Magyarország segítségére siet Kína, de ebből nagy baj lesz

1908-ban jelent meg a kínai könyv, amit a Biheguan Zhuren név alatt adtak ki, és most már magyar fordításban is olvasható a Multiverzum Kiadónak köszönhetően. Figyelemre méltó a magyar vonatkozás, hiszen egy több mint száz évvel ezelőtt írt történetről van szó, amely 1999-ben játszódik, és Magyarországot helyezi egy grandiózus világháború középpontjába.

Az Új korszakban egy alkotmányos monarchiaként létező, ereje teljében lévő Kína jelenik meg, és ennek tudatában intéz felhívást a világnak: új időszámítás, a Sárga Császár naptárának bevezetésére szólít fel. A nyugati országok tiltakoznak, de akad egy renitens, az egyébként is kiközösített Magyarország, amelynek népessége túlnyomórészt – kétharmada(!) – rokon népként tekint a kínaiakra. Magyarország éppen ezért az új időszámítás bevezetése mellett dönt. Ennek hatására zavargások törnek ki, ugyanis az ország egyharmada egyáltalán nem támogatja a kínai időszámítást, közben pedig az európai országok is beavatkozással fenyegetnek. A magyar király levélben keresi meg a kínai félt, hogy segítséget és védelmet kérjen. Bár Kína messze van az eseményektől, végül elhatározásra jut, de ennek ára van.

Amellett, hogy a regény érdekfeszítő geopolitikai viszonyokat vázol fel, valójában egy igazi háborús történetet vehetnek kezükbe az olvasók. Óriási hadihajók, vízen „járó” harci eszközök, tengeralattjárók, léghajók és egyéb csúcstechnológiájú fegyverek kerülnek bevetésre.

De vajon ez az olykor »csodafegyverekkel« megvívott küzdelem elhozza-e az új korszakot, és sikerül-e Kínának megvédenie Magyarországot?

– olvasható a kérdés a magyar kiadás hátsó borítóján. Aki elolvassa a könyvet, az megkapja a válaszokat is.

Az Új korszak vigaszt kínáló elégtétel

Az Új korszakot Tokaji Zsolt Kína-kutató, író, műfordító, a Károli Gáspár Református Egyetem kínai tanszékének oktatója ültette át magyar nyelvre. Nemrégiben egy másik fordítása, Szun-ce – A háború művészete (Troubadour Books Időkapu-sorozat 2024) miatt beszélgettünk vele, most pedig az Új korszakról kérdeztük.

Tokaji Zsolt már első kérdésünkre válaszolva tisztázta, hogy Biheguan Zhuren, vagyis a „Jáspis-zöld Lótusz-fogadó gazdája” egy írói álnév, amelyet sajnos a kínai irodalomtörténeti kutatásoknak mind ez idáig nem sikerült feloldania. Annyi tudható róla, hogy ugyanezen az álnéven az Új korszak előtt egy évvel, 1907-ben egy másik regénye is megjelent, amelynek a címe Aranyvilág (Jin shijie). Ez a műve egy társadalmi utópikus regény, és arról szól, hogy az amerikai kontinensen borzalmas körülmények között dolgozó kínai kivándorlók fellázadnak, illetve kikiáltják az önálló köztársaságukat.

De hogy kerül az Új korszakba Magyarország, és miért? A Kína-kutató kifejtette: a 19. század végén, a 20. század elején egyre szélesebb közönség számára vált ismertté az az elképzelés, hogy az európai magyarok azoknak az ázsiai hunoknak – xiongnu – a leszármazottai, akik az ókorban az egyik legnagyobb fenyegetést jelentették a kínaiaknak, és akik ellen védekezésként az i. e. 3. században a nagy falat is építeni kezdték. Ezt az elméletet azonban nem a több ezer éves kínai történeti emlékezet őrizte meg, hanem csak az 1840-es években egy Karl Gützlaff (1803–1851) nevű protestáns misszionárius ismertette meg a kínaiakkal.

Tokaji Zsolt kutatásai szerint Gützlaff volt az első, aki a kínaiul írt világleírásában először használta a magyarok megnevezésére azt a xiong (匈) írásjegyet, amellyel egykor a barbár hunok nevét is írták kínaiul.

