház cselédlánya, a butácska, de jólelkű Ivy odáig van Mr. Twelvetreesért, nem mellesleg a komornyik lánya, de ezt igyekeznek titokban tartani. Mrs. Lipton, a ház szakácsnője, akinek főztjétől és meggyes lepényeitől mindenki megnyalja mind a tíz ujját. Mindenről határozott véleménye van, és jaj annak, aki magára haragítja. A fiatal inas, Henry szintén messze járt, amikor az észt osztogatták, ennek ellenére igen ütős megszólalásai vannak, amiket azonban többnyire egy csattanós taslival „díjaznak” neki. A személyzethez tartozik még Mabel, de csak bejáróként, mint mosogató és takarító. Míg a személyzet néha nagyobb lakomákat csap a konyhában, mint az uraik fent az ebédlőben, Mabelnek soha nem jut a finom falatokból, és csak ételmaradékot kap Mrs. Liptontól, amire minden esetben az a válasza:

Innen jön a cím a Helikonnál megjelent könyvhöz, amely többek között felfedi, hogyan született meg a Csengetett, Mylord?, hogyan készült, illetve hogyan kerültek a színészek a sorozatba. Régebbi nyilatkozatok és anekdoták olvashatóak a főszereplőktől, akik mind arról számoltak be, hogy nagyon szerettek együtt dolgozni, és kifejezetten jó hangulatúak voltak a forgatási napok. Nem indult azonban zökkenőmentesen a sorozat, és már az elején majdnem tragédia vetett neki véget. A sorozat első jelenete az első világháborús fronton játszódik. Mr. Stokes és Mr. Twelvetrees robbanások között nyomulnak előre a háború sújtotta terepen (ahol majd belebotlanak a sebesült Mr. Teddybe). Mint a könyvből kiderül, valódi veszélyben voltak. Egy töltet később robbant fel, mint kellett volna, és majdnem tényleg a levegőbe repült a két főszereplő. De megúszták, és később már egy kocsmában nevettek az egészen.

Szinetár Miklósnak köszönhető

Mit kapunk még a könyvtől? Eddig talán nem sokan tudhattak arról, hogy az eredeti sorozat lezárása után készíteni akartak egy spin-offot, amely Mr. Twelvetrees és Ivy történetét folytatta volna tovább (akik egy tengerparti panziót akarnak közösen vezetni). Ebből végül sajnos nem lett semmi, de elkészült a próbaepizód forgatókönyv-változata, amelynek négy jelenetét most elolvashatják a magyar rajongók. Ha minden igaz, akkor előbb-utóbb egy novelláskötet formájában jelenik majd meg a teljes történet.

A könyvben öt magyar szerző (Cserna-Szabó András, Benedek Szabolcs, Konok Péter, Molnár T. Eszter, Kerber Balázs) alkotásai (többnyire novellák) is olvashatóak a Csengetett, Mylord? világával összefüggésben (bár én inkább a sorozatról és a színészekről olvastam volna még több érdekességet). Továbbá található benne Simon Morgan-Russelltől egy részletes elemzés a Csengetett, Mylord?-ban megjelenő „fenti” és a „lenti” világ osztályellentétéről, illetve a sorozat hozzáállásáról a szexualitás kérdésében. Bevallom, tőlem mindig távol állt, hogy ennyire a mélyére ássak ennek a sorozatnak, és egyszerűen csak hagytam magam megnevettetni. De van még itt kérem szó konyhakultúráról (Dippold Ádám) és divatról (Szilágyi Zsófia Emma) is, illetve a Csengetett, Mylord? és a politikai mémek találkozásáról (Nuszbaum Attila és Nuszbaum Tibor), továbbá a rajongók próbára tehetik magukat, mennyire vannak képben kedvenc sorozatukkal kapcsolatban (a kötet végén egy kvíz található).

A könyv legérdekesebb tartalmai közé tartozik Szijj András élménybeszámolója a 2018-as magyarországi közönségtalálkozóról (a sorozat öt színésze látogatott Budapestre), amelynek ő volt az egyik fő szervezője.

A színészekkel való beszélgetés során olyan kulisszatitkokra is fény derült, mint például hogy a Mabelt alakító Barbara New a forgatásokon magyarul tanult, mert szeretett Magyarországon nyaralni.

A Csengetett, Mylord? esetében mindenképpen szót kell ejteni a magyar szinkronról, amely nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a sorozat sikeressé váljon Magyarországon. Több főszereplő magyar hangjával olvasható interjú a könyvben, sőt az is megtudható belőle:

Egy mainzi filmvásáron figyelt fel a sorozatra, tetszett neki, bízott a sikerében, majd megvásárolta.

