Rettenet kétélű fegyver a mesterséges intelligencia, óriási a vita a zenészeknél

Nem meglepő, de a három alkotónak – néhány átfedésen kívül – kimondottan eltérő gondolatai vannak. A kérdést végigjártuk etikai, technikai, pozitív és negatív oldalról is, fókuszban azokkal az aggodalmakkal, amelyeket sokfelé hallani a mesterséges intelligenciáról és annak térhódításáról.

Myra Monoka énekes-dalszerző maga is dolgozik AI-szoftverekkel, a lehetőséget és az eszközt látja benne, míg Torres Dani inkább fenyegetésként és kiskapuként tekint rá. Eközben Nagy András lemezlovas – művésznevén BanDj – még inkább csak felméri, hogy klubkörökben merre haladhatnak a dolgok.

Az AI-t egy rettenet kétélű fegyvernek tartom, ami megfelelő mederbe terelve és nagyon sok korlát közé szorítva tudna igazán hasznot hozni. Mint ilyen, az alkotásban olyan feladatokra lehetne használni, amelyek az eddigi eszközeinkkel egyszerűen lehetetlenek lettek volna, ilyen például a zajszűrés vagy feljavítás

– fogalmaz kérdésünkre Torres Dani, hogy miként lehet az alkotóművész hasznára a mesterséges intelligencia.

Segítség vagy kiskapu?

Az énekes ennek ellenére szkeptikus. Úgy véli, a célszerű integrálása helyett sokan csak arra használják, hogy olyan tanulási, önfejlesztési folyamatokat hagyhassanak ki, amelyek elengedhetetlenek lennének egy zenész életében – akár a zeneelméleti tudás vagy a technikai és hangszeres képzés területén. Holott véleménye szerint

Vele szemben Nagy Eszter – előadói nevén Myra Monoka – máshogy látja az MI (AI) felhasználhatóságát. Szerinte rengeteg repetitív, automatizálható folyamatot kivált, ezzel teret, időt hagy az alkotónak.

Kreatív asszisztensként új ötleteket generálhat, inspirációt nyújthat, és automatizálhatja az ismétlődő, időigényes feladatokat. Emellett képes elemezni az alkotások struktúráját, visszajelzést adni azok javítására és optimalizálására […] Azonban vannak veszélyek is. Ha túlzottan támaszkodunk az MI-re, az alkotások elveszíthetik egyediségüket, hiszen az MI által generált tartalmak gyakran a tanított adatok mintázatait követik

– fogalmaz az énekes-dalszerző, aki maga is alkalmazza az AI adta lehetőségeket. Tavaly megjelent klipjéhez is a mesterséges intelligenciát hívták segítségül.

Ettől függetlenül az előadó felhívja a figyelmet arra, hogy az MI körül a mai napig számos jogi és etikai vita robban ki, tekintve, hogy más művészek alkotásaiból tanul, sokszor ezeket reprezentálja, így az adatvédelem és a szellemi tulajdon kérdése újból és újból előkerül.

Hasznos, de meddig?

Korábban az Egyesült Államok egyik előadói jogi szervezete, az Artist Rights Alliance (ARA) is nyílt levélben tiltakozott az AI jogtalan, szerzők munkásságát elértéktelenítő használata ellen.

A félreértések elkerülése végett: úgy hisszük, felelősséggel használva az MI-ben hatalmas potenciál lakozik ahhoz, hogy fejlessze az emberi kreativitást oly módon, amely lehetővé teszi a zenerajongóknak nyújtott új élmények javítását, elősegítését […] Sajnálatos módon egyes felületek és fejlesztők arra használják az AI-t, hogy szabotálják és aláássák az előadók, dalszerzők, zenészek és jogtulajdonosok kreativitását. Felelőtlen használat esetén a mesterséges intelligencia óriási veszélyt jelent a magánéletünk, személyazonosságunk, zenénk és megélhetésünk védelmére

– olvasható abban a levélben, amelyet mintegy 200 előadó írt alá, köztük olyan nevekkel, mint Billie Eilish, Stevie Wonder, az Imagine Dragons vagy a Pearl Jam. A levél többek közt azért is született, mert egyre jobban kezdtek elterjedni azok a szoftverek, amelyek más előadók hangján és stílusában alkotnak, egyre jobban kezdett sérülni a hitelesség, és nőtt az aggodalom a visszaéléstől tartva.

