Meglepő eredmény született a magyarok orrfújási szokásairól

A felmérésben résztvevők háromnegyede (76 százalék) automatikusan leveszi a cipőjét, amikor vendégségben jár, de sokan (17 százalék) csak akkor hajlandók erre, ha a házigazda is elvárja. Tízből négy (43 százalék) válaszadó szerint minden esetben illik ajándékot vinni a vendéglátónak, viszont többen vannak azok (48 százalék), akik szerint elég csak különleges alkalmakkor készülni egy kis meglepetéssel. A nők szigorúbbak ezen a téren, és jóval többen visznek mindig ajándékot (48 százalék), mint a férfiak (39 százalék).

A megkérdezettek harmada (36 százalék), de leginkább a hölgyek (41 százalék vs. férfiak 32 százalék) vélik úgy, hogy a házigazdának ildomos

Jóval kisebb arányban vannak azok, akik főtt ételre számítanak (17 százalék), sőt negyedük beéri egy kis bolti snackkel (27 százalék) is, és akadnak olyanok, akik még ennyit sem várnak el a vendéglátótól (20 százalék). Az iskolázottságtól is nagyban függ, hogy mi kerül vendéglátáskor az asztalra. Míg a 8 általánost végzettek több mint negyede (29 százalék) szerint legalább egy főtt fogással érdemes készülni, addig a diplomások alig tizede (9 százalék) vélekedik így.

A fővárosban is köszönnek

Az 50–59 éves korosztályból szinte mindenki (92 százalék) köszön a szomszédainak a liftben, a lépcsőházban vagy az utcán, még akkor is, ha egyébként nincsenek beszélőviszonyban, míg a fiatalabb korosztályokra ez kevésbé jellemző (80 százalék). 

A magyarok többsége (54 százalék) saját bevallása szerint átadja a helyet az idősebbeknek, a kisgyerekeseknek és a várandósoknak a tömegközlekedési eszközökön, míg minden tizedik (8 százalék) honfitársunk legfeljebb akkor, ha megkérik rá. A válaszadók több mint fele (52 százalék) csak sürgős esetben telefonálna nyilvános helyen, erre a nők érzékenyebbek (56 százalék), mint a férfiak (48 százalék).

Csak ne az arcukba fújják a füstöt 

A közterületi dohányzással kapcsolatban meglehetősen toleránsak az emberek (53 százalék), amíg nem az arcukba fújják a füstöt. A kutatásban részt vevők kétharmada (67 százalék), különösen a tinédzserek (16–19 év, 80 százalék) szerint

A késés megítélése azonban már némileg megosztja a társadalmat, mivel közel felük szerint (47 százalék) mindig meg kell indokolni, miért nem ért oda pontosan az illető, miközben hasonló arányban vannak azok (43 százalék) is, akik szerint erre csak akkor van szükség, ha sokat kellett várni a másik félnek. A férfiak között majdnem duplája azok aránya (12 százalék), akik szerint még jelentős késés esetén sem szükséges magyarázatot adni, mint a nők körében (7 százalék).

A sorban állás etikettjét firtató kérdés is törésvonalat jelent a válaszadóknál, mivel tízből négy résztvevő (43 százalék) szerint egyáltalán nem illik megkérdezni az előttünk állót, hogy megelőzhetjük-e, de szinte ugyanannyian (40 százalék) vannak azok, akik szerint igen, ha jó indokkal tesszük.