Lenézték, néhány év alatt mégis teljesen átalakította az utcaképet

Magyarországon 700 ezer és egymillió közé tehető a köznyelvben csak Kádár-kockának nevezett kockaházak száma, ezért kevés olyan család akad, akinek ne lenne kötődése valamilyen formában ehhez az épülettípushoz, ami nagyban meghatározza a mai vidéki Magyarország településképét.

Zolnay Pál 1975-ös  A ház  című filmjében megkérdezik az embereket, hogy miért akarnak Kádár-kockában élni, és egy nénitől például ezt a választ kapták:

Éltünk már eleget hosszúban, most már szeretnénk valami modernben.

Ez a film is látható a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban nyílt A kockaház. Lakóház, életforma és annak reprezentációja a Kádár-korban című kiállításon, amely négy értelmezését adja a kockaházaknak. Sári Zsolt, a kiállítás kurátorának elmondása szerint

• az egyik az, hogy miképpen értelmezik a kockaházat azok, akik benne laknak, „mert a kutatások el tudnak siklani azok fölött, akik ezt az életformát megélték”,
• a második olvasat az építészeké, akik nem annyira kedvelték ezt a háztípust,
• a harmadik a kicsit tágabban értelmezett értelmiségé, amelyben erős a néprajzkutatói szempont, ami szintén nem a legpozitívabb megnyilatkozásokat hozza erről az épületformáról,
• a negyedig pedig a képzőművészek reflexiója.

Nippek és a kukta 

A Kulturális rovat arútluK podcastjából kiderül, hogy az egész XX. századi magyar társadalomtörténet egyik legerőteljesebb problematikája a lakhatás kérdése. Erre volt válasz egyfelől a házgyári lakások, a lakótelepek építése a városokban, falun pedig a sátortetős kockaház. De miért terjed el éppen ez a forma? Erről is beszél az arútluK podcastban Sári Zsolt.

A Skanzen kiállításán a Kádár-kockákhoz köthető tárgyak is megjelennek, ilyenek

de látható hamutál, sörösüveg és Rubik-kocka is. Hogy mért pont ezek, arra a podcasban szintén választ kapunk, ahogy arra is, hogy miről árulkodtak ezen házak kerítései. A kockaházakban a tisztaszoba is reprodukálódott – a televízió köré. 

A gyakran Kádár-kockának hívott épülettípust a néprajzosok és az építészek is lenézték. A néprajzosok a paraszti hagyományoktól eltérő formát bírálták, de a kockaházak olyan népszerűek voltak, hogy két-három évtized alatt átalakították a magyar falvak utcaképét. A benne élők a modernizációt, a szépet és a kényelmet látták benne.

A kockaház. Lakóház, életforma és annak reprezentációja a Kádár-korban című kiállítás 2024. október 31-ig látható a Skanzen Galériában.

Aki pedig lemaradt volna az arútluK podcast előző adásáról, vagy újra meghallgatná a beszélgetést, az ide kattintva   megteheti.

(Borítókép: Sári Zsolt. Fotó: Szollár Zsófi / Index)