„Ez az elmélet jöhetett kapóra az ismeretlen szerzőnek, hogy a »sárga fajú népekhez« tartozó, de már Európában élő magyarok köré szervezze a távoli jövőbe vizionált világméretű háború kirobbanásának okát” – tette hozzá a Kína-kutató. Annak is van jelentősége, hogy miért pont 1999-ben játszódik az Új korszak története.

„1899-ben tört ki az úgynevezett bokszerlázadás, amelynek során a kínai felkelők 1900 nyarán ostrom alá vették Pekingben a külföldi követségi negyedet is. A lázadás leverésére és a követségi negyed felszabadítására jött létre az úgynevezett »nyolc nemzet szövetsége«, amelynek keretei között Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, az Egyesült Államok, Oroszország, Japán, Olaszország és az Osztrák–Magyar Monarchia közös katonai akcióval verte le a lázadást. Az ezt követő elképesztő vérengzés és rablás után 1901-ben az imperialista nagyhatalmak Kínát az úgynevezett »bokszerjegyzőkönyv« aláírására kényszerítették, amelyet egyfajta megalázó békeszerződésnek szántak. Egyebek mellett Kínát hatalmas és teljesíthetetlen mértékű hadi kárpótlás megfizetésére kényszerítették. A regény megírásakor ez még élő és rendkívül fájdalmas eseménynek számított a kínaiak számára. Az Új korszak valójában nem más, mint egyfajta vigaszt kínáló elégtétel, amit a szerző kerek egy évszázaddal későbbre helyezett. Ezt bizonyítja a regény végén a kínaiak által a »fehér fajú országokra« kényszerített békeszerződés, amelynek egyes pontjai feltűnő hasonlóságot mutatnak az 1901-es bokszerjegyzőkönyvvel” – magyarázta Tokaji Zsolt az Indexnek.

Tetszik, nem tetszik, a közgondolkodás része

A kínai sci-fi megjelenése összefügg a politikai filozófia kínai irányával, ezzel kapcsolatban a kutató kiemelte, hogy a 20. század elejének legjelentősebb politikai gondolkodója, Liang Qichao (1873–1929) 1902-ben hirdette meg azt az irodalmi programját, amely szerint a regényeknek hozzá kell járulniuk a nép neveléséhez, a nyugati társadalmi és természettudományok megismertetéséhez. Kína Nyugattal szembeni lemaradásának egyik okát ugyanis épp ezen tudás hiányában látták.

A nyugati nyelvű fordításirodalom is ez idő tájt indult rohamléptékű fejlődésnek, és a nyugati művek között szép számmal fordítottak Flammarion-, Verne- és Wells-műveket is. Vagyis a kínai sci-fit a 20. század első évtizedében nyugati mintára, de a konkrét kínai cél, a tömegnevelés igénye keltette életre. Ebben az időszakban, 1902 és 1911 között mintegy másfél-két tucat olyan alkotás született, amelyet nyugati mércével sci-finek nevezhetünk. A társadalmi utópiákat bemutató regények száma ennél is magasabb

– mondta Tokaji Zsolt.

A regény hátteréhez hozzátartozik, hogy egyfajta kínai fajelmélet alapján osztja fel a világot. Mind az elmélet, mind a megnevezések – „sárga faj”, „fehér faj” – elfogadhatatlanok a mai nyelvezetben és gondolkodásban. A kötet elején olvasható is a magyar kiadó rövid megjegyzése:

Bár ezek a faji előítéletek a mű keletkezésének korában igen elterjedtek voltak, s a könyvben szerepük nem terjed túl a történet hátterének megrajzolásán, fontosnak tartjuk ezúton is hangsúlyozni, hogy kiadónk e kifejezések használatát elítélendőnek tartja, e nézetekkel semmilyen formában nem azonosul.

Tokaji Zsolt lapunknak hozzátette: a kínaiak azt az elméletet, hogy az emberiséget fajokra osszák fel, szintén a Nyugattól tanulták el; logikusnak és különösen az „öt faj” elméletét a saját hagyományos kínai gondolkodással – amely öt égtájjal, öt színnel, öt hanggal, öt érzelemmel dolgozik – összeegyeztethetőnek találták.

