Franciaország
–
Belgium
–
Lenézték, néhány év alatt mégis teljesen átalakította az utcaképet
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Kultúr cikkek
-
Meghalt Ismail Kadare, az irodalmi Nobel-díj várományosa - Popsztárok, rocksztárok, opera- és jazzcsillagok, mindenki Veszprém felé veszi az irányt
- Hogyan lehet véletlenül könyvet írni?
- Magyar filmet válogattak be a filmfesztivál programjába
- Csak ki ne derüljön! címmel forgatnak filmet a szexuális visszaélésről
A kockaház a paraszti léttől való elfordulás szimbóluma – mondja Sári Zsolt az Index Kulturális rovatának podcastjában. A Skanzen főigazgató-helyettese, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban nyílt A kockaház. Lakóház, életforma és annak reprezentációja a Kádár-korban címmel megnyílt kiállítás kurátora húsz éve kutatja a Kádár-kockák történetét, az azzal járó életformát.
Magyarországon 700 ezer és egymillió közé tehető a köznyelvben csak Kádár-kockának nevezett kockaházak száma, ezért kevés olyan család akad, akinek ne lenne kötődése valamilyen formában ehhez az épülettípushoz, ami nagyban meghatározza a mai vidéki Magyarország településképét.
Zolnay Pál 1975-ös A ház című filmjében megkérdezik az embereket, hogy miért akarnak Kádár-kockában élni, és egy nénitől például ezt a választ kapták:
Éltünk már eleget hosszúban, most már szeretnénk valami modernben.
Ez a film is látható a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban nyílt A kockaház. Lakóház, életforma és annak reprezentációja a Kádár-korban című kiállításon, amely négy értelmezését adja a kockaházaknak. Sári Zsolt, a kiállítás kurátorának elmondása szerint
- az egyik az, hogy miképpen értelmezik a kockaházat azok, akik benne laknak, „mert a kutatások el tudnak siklani azok fölött, akik ezt az életformát megélték”,
- a második olvasat az építészeké, akik nem annyira kedvelték ezt a háztípust,
- a harmadik a kicsit tágabban értelmezett értelmiségé, amelyben erős a néprajzkutatói szempont, ami szintén nem a legpozitívabb megnyilatkozásokat hozza erről az épületformáról,
- a negyedig pedig a képzőművészek reflexiója.
Nippek és a kukta
A Kulturális rovat arútluK podcastjából kiderül, hogy az egész XX. századi magyar társadalomtörténet egyik legerőteljesebb problematikája a lakhatás kérdése. Erre volt válasz egyfelől a házgyári lakások, a lakótelepek építése a városokban, falun pedig a sátortetős kockaház. De miért terjed el éppen ez a forma? Erről is beszél az arútluK podcastban Sári Zsolt.
A Skanzen kiállításán a Kádár-kockákhoz köthető tárgyak is megjelennek, ilyenek
A NIPPEK, VAGY A KONYHA MODERNIZÁCIÓJÁHOZ KAPCSOLÓDÓ KUKTA,
de látható hamutál, sörösüveg és Rubik-kocka is. Hogy mért pont ezek, arra a podcasban szintén választ kapunk, ahogy arra is, hogy miről árulkodtak ezen házak kerítései. A kockaházakban a tisztaszoba is reprodukálódott – a televízió köré.
A gyakran Kádár-kockának hívott épülettípust a néprajzosok és az építészek is lenézték. A néprajzosok a paraszti hagyományoktól eltérő formát bírálták, de a kockaházak olyan népszerűek voltak, hogy két-három évtized alatt átalakították a magyar falvak utcaképét. A benne élők a modernizációt, a szépet és a kényelmet látták benne.
A kockaház. Lakóház, életforma és annak reprezentációja a Kádár-korban című kiállítás 2024. október 31-ig látható a Skanzen Galériában.
Aki pedig lemaradt volna az arútluK podcast előző adásáról, vagy újra meghallgatná a beszélgetést, az ide kattintva megteheti.
(Borítókép: Sári Zsolt. Fotó: Szollár Zsófi / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
