Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMVan ez a bál, csak a véreskezű diktátor halála után ébredt föl Csipkerózsika-álmából
További Kultúr cikkek
- Galkó Balázs súlyos baleseteket szenvedett, közösségi oldalán osztotta meg kálváriáját
- Addig halogatsz, amíg egy kórteremben találod magad, és elmúlik feletted az élet
- Kiderült, milyen veszteség érheti a magyar kultúrát
- Meghalt Kalmár Márton szobrászművész
- Az olasz playboy, aki elképesztő nélkülözés után vált legendává
Ma már teljes pompájában ragyog, pedig az Anna-bálokkal meglehetősen mostohán bánt a történelem. Úgy tartják, hogy a kor szellemiségét meghaladó fiatal osztrák nemesek már a XVIII. század végén titkos összejöveteleket, bálokat tartottak a bécsi Anna-kolostor pincéjében, és ez a szokás terjedt el Budán és Pesten, Parádon vagy Pöstyén, de a krónikák valóban az 1825-öst szokták az első helyre sorolni az Anna-bálok történetében.
Az első Anna-bálról – a Múlt-kor összefoglalója szerint – azt is feljegyezték, hogy az „ifjú Anna Krisztina azon az estén ismerkedett meg majdani férjével, Kiss Ernő huszár főhadnaggyal, aki később az 1848-49-es szabadságharc aradi vértanúja lett. Emlékére 2003 óta minden évben átadják az őt ábrázoló, herendi porcelánból formázott huszárszobrot egy olyan embernek, aki sokat tett és tesz Balatonfüred kultúrájáért, szellemi életéért.”
Érdek és érdeklődés
S ha azt gondolnánk, hogy az Anna-bálok története innentől kezdve csupa fény és ragyogás, elegendő felidézni a magyar történelem viszontagságos évtizedeit. A dicsőséges, ám vesztes forradalom és szabadságharc (1848–1849) idején nem volt ok az ünnepre, majd jött a Bach-korszak, a kiegyezés (1867), s bár a boldog békeidők évtizedei alatt lendületbe jött az ország, az első világháború halottaival együtt a bálokat is temették, és a gazdasági világválság döntött romba álmokat, döcögött a Horthy-korszak, és kitört a II. világháború, aztán meg Rákosi Mátyás gondolta magát mindenhatónak... Így már érhető, hogy voltak évek, hosszú évek, amikor nem mindig volt ok báli ruhába bújni.
Ugyanakkor már az első Anna-bálok is inkább hasonlíthattak a mai adománygyűjtő rendezvényekhez, ahol az előkelőségek jóindulata és pénztárcája gyakran vonzóbb és fontosabb volt, mint a szépség, aki lélektani motivátorként pislogott a legyezője mögül. De az Anna-bálnak voltak azért örömteli évei is, még akkor is, amikor éppen kerti partivá szelídült a csipkés pompa, és akkor is, ha dacos ellenállásba ment át a mulatozás.
Sztálin meghal, Rákosit leváltják, a bál feléled
A balatonfüredi Anna-bál igazából csak hetven éve ébredt föl Csipkerózsika-álmából. Sztálin 1953-ban meghalt, Rákosi Mátyást Moszkvában lefokozták, s bár a társadalmi konszolidáció még messze váratott magára, a Balaton étteremben 1954-ben feléledt a polgári, nemesi és arisztokratikus gyökerekből táplálkozó Anna-bál hagyománya – és „az elődök iránti tiszteletből úgy számozzák őket, mintha sohasem szüneteltek volna. 1957 óta a felújított egykori Kúrszalon, a mai Anna Grand Hotel ad otthont a bálnak, és azóta választják meg minden évben az Anna-bál szépét is.”
Most pedig megtudhatja, hogy mennyire ismeri az Anna-bálok világát és történetét. Ehhez nem kell mást tenni, csak kitölteni az alábbi kvízt.
(Borítókép: Vendégek érkeznek a 198. Anna-bál megnyitójára 2023. július 29-én. Fotó: Katona Tibor / MTI)