Csőre Gábor: Mit lehet élvezni a halott tárgyak között?
További Kultúr cikkek
- Bemutatták Alec Baldwin westernfilmjét, amelynek forgatásán lelőtte az operatőrt
- Rácz-Gyuricza Dóra összegyűjtötte nyerő receptjeit
- 12 milliárd forintot ér a váratlanul előkerült műalkotás
- Ezek a tárlatok voltak idén a legjobbak
- Egy diáklány szexuális zaklatással vádolja a tanárát, pedig az csak segíteni akart neki
Idén csaknem 450 intézmény mintegy 2500 programot rendez 2024. június 22-én, a Múzeumok Éjszakáján. A szervezők országszerte rendhagyó tárlatvezetésekkel, alkotófoglalkozásokkal, hagyományőrző programokkal és koncertekkel várják az érdeklődőket. Nem titkolt cél, hogy fel akarják kelteni azok érdeklődését is a kiállítóhelyek és a közgyűjtemények iránt, akik korábban csak ritkán vagy egyáltalán nem jártak múzeumba. Ehhez próbál hozzájárulni Csőre Gábor is, aki az idei Múzeumok Éjszakája védnöke.
Mit keres egy férfi ezen a kiállításon?
A Jászai Mari-díjas színész az Index arútluK című podcastműsorában elmondta: nemcsak a kulturális műsorok műsorvezetőjeként járja a múzeumokat, kötelezően, hanem civil emberként is. Az időszakos és az állandó tárlatok iránt is érdeklődik. Olyannyira, hogy a múzeumba járás családi programmá vált. De ilyenkor nem csak a szűk famíliával, hanem a legjobb barátaival s azok családjaival közösen kelnek útra.
Kinézünk egy múzeumot, ott összejövünk, tárlatvezetővel, vagy anélkül megnézzük, aztán ebédelünk. Lehet, hogy este még kikötünk valamelyikünknél, de a napunkat az a kiállítás határozza meg, amit akkor látunk.
Csőre Gábor legutóbb a Magyar Menyasszony című tárlatot látta a Magyar Nemzeti Múzeumban. Először ő is ezen gondolkodott: „Esküvő, meg minden.” Mégis mit keres egy férfi ezen a kiállításon? – gondolta magában, aztán elkezdte élvezni.
Mint egy Netflix-sorozat
Csőre Gábor a műsorban szemléltette azt a folyamatot, hogyan szerethető meg egy kiállítás – ha jó, persze. Feltette magának a kérdést, vajon mit lehet élvezni a halott tárgyak között. Hiszen mit lát az ember, ha bemegy a múzeumba? Egy papírt, egy tollat, ami valakié volt, kardot, buzogányt, csontot, majd leírást arról, hogy az adott faluban vagy a környéken kik éltek.
Majd amikor a feliratokból kiderül, mikor és mit találtak meg, elkezd érdekessé válni a sztori. Az ismertető feliratokból pedig kibomlik egy Netflix-sorozat, és gyakorlatilag egy 50-100 négyzetméteres szobában végignézel hat évadot, ha jó a kiállítás, a tárgyak, és ha van egy jó tárlatvezetőd, aki a tárgysorozatot élővé és drámaivá teszi
– fogalmazott a Jászai Mari-díjas színész, majd gyorsan hozzátette: egy kiállítás önmagában is tud drámai lenni.
Csőre Gáborral egyebek mellett arról is beszélgettünk, miért ne lehetne röhögni egy múzeumban, mi a hasonlóság a színészet és a képzőművészet között, melyik kiállítást tervezi megnézni a Múzeumok Éjszakáján, majd végül, de nem utolsó sorban arról is, hogy mit gondol a magyar labdarúgó-válogatott Európa-bajnoki szerepléséről.
Aki lemaradt volna az arútluK podcast előző adásáról, vagy újra meghallgatná a beszélgetést, az ide kattintva megteheti.
(Borítókép: Csőre Gábor. Fotó: Németh Kata / Index)