Nem vették észre, hogy a pokol peremén élnek
![ZS 4271](https://kep.index.hu/1/0/5622/56225/562254/56225479_3dc7b47d810ef75d29ce71e5455e02a0_wm.jpg)
Évtizedeken keresztül azt tanultuk az iskolában, hogy Battonya volt az első magyar falu, amelyet a szovjet csapatok elfoglaltak, de a korabeli Magyarországon az első ilyen település Sósmező volt Háromszék vármegyében – ilyen legendákat is helyretesz Ablonczy Balázs új könyve, amely Az utolsó nyár címmel jelent meg, és a magyarországi hétköznapokat vizsgálja 1944 három nyári hónapjában.
![ZS 4170](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5625/56251/562514/56251433_15f97f44e6dc8ab7acffbe8cd4bed29d_wm.jpg)
Nagypapák a családi ebédnél
Nincs olyan család, ahol ne került volna szóba a családi együttlétek során a II. világháború, legalábbis addig, amíg a nagyszülők éltek. Ez a nemzedék, amelyik már felnőttként élte meg a világégést, gyakorlatilag már elment. Szemtanúk tehát már nem fogják tudni elmesélni, mi történt, de források azért fellelhetők – Ablonczy Balázs az arútluK podcastban elmondja, milyen iratokat, naplókat, leveleket kutatott fel azért, hogy megtudja: a német megszállás és a kiugrási kísérlet közötti időt – középpontban a nyári hónapokkal – hogyan élték meg az emberek.
A beszélgetésben többek között elhangzik, hogy
- tudjuk-e, kik láthatók a könyv borítóján,
- miért az a könyv címe, hogy Az utolsó nyár,
- miről árulkodik Budapest légoltalmi kiürítésének története,
- dobtak-e le robbanó játékokat a szövetségesek,
- hogyan került a székelyekhez egy teve,
- milyen pótélelmiszerek élnek velünk a mai napig, és
- mi árulkodik ma Budapesten a II. világháború időszakáról.
Aki lemaradt volna az arútluK podcast előző adásáról, vagy újra meghallgatná a beszélgetést, az ide kattintva megteheti. Ha nem akar lemaradni az artúluK műsorairól, iratkozzon fel az Index felületein elérhető csatornákra!
(Borítókép: Ablonczy Balázs. Fotó: Daragó Napsugár / Index)