Nem vették észre, hogy a pokol peremén élnek

Évtizedeken keresztül azt tanultuk az iskolában, hogy Battonya volt az első magyar falu, amelyet a szovjet csapatok elfoglaltak, de a korabeli Magyarországon az első ilyen település Sósmező volt Háromszék vármegyében – ilyen legendákat is helyretesz Ablonczy Balázs új könyve, amely Az utolsó nyár címmel jelent meg, és a magyarországi hétköznapokat vizsgálja 1944 három nyári hónapjában.

Nagypapák a családi ebédnél 

Nincs olyan család, ahol ne került volna szóba a családi együttlétek során a II. világháború, legalábbis addig, amíg a nagyszülők éltek. Ez a nemzedék, amelyik már felnőttként élte meg a világégést, gyakorlatilag már elment. Szemtanúk tehát már nem fogják tudni elmesélni, mi történt, de források azért fellelhetők – Ablonczy Balázs az arútluK podcastban elmondja, milyen iratokat, naplókat, leveleket kutatott fel azért, hogy megtudja: a német megszállás és a kiugrási kísérlet közötti időt – középpontban a nyári hónapokkal – hogyan élték meg az emberek.

A beszélgetésben többek között elhangzik, hogy

• tudjuk-e, kik láthatók a könyv borítóján,
• miért az a könyv címe, hogy Az utolsó nyár,
• miről árulkodik Budapest légoltalmi kiürítésének története,
• dobtak-e le robbanó játékokat a szövetségesek,
• hogyan került a székelyekhez egy teve,
• milyen pótélelmiszerek élnek velünk a mai napig, és
• mi árulkodik ma Budapesten a II. világháború időszakáról.

Aki lemaradt volna az arútluK podcast előző adásáról, vagy újra meghallgatná a beszélgetést, az ide kattintva megteheti. Ha nem akar lemaradni az artúluK műsorairól, iratkozzon fel az Index felületein elérhető csatornákra!

(Borítókép: Ablonczy Balázs. Fotó: Daragó Napsugár / Index)