Fogadjunk, hogy nem tudja, honnan erednek ezek a szavak

Heti rendszerességgel jelenik meg az Index kultúrarovatának arútluK című podcastadása. Számos egyeztetés előz meg egy ilyen beszélgetést, amikor pedig felhívunk egy vendéget, rögvest érti, mire gondolunk, ha azt mondjuk: podcastbeszélgetés. Magunk sem töprengünk azon, hogy miért is podcastnek nevezik ezt a műfajt.

De honnan ered a szó? Miért terjedt el annak ellenére, hogy nem sokan tudják a pontos jelentését? Számos ilyen kifejezés épült be a mindennapjainkba, főleg a social media (közösségi média) világának kibővülésével, ezért úgy döntöttünk, összeszedünk olyan gyakori kifejezéseket, amelyek eredete nem is olyan egyértelmű, mint elsőre tűnik. Listánk a teljesség igénye nélkül készült.

Titokban almát reklámozunk

Podcast / Vodcast

Ha már ez a szó indított el minket a lejtőn, kezdjük is ezzel! A műfajt eredetileg – még 2000 környékén – „audioblogging” néven azonosították. Egészen 2004-ig kellett várni, hogy a podcast kifejezés megjelenjen, ami egy bizonyos Ben Hammersley-hez köthető. A The Guardian rovatvezetőjeként és a BBC újságírójaként is dolgozó médiaszakember 2004 februárjában használta először a kifejezést a The Guardian egy cikkében.

A podcast kifejezés 2004 szeptemberben terjedt el az iPod-felhasználók körében, majd a mára világhírűvé vált Adam Curry – a podcast műfajának egyik legnagyobb neve – is átvette. Talán nem meglepő, hogy a video podcast, vagyis a vodcast szó is ebből ered.

Blog / Vlog / Bliki

A kifejezés az internet hőskorára, a kilencvenes évekre nyúlik vissza, amikor egyre több lett az online bejegyzésekben publikáló személy és az erre alkalmas felület. Az ilyen típusú közlésforma első változatait még „weblog” néven ismerték, ami a World Wide Web (www) és a log (események rendszeres rögzítése) kifejezésekből olvadt össze. Jellegzetessége a fordítottan kronologikus, írott kommunikáció, amelynél a legaktuálisabb bejegyzés van elöl.

A weblog kifejezéssel Jorn Barger amerikai blogger rukkolt elő 1997-ben, hogy ki tudja fejezni azt a rendszeres, naplószerű posztolást, amit az interneten szörfözve végzett. Ezt poénból bontotta szét a „we blog” szópárosra Peter Merholz saját blogján 1999-ben. A blog szót nem sokkal később a Twitter társalapítója, Evan Williams is átvette, aki már igeként és főnévként is alkalmazta. Ennek a fajta kommunikációnak a videós változata (mint video blog) az úgynevezett vlog. Az olyan blog, amelyet az olvasók is szerkeszthetnek, a bliki – a blog és wiki szavak összetételéből.

Streaming

Az egyik legrégebbi kifejezés a gyűjtésünkből, amely még az 1990-es évek elejéről származik. A szalagos meghajtóknál használták a mágnesszalag feltekerésének és lejátszásának együttes kifejezésére a Data Electronics vállalatnál. A streaminget (szó szerinti fordításban: folyó, áramló) a kilencvenes években a „video on demand” (VoD) szolgáltatások, valamint az IP-hálózatokon (internetprotokoll) elérhető élő videókra alkalmazták egyértelműsítésként. Video streaminggel először a Starlight Networks, audio streaminggel pedig a Real Networks kezdett foglalkozni.

Kosarast tolláról

Tweet

Sokszor már nem fogunk találkozni ezzel a kifejezéssel úgy, hogy annak valóban értelme is legyen. A kifejezés ugyanis a Twitter oldalán használt apró, blogszerű bejegyzést takarja. A szó magyarul annyit tesz: csipogás, csiripelés. Alapvetően a Twitter – Elon Musk ámokfutása előtti – logójához és nevéhez kapcsolódik, ugyanis a cég a kezdet kezdete óta egy madarat használ jelképeként. Az első formát még 2000-ben vásárolták az iStockról mindössze 15 dollárért, amit úgy neveztek: Larry, a madár. Idővel kiderült, ez egy nem is olyan rejtett utalás volt az NBA legendás játékosára, Larry Birdre.

Hashtag

Ez már a Twitteren terjedt el, ráadásul még a kétezres években. 2007-ben az amerikai blogger, Chris Messina javasolta a hashtagek bevezetését egyik Twitter-bejegyzésében (tweetjében), így a tematikus kategorizálás hatalmas lépést tehetett előre. Messina nem próbálta szabadalmaztatni vagy pénzzé tenni az ötletét, mert úgy vélte, a hashtagek az internet szüleményei, amelyek nem tartoznak senkihez. A szó maga a hash mark (kettős kereszt) és a tag (címke) szavakból tevődik össze.

