Most már biztos, hogy jelenlegi formájában nem marad a hegyvidéki Turul-szobor

„Magamtól egyetlenegyszer sem hoztam szóba a Turul-szobrot, de minden egyes újságíró megkérdezi. Nem ezt tartom a legfontosabb ügynek. Közösségi tereket, részvételi irodát, az önkéntesség kereteit szeretnénk létrehozni. Tényleg nem tartozik a tíz legfontosabb ügy közé a Turul-szobor, nem ezzel szeretném kezdeni a kerület irányítását.

Beszélni fogunk történészekkel, és átgondoljuk, hogy mit lehet tenni. Személy szerint nem tartom megfelelőnek, hogy egy kardot tartó turulmadarat emeltek a javarészt zsidó származású áldozatok emlékére. Nem én fogom eldönteni, megkérdezünk szakértőket, történészeket, és igyekszünk – már amennyire lehetséges – ebben az ügyben konszenzusos megoldást találni” – mondta az Indexnek adott korábbi interjújában Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnöke, miután fölényes győzelmet aratva az önkormányzati választásokon a Hegyvidék következő polgármesterének választották. 

A kétfarkúak társelnökének szavaiból kiderült, hogy a szélsőjobboldal részéről várható, akár erőszakba is torkolló tiltakozások miatt konszenzusos megoldást akart találni, de a Turul-szobor vetette közéleti hullámok a lapunknak adott interjú után sem csillapodtak, a 444 például véleménycikkben hosszan érvelt amellett, hogy Kovács Gergelyt ne tántorítsák el Toroczkai László, a Mi Hazánk elnökének szavai, mert a hegyvidéki választók döntésének értelmében világos: a többség azt szeretné, ha a szobrot elvinnék onnan, a „gyilkosok emlékművén” nincs mit tovább vizsgálni, a kérdés pedig az erőszak és a demokrácia közötti választáshoz vezetett el. 

De mit állított Toroczkai László? „Ha Kovács Gergely megpróbálja eltávolítani a hegyvidéki Turul-szobrot, akkor velünk szemben fogja találni magát!” – fogalmazott a Mi Hazánk elnöke.

Mire készül a Mi Hazánk? 

Toroczkai László kijelentései után a párt sajtóosztályához fordultunk, tisztázni szerettük volna, hogy amennyiben a XII. kerület vezetése végül a Turul-szobor elszállítása mellett dönt, akkor a Mi Hazánk milyen tiltakozási formákat választana, illetve hogyan akadályozná meg az emlékmű elszállítását. 

A párttól a következő, velős válasz érkezett a kérdéseinkre:

Ahogy azt már az első pillanatban is elmondtuk, minden erőnkkel meg fogjuk akadályozni a Turul-szobor ledöntését, elszállítását. A módszereket annak függvényében választjuk meg, hogy Kovács Gergely pontosan mit fog tenni.

A válaszból egyértelműen kitűnik: annak ellenére, hogy a Mi Hazánk nem jutott be a XII. kerületi önkormányzatba, figyelmen kívül hagyná a legitim módon megválasztott képviselőtestület döntését a Turul-szobor ügyében, ha az számukra kedvezőtlenül alakul.

Ebben a formában nem marad

A Mi Hazánk által közölt állásfoglalás után megkerestük Hegyvidék leendő polgármesterét, aki szerint továbbra is az újságírók és Toroczkai László kreálnak ügyet a kérdésből, továbbra sem sorolja a kerület tíz legfontosabb problémája közé a Turul-szobor létét. 

Az biztos, hogy ebben a formában nem áll ott öt év múlva, de meg kell kérdeznünk a kerület lakosait. Olyan megoldást akarunk, ami mindenkinek jó, de megismétlem: ebben a formában nem lehet ott, de senki sem várhatja el tőlem, hogy az első hónapokban ezzel foglalkozzak, amikor fontos közbeszerzéseket kell kiírni, a kerület lakosainak életét meghatározó döntéseket kell hozni. A Mi Hazánk imádja az identitáspolitikai vitákat. Bármilyen eszközzel megakadályoznák a szobor elszállítását? Én pedig bármilyen eszközzel megakadályoznám, hogy lapjuk, a Magyar Jelen több tízmillió közpénzt kapjon a Városi Civil Alaptól

– mondta az Indexnek Kovács Gergely, hozzátéve, hogy jogállamban a Mi Hazánknak nincs joga megkérdőjelezni az önkormányzat döntését. 

A megszólaltatott felek nyilatkozataiból mára egyértelművé vált, hogy a kerület vezetése a következő ciklusban konszenzusos megoldást talál a kérdésre, de az is biztos, hogy a szobor nem marad jelenlegi formájában a helyén. A Mi Hazánk pedig minden erejével azon lesz, hogy megakadályozza a majdani döntést, hogy a szobor változatlan formában fennmaradjon.

A szobrot még Mitnyan György korábbi fideszes polgármester kezdeményezésére állították fel 2005-ben, de már akkor is heves viták övezték. 2019-ben Rab László tárta fel a Mozgó Világban, hogy a szobron nyilas gyilkosok neve szerepelt az áldozatok között. A Hegyvidék éléről leköszönő polgármester, Pokorni Zoltán nagyapja, Pokorni József neve például úgy került az áldozatok közé, hogy részt vett a nyilas tömeggyilkosságokban.  Pokorni Zoltán a gyilkosok nevét leszedette az emlékműről, majd azt ígérte, hogy rendet tesz az ügyben. Végül az általa vezetett önkormányzat a szobor maradása mellett döntött, a leköszönő polgármester nem szavazott a kérdésben. A szobor teljes történetéről, a nyilas rémtettekről a 444 készített átfogó dokumentumfilmet még 2021-ben.

(Borítókép: A XII. kerületi turulszobor az Istenhegyi és a Böszörményi út sarkán. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)