Nemcsak hogy elfogadták a saját »sárgafajúságukat«, de büszkék is voltak rá. Többek között ennek hatására tették meg a kínai nép első ősévé a mítoszok legendás uralkodóját, a Sárga Császárt. Szeretnénk azt gondolni, hogy ez a fajta fajelmélet idővel elveszett, elfelejtődött, ám valójában ez vált az alapjává annak a »nagy hansovinizmusnak« – a kínaiak hannak nevezik magukat –, amely tetszik, nem teszik, de mind a mai napig tetten érhető a kínai közgondolkodásban

– mutatott rá a kutató.

Arra a kérdésre, hogy a különleges történeten túl mit mond el a regény a mai magyar olvasóknak, azt válaszolta:

Az Új korszak elsősorban egy igen izgalmas kínai–magyar kapcsolattörténeti forrás, amelynek ismeretében érdemes némiképp átrajzolnunk azt az eszmetörténeti képet, amely eddig a rendelkezésünkre állt. Érdemes továbbá azon is elgondolkozni, hogy már több mint egy évszázaddal ezelőtt is, a világ túlsó felén is a saját belső megosztottsága miatt gyötrődő népként láttak minket, amely megosztottság az ázsiai származásunk tudata és az európai értékekhez való kötődésünk miatt következik be. Mindezeken túl pedig ez a fordítás az első fecskéje annak, hogy bármiféle ismeretet és benyomást szerezzünk a korai távol-keleti, kínai sci-fi-irodalomból.

Felzárkóznak a nyugati sci-fihez

A hivatalos kínai akadémiai álláspont ma már nem vallja a magyarok és az ázsiai hunok közvetlen rokonságát, ugyanakkor a magyarság ázsiai eredetét nem vitatja.

„Az egyszerű nép körében azonban épp a már említett névazonosság miatt a mai napig szép számmal vannak olyanok, akik meg vannak győződve arról, hogy a magyarok ősei az ókorban ott laktak a nagy fal tövében. 1996-ban, amikor Magyarországon a millecentenáriumi ünnepségek zajlottak, a kínai tartózkodásom során a kínai barátaim mutattak nekem olyan újságcikket, amelynek a címe az volt: »Kína első nemzetisége az idén ünnepli európai honfoglalásának 1100. évfordulóját.« Az i. sz. első században legyőzött hunok Ázsiában maradt tagjai ugyanis integrálódtak a Kínai Birodalomba, ezért tekintik őket történeti nemzetiségüknek” – magyarázta Tokaji Zsolt.

Az Új korszak a megjelenése idejében népszerű regénynek számított, a Kína-kutató úgy tudja, hogy 1933-ig nem kevesebb mint nyolc alkalommal adták ki. Ezt követően azonban hosszú évtizedekre elfeledkeztek róla, újból majd csak 1989-ben jelent meg.

Az elmúlt évtizedekben a sci-fi egyre népszerűbb műfajnak számít Kínában. Tokaji Zsolt szerint színvonalában mostanában kezd felzárkózni a nyugati sci-fihez, és ennek kiemelkedő példája Liu Cixin világsikerré lett A háromtest-probléma-trilógiája. Ezért a kínaiak is egyre jobban érdeklődnek a műfaj hagyományai, korai alkotásai iránt, egyre gyakrabban adják ki korai sci-fi-műveik gyűjteményeit is, a nyugati világban ugyanez a helyzet.

„A harmadik évezred kezdetéig szinte semmit sem tudtunk a kínai sci-fi kezdeteiről, a kínai irodalom történetét bemutató művekben egyáltalán nem szerepeltek ezek a regények. Jellemzően csak a 2000-es években kezdődött meg a műfaj tudományos vizsgálata. Bár megjegyzendő, hogy a nyugati nagyközönségnek még mindig alig van bármi ismerete ezekkel a regényekkel kapcsolatban, hiszen fordításuk a nagy világnyelvekre még várat magára” – jegyezte meg a kutató.

Az Új korszaknak a magyar az első és ez idáig egyetlen idegen nyelvű fordítása.

Biheguan Zhuren: Új korszak – A világ, amit Kína diktál
Kiadó: Multiverzum Kiadó 2024
Fordította: Tokaji Zsolt 
248 oldal

(Borítókép:  Kolumbán Kitti / Index)