Bug

Azt gondolnánk, hogy a kifejezés átvitt, de valójában nem az. A szoftverhibát jelölő bug, azaz bogár szó két tőről fakad – az egyik ismeretlen, a másik pontosan meghatározott. A kifejezés a mérnöki nyelvben már a XIX. században is jelen volt, a rendszer tervezési hibáját jelölte, ami miatt nem kívánt végeredmény születik – Thomas Edison is használta a szót.

A Harvard Egyetemen épp egy korai számítógépen dolgoztak, amikor technikai hibát észleltek. A gépház feltárása közben találtak rá az okra: egy molylepke befészkelte magát a gépbe. Grace Hopper, az Egyesült Államok Haditengerészetének ellentengernagya – aki informatikus tudós volt – is részt vett a kutatásban, többek közt ő terjesztette el a kifejezést informatikai körökben. A rovar azóta is megvan egy korabeli feljegyzéshez ragasztva, a következő felirattal:

Az első igaz eset, amikor valóban bugot találtunk.

Spam / Splog

Mivel a kifejezés ma már szótár szerint is levélszemetet jelent, nem érdemes túlgondolni, de internetes körökben elterjedt használata miatt – amely szerint ez nagy mennyiségben elküldött, az esetek többségében reklám célzatú üzenet vagy chatcsoportokban beszélgetések megtörésére használt zavarkeltés – már jóval érdekesebb. Valószínűleg kevesen gondolnák, hogy a szó eredete a brit humor nagyágyúihoz köthető.

Spam volt a címe a Monty Phyton Repülő Cirkusza 1970-es kabaréjelenetének, amelyben a pincérnő próbálja felsorolni a menüt, amelyen szinte minden tétel tartalmazza a spam szót. A beszélgetés dugába dől, ahogy a viking kórus rácsatlakozik a spam szavakra, és egyszerűen érthetetlenné válik az egész. Mint márkanév a Spam már 1937-ben is megjelent a spiced ham rövidítéseként. A második világháború alatt az amerikai katonák étrendjének szerves része volt a konzervhús.

A spam speciális fajtája a splog, amely a spam és a blog szavakból tevődik össze. Elsősorban arra használják az informatikai szlengben a kifejezést, amikor a spamtartalom blogformátumban jelenik meg.

Japánok, trollok, szonár

Reels

Az Instagram és a Facebook közkedvelt rövid videós tartalma nem komplikálja túl magát. Ezzel akartak betörni a TikTokhoz hasonló rövid, állított formátumú videós platformok versenyébe még 2021-ben. A kifejezés magáért beszél. Magyarul annyit tesz: tekercs, orsó – feltehetően a folytonos pörgetésre utalva.

Post

Hasonlóan egyértelmű a helyzet a post szóval. Igeként (posztolni) annyit tesz a szó, hogy kifüggeszteni – látható helyen közzétenni, reklámozni, bejelenteni valamit. Ebből származik a közösségi média üzenőfalán közzétett bejegyzés neve, amely nevével is utalva rá, egyfajta falként funkcionál.

Emoji

A szónak – a közhiedelemmel ellentétben – semmi köze sincs az angol emotion (érzelem) és emoticon (hangulatjel) kifejezésekhez. A hasonlóság csupán a véletlen műve, mivel az emoji kifejezés eredendően japán, és a szigetország kép és karakter szavainak összekeveréséből jött létre. Az első szettet a kis figurákból – amelyek akkor még fekete-fehér, néhány pixelből összerakott képecskék voltak – 1997-ben hozta létre a japán SoftBank nevű telefonos vállalat. Népszerűségük a 2010-es évektől kezdett tetőzni, egészen addig, hogy 2015-ben az év szavának választották a sírva nevetős emoji arcot.

Ping

Egy különleges szoftversegédprogram, amellyel tesztelni lehet a gazdagép elérhetőségét az IP-hálózaton. A programot Mike Muuss írta 1983-ban, amikor az Amerikai Hadsereg Kutató-laboratóriumában dolgozott. A ping a nevét a szonár által kiadott hang után kapta, mivel módszertana a szonár visszhang-technológiáján alapszik.

Troll

Ez az a pont, ahol mi sem lettünk sokkal okosabbak. A troll kifejezést azokra az interneten posztoló felhasználókra alkalmazzák, akik viselkedésükkel szándékosan provokálnak, feszélyeznek más embereket.

A trollkodásnak (trolling) vannak katonai és halászati értelmezései is – előbbinek van is valamennyi köze az online változathoz –, míg a főnévi forma (troll) az északi mitológiából ismert misztikus, legtöbbször negatív karakterű, emberszabású lény. Nem tudni, mikor terjedt át és idomult az internet nyelvezetéhez a kifejezés, ráadásul mindkét forrás párhuzamba hozható az internetes troll és trollkodás jelentésével. Annyi bizonyos csupán, hogy az Oxford Szótár 1992-ben vette nyilvántartásba a szót ebben a változatban. 1997-ben a Kevin and Kell című internetes képregényben már a mai értelmezésében jelenik meg a troll kifejezés.

(Borítókép: Robert Nickelsberg / Getty Images)