Nagy fekete után kis fehérrel jelentkezik Puzsér Róbert
További Kultúr cikkek
- Ennyit keresett az első Deadpool rendezője, sokkolta az összeg
- 36 év után visszatért Salman Rushdie műve az indiai könyvesboltokba
- Van egy ország, ahol az emberek boldogok azért, mert oda születtek
- Rendkívüli turnéra indítják Olaszország egyik legféltettebb gyűjteményét
- Tilda Swinton rangos elismerést vehet át
Puzsér Róbert és Magyar Dávid nem először tesz ilyet. Az Inda Press Kft. gondozásában most megjelent Forrás című kötet előzménye mintegy negyedszázadra nyúlik vissza. A kötet ajánlója szerint az
oldalpárokon Puzsér fogalmi kifejezésmódja Magyar vizuális ábrázolásmódjával találkozik, és alkot olyan korrelációt, amely messze meghaladja a részek összességét. Írások és képek egymás felé fordított tükrök gyanánt vezetik az olvasót önmaga mélyebb és mélyebb rétegeibe.
Legyen ez bárhogyan is, annyi biztos, Puzsér Róbert ezúttal egy apró, fehér színű könyvvel jelentkezett, és nem nehéz rájönni arra, hogy alighanem szándékos a Forrás szentenciagyűjtemény formája, színe – a Metafizika című könyv feketeségének szöges ellentéte.
Kéttenyérnyi fehérség
Vagyis ha akarjuk, érezhetjük ezt univerzális állandónak is, a fény és árnyék, a fehér és fekete, a világos és sötét, a jó és a rossz ellentétének, de leginkább annak, hogy egyik sem létezik a másik nélkül. Vagyis a Metafizika és a Forrás ugyanaz, de mégsem, a gondolatok utóbbiban másféle ruhába öltöznek.
A Forrás pedig lehet annyi-, de annyiféle, minden azon múlik, mit értünk alatta. Azt pedig Puzsér Róbert a könyvben Magyar Dávid fotóinak segítségével elmondja, hogy
- mit ért például azon, hogy Nincs Valóság,
- mi a különbség Ég és Föld között,
- milyen a Két Végzet,
- mi A Vágy és a Hiány,
- mit jelent Az Egy, amely Három.
A szerző ezúttal nem a tarot sorsszerűségét tárja elénk, hanem azt, hogy bizonyos fogalmak mit jelentenek, jelenthetnek. A Kiűzetés címszónál például így fogalmaz, miközben a mellé rendelt fényképen kitépett, véres szárny látható:
A mennyország nem egy hely, hanem egy tudatállapot.
Magyar Dávid fényképei önmagukban is elgondolkoztatók, Puzsér Róbert gondolataival pedig egy egészen másik univerzumra nyitnak ajtót, de az is lehet, hogy mindjárt többre is. Csak példaként álljon itt, hogy a nyársra húzott malac képe A Semmi Börtöne címszó alatt látható, A Vágy és a Hiánynál pedig csokimikulások vigyorognak.
Aki kíváncsi arra, hogy a nagy feketeség után Puzsér Róbert miért kis fehérrel állt elénk, az a Forrás című könyvet ide kattintva megrendelheti.
(Puzsér Róbertnek az Inda Press gondozásában megjelent Metafizika című könyve ide kattintva megvásárolható.)
(Borítókép: Puzsér Róbert Forrás című kötete. Fotó: Németh Kata / Index)
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM