A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) köztestületi díjait a magyar szellemi élet azon jeles képviselői kapják, akik kiemelkedő munkásságuk, életművük révén maradandót alkottak a művészet, a művészetelmélet vagy a művészetszervezés területén.
Az MMA díjátadó ünnepségét 2024. június 21-én az MMA székházában, a Pesti Vigadóban tartották. Jelen volt Sulyok Tamás köztársasági elnök, Varga Zsolt András, a Kúria elnöke, Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök.
Az eseményen köszöntő beszédet mondott Hankó Balázs kinevezett kulturális és innovációs miniszter.
Az MMA köztestületi díjainak öt kategóriája a művészet társadalomban betöltött szerepére irányítja a figyelmet
– fogalmazott Turi Attila elnök a kitüntetések átadásakor.
A köztestületi díjakat a magyar szellemi élet azon jeles képviselői kapják, akik kiemelkedő munkásságuk, életművük révén maradandót alkottak a művészet, a művészetelmélet vagy a művészetszervezés területén.
Hankó Balázs kinevezett kulturális és innovációs miniszter ünnepi beszédében elmondta: az elmúlt évek alatt a Magyar Művészeti Akadémia népes és erős intézménycsaláddá fejlődött, a fiatalabb korosztály számára kialakította ösztöndíjprogramját, és létrehozta regionális központjait.
Az MMA célja, hogy az ország hét régiójában tevékenykedve a hazai és a határon túli magyarlakta területek művészeti, kulturális életében meghatározó szereplő legyen.
A magyar kultúrát mindenki számára elérhetővé, vonzóvá kell tennünk, hogy az életünk mindennapi részévé váljék. Egyszerűnek hangzó, felemelő, de egyáltalán nem könnyű feladat ez, amelyben a mi felelősségünk, hogy közösen olyan struktúrákat alkossunk, amelyek segítik a kultúra minél szélesebb körbe való eljutását. Egyszerre kell a népi kultúrát, hagyományainkat, az anyanyelv ápolását mindennapjaink részeként megtartani, és a magaskultúra alkotásait is megvédeni mindazon hatásoktól, amelyek manapság azt kikezdik. Hagyományaink az identitásunk, létezésünk legelemibb alkotói. Közös missziónk nem lehet más, mint nemzeti identitásunkat büszkén megőrizni, és a magyar kulturális élet értékközvetítő szerepét megerősíteni
– fogalmazott Hankó Balázs.
A Magyar Művészeti Akadémia Kováts Flórián Emlékérmét Vattay Dénes népművelő kapta, akinek tevékenységét a lokalitás, a helyi közösségek szolgálata iránti szoros elköteleződés, az új megoldások folyamatos keresése jellemezi.
A Magyar Művészeti Akadémia Aranyérmét a Fortepan szabad felhasználású közösségi fotóarchívumnak ítélte a Magyar Művészeti Akadémia.
A fotóarchívumot 2010 őszén alapították, elődjét két barát, Tamási Miklós és Szepessy Ákos hozta létre az 1980-as években. A gyűjtemény érdekessége, hogy a képek ingyen, pusztán forrásmegjelöléssel szabadon használhatók, ami az egyre emelkedő felhasználói díjak korában felbecsülhetetlen jelentőségű adomány. A gyűjtemény darabjai Magyarország hétköznapjait mutatják be a 19. század végétől 1990-ig.
A kép azé, aki nézi, ez a mi jelmondatunk – jelentette ki Török András művelődéstörténész, a Fortepan önkéntes menedzsere köszönő szavaiban. – A képeket nem tekintjük a sajátunknak, csak megőrzésre, terjesztésre vesszük át, és az eredetit alapesetben visszaadjuk a családoknak, hiszen ott van az a legjobb helyen. Jelenleg 197 ezer 900 fénykép található a gyűjteményben, nagy felbontásban, és minden fotó ingyenesen tölthető le, önkiszolgáló módon.
A Magyar Művészeti Akadémia Művészeti Írói Díjában részesült Banner Zoltán művészettörténész, művészeti író, költő és előadóművész. A laudációban elhangzott: Banner Zoltán művészetszervezői tevékenysége kiemelkedő mind Romániában, mind Magyarországon.
A Magyar Művészeti Akadémia Nagydíjában részesült Schrammel Imre keramikus-szobrászművész, a nemzet művésze. A laudáció kiemelte: Schrammel Imre összetett, a magyar kerámiaművészetet gazdagító alkotói, művészetnevelői, művészetszervezői, művészetképviseleti tevékenysége a mai napig meghatározó.
A Magyar Művészeti Akadémia Életműdíjában részesült 2024-ben Ilia Mihály irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő, akinek kutatási területe a Nyugat első nemzedéke, a két világháború közötti és a határokon túli magyar irodalom története. A kitüntetett neve elválaszthatatlan a Tiszatáj folyóiratétól, amely Ilia Mihály főszerkesztősége idején emelkedett országos színvonalú periodikává.
Ilia Mihály az életműdíj átvételekor felidézte a pillanatot, amikor rádöbbent: arról az irodalomról, amely a trianoni békeszerződés után Magyarországon kívül került, nem beszélnek az egyetemen. Mintha valami titok övezné – nem tanítják. Ezért is fordult a figyelme a határon túli irodalom felé.
(Borítókép: Török András, Ilia Mihály, Vattay Dénes, Banner Zoltán, Varga Zsolt András, Sulyok Tamás, Turi Attila, Hankó Balázs és Schrammel Imre. Fotó: MMA)
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