A Turner Anna által készített interjúban Tomasevics Zorka szinkronrendező elmondta, hogy Szinetár kezdetben nagy nevekre bízta volna a szinkronhangokat, például Sinkovits Imrére és Tolnay Klárira gondolt. Tomasevicsnek azonban más véleménye volt, és ő javasolta Benedek Miklóst (Mr. Teddy), Pásztor Erzsit (Mrs. Lipton) és Bakó Mártát (Mabel).

A legtöbb színésznek csak éjszaka volt ideje, általában este 10 és hajnali 2 között. De ezek a gyötrelmes időpontok végül nagyon inspirálónak bizonyultak: hatványozódott a jókedv, a színészek egymást sarkallták a poénos megszólalásokra. Mindenki szerette Mr. Stokest, bár megvolt róla a véleményük. A kis Henryt nagyon sajnálták, a piszok rendőrnek minden szavát lesték, és imádták Lady Lavender őrültségeit is. Amikor mindenki elnémult, hogy aztán harsogva kacagjon fel az éjszakában – az Mabel felejthetetlen beszólásainak szólt. Bakó Mártát, aki a bejárónő magyar hangját adta, egyébként a többiek egyetértésével mindig előre vettük, aztán taxival hazaengedtük, hiszen hetven felett járt már

– mesélte Tomasevics Zorka a szinkronmunkálatokról.

Hátteret ad a sorozathoz

A Helikon által kiadott könyv mellett egy másik, szorosan a sorozathoz kapcsolódó kötet is megjelent a 21. Század Kiadónak köszönhetően. A Csengetett, Mylord? – Univerzum Boromisza Istvántól egy interaktív (a kötetben elhelyezett QR-kódok és YouTube-linkek további extra tartalmakhoz irányítanak) enciklopédia. A szerző arra vállalkozott, hogy mind a négy évadhoz, az összesen 26 részhez afféle kézikönyvet készítsen. Nem egyszerűen kulisszatitkok tudhatóak meg a kötetből, hanem hátteret ad ahhoz a társadalmi-kulturális környezethez, amelyben a sorozat játszódik. Mondhatni, történelemkönyv is Boromisza István aprólékos munkája (nem mellesleg rendbe tesz jó néhány fordítási bakit, és megmagyarázza azokat).

Az olvasó angolul és magyarul is kézhez kapja a főcímdal szövegét, a kötet bemutatja röviden a szinkronszínészeket, valamint megtekinthető a Meldrum-ház alaprajza is. Boromisza István felvázolja a történet történelmi és szociológiai előzményeit, majd ezután részenként végigveszi a legfontosabb hivatkozásokat, illetve végigmegy a legérdekesebb tudnivalókon.

Mi a Meldrum név eredete? Mr. Teddy miért tiszteletreméltó? Wilson kapitány nem is kapitány? Mit kell tudni Lady Lavender papagájáról? Vajon hol lakott Mabel? Mit olvasott a kis Henry? Mr. Teddy miért vonzódott betegesen a szobalányokhoz? Illik-e eltartani a kisujjunkat a csészéből ivás közben? (Ha emlékszünk, akkor Ivy egyik jelenetével van összefüggésben a kérdés.) Mióta használunk óvszert, és mikor terjedt el a munkásosztály körében? (A Meldrum család gumitársaságának, a Union Jacknek a fő terméke az óvszer volt.) Mi a szolgák tízparancsolata? Mindezekre és még sok minden másra választ ad Boromisza István enciklopédiája.

A legnagyobb hiányossága az, hogy a szócikkeknél többnyire egyáltalán nincs jelezve, hogy a sorozatban mi volt a kontextusuk, vagyis leginkább akkor tud hasznosulni ez a könyv, ha a kezünk ügyében tartjuk a sorozat nézése közben. De az azért nem túl életszerű, hogy minden egyes jelenetnél jegyzeteljünk, vagy lapozgassuk az enciklopédiát.

A Csengetett, Mylord? – Univerzum és az Az finom lesz! – Minden, ami Csengetett, Mylord? jól kiegészítik egymást, mindkét kötet azoknak szól, akik nem elégszenek meg a sorozat által nyújtott könnyed szórakozással, hanem mindent, amit csak lehetséges, tudni szeretnének a kedvencükről. Már csak az a kérdés, hogy vajon a következő húsz-harminc évben is megmarad-e a rajongás a Csengetett, Mylord?-ért.

Az finom lesz! – Minden, ami Csengetett, Mylord?
Kiadó: Helikon Kiadó 2024
Felelős szerkesztő: Turi Márton
204 oldal

Csengetett, Mylord? – Univerzum
Kiadó: 21. Század Kiadó 2024
Szerző: Boromisza István
351 oldal