Nagy András lemezlovas, előadói nevén BanDj elmondta, hogy

Jelenleg még nem látják, hogy az ő munkájuk közvetlenül fenyegetve lenne-e általa, nem találkoznak bulikon olyan AI-szoftverekkel, amelyek kiváltanák egy DJ feladatát, de a jövőben ez változhat. „A DJ munkáját a jelenleg létező »okos« szoftverek (Rekordbox, Serato, Virtual DJ stb.) könnyítik, de ezeket emberi felhasználásra fejlesztették ki […] Valós veszélyként kalkulálunk vele, hogy az AI egyszer a DJ-k helyett fog bulikat levezényelni” – fogalmazott kérdésünkre. 

Hol marad a kontroll?

Torres Dani úgy véli, az egyre erősebb begyűrűzéssel kivész a lélek az alkotási folyamatból, és dalszerzés helyett átáll a világ dalgyártásra. Szerinte érződik az AI jelenléte a dalokban, köszönhetően a sémáknak, amelyekből a szoftverek tanulnak. Ugyanakkor azt is érzékeli, hogy vannak olyan előadók, akik szintén csupán sémák mentén képesek alkotni,

Elsődleges fontosságúnak véli a mélységet, az intuíciót, az érzelemdús tartalmat, azt a belsőt, amit az emberi tényező ad a zenéhez. Az énekes szerint még egy folyamat elején járunk, rajtunk áll, hogy mennyire engedjük el a gyeplőt. Továbbá felhívja a figyelmet arra, hogy egyes AI-fejlesztők is aggodalmukat fejezik ki a dolgok alakulása miatt, így kritikus időszak ez a művészeknek és a világnak, ahol fontosak a helyes döntések.

Myra Monka kevésbé látja kritikusan a helyzetet, noha ő is érzi, hogy jelentős változások elé néz a szakma az MI térhódításával:

Vannak olyan részei az alkalmazott művészeteknek, amelyeket részben már most is kiváltott. Ilyenek például a stock zenék, videójátékok, reklámok. Mivel sokkal olcsóbb és gyorsabb MI-t használni, mint professzionális zeneszerzőket fizetni, ezért azt gondolom, sok esetben ki fogja váltani az emberi munkaerőt. Teljes mértékben felváltani az ember alkotómunkáját azonban valószínűtlen. Bár az MI egyre komplexebb és kreatívabb alkotások létrehozására képes, az emberi kreativitás, érzelem és intuíció olyan elemek, amelyeket nehezen tud reprodukálni. Az MI inkább kiegészítő eszközként fog működni, amely segíti és támogatja az alkotókat, de nem helyettesíti őket. A személyes perspektíva továbbra is alapvető fontosságú marad az alkotói folyamatban. Folklór elemek esetében különösen fontos az emberi faktor, mivel a hagyományok és kulturális értékek átadását és megőrzését nem lehet teljes mértékben automatizálni.

Az énekesnő szerint az, hogy kiérzik-e a zenében az MI jelenléte, leginkább azon múlik, hogy milyen mértékben alkalmazzák azt. Ha csupán egy kreatív eszköz szintjén hagyják meg, és a kontroll az alkotónál marad, akkor összefonódva az ember munkájával, a jelenléte belesimulhat a műbe. Leginkább etikai oldalon látja, hogy tudatosabb hozzáállásra van szükség, hiszen felmerül, hogy voltaképp kié a dal, amikor MI-vel alkották.

Továbbá úgy véli: „Szakmai szempontból felmerülhet a hitelesség kérdése is. Mennyire számít hitelesnek egy alkotás, ha MI segítségével készült? Emellett az alkotók kompetenciája és technikai tudása is megkérdőjeleződhet, ha túlzottan támaszkodnak az MI-re. Folklór elemek esetében különösen fontos az autentikus források tisztelete és a hagyományok megőrzése, amit az MI használata során figyelembe kell venni.”

Ezt a témát járja körül – többek között Myra Monoka részvételével – különféle szakmai területek és kérdések mentén 2024 szeptemberében az ITBN-konferencia, az Informatikai Biztonság Napja CONF-EXPO. Itt szó esik majd egyebek mellett az informatikai biztonság kérdéséről, illetve az AI terjedéséről, fejlődéséről, a munka világára és teljes társadalmunkra vetített hatásairól.

Ez a támogatott szerkesztőségi tartalom az ITBN közreműködésével jött létre.

(Borítókép: ITBN)