Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMAmikor az épületben lekapcsolódik az utolsó lámpa, itt akkor kezdődik az élet
További Kultúr cikkek
- Gyurcsány Ferenc karácsonyi DJ-nek állt
- Nagy Csaba titka életre kelti a karácsonyt
- Margócsy István: A társadalmi problémák feldolgozása nem értelmiségi társaságokban zajlik
- A gyomrunk is összeszorult, miközben a testvér szenvedését néztük
- Harmincöt éves titokra derült fény a Reszkessetek, betörők!-kel kapcsolatban
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy új kulturális negyed született Budapesten, amely egy kézenfekvő felismerésen nyugszik, eddig mégsem valósította meg senki. A felismerés abból fakadt, hogy mi történik a budai Vár azon részén, ahol nincsenek lakók,
miután lekapcsolják az utolsó lámpákat is
a Magyar Nemzeti Galériában (MNG), illetve az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK), és a külföldi turisták, valamint a még könyvalapú foglalatosságot végző kutatók és egyetemisták is elhagyják a Szent György teret.
A Nemzet Galéria már felismerte a zárás utáni órák adta lehetőségeket, évek óta rendeznek Borszerdákat, Textúra-esteket, Múzeum+ programokat, ahol színházzal, irodalommal, koncertekkel egészül ki a képzőművészet. Ezek a színvonalas rendezvények nyilvánvalóan nincsenek minden este, és nem lépnek ki a múzeum falai közül, bár a páratlan panorámát így is élvezhetjük egy pohár borral a kezünkben.
Az épületben lévő vendéglátóegységeket üzemeltető cég vezetői azonban gondoltak egyet, és megcélozták a zárási utáni órákat a kültéri helyszíneken, nem titkoltan azzal a szándékkal, hogy – miután levonulnak a turisták – fölcsalogassák a várba a magyarokat.
Gyere föl a várba, magyar!
„Beszéltünk olyan budapesti fiatallal, aki korábban még soha nem is járt a várban” – meséli Sára Tibor ügyvezető, a programok ötletgazdája. Beszélgetésünk helyszínéül a Nemzeti Galéria Panorámateraszát választottuk, ahol a rekkenő hőségben is járt valamennyit a levegő, és ahonnan talán a legszebb a kilátás Budapestre. Alattunk a Savoyai-terasz élő illusztrációként szolgált a Sára Tibor által elmondottakhoz, hiszen ott ilyenkor magyar szót alig lehet hallani a sokszínű kavalkádban.
Na de mi is az a programsorozat, amelynek köszönhetően munkaidő után egészen más arcát mutatja a komoly történelmi környezet?
Mi vonzza fel a várba a magyarokat, a fiatalokat, mi tölti meg élettel az Oroszlános Udvart és a Savoyai-teraszt, amelyek este hat után ez idáig kiürültek, majd csöndben és sötétben várták a másnap reggeli nyitást?
„A Borfesztiválon és a Mesterségek Ünnepén kívül itt semmi nem volt hosszú éveken át” – meséli Sára Tibor, hozzátéve, hogy a budai vár mint turisztikai célpont, inkább a külföldieket vonzza. A vár felújítását végző Nemzeti Hauszmann Program azonban a honfitársainkat is szeretné megszólítani: „Hisszük, hogy a budai Várnegyed méltó arra, hogy több legyen puszta turisztikai látványosságnál. A Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a várat visszaadjuk a magyaroknak, olyan helyet varázsoljunk a főváros közepén, amelynek »hívása« van, ahol mindenki újra otthon érezheti magát” – olvasható a honlapjukon.
DJ és kertmozi
Ehhez a célkitűzéshez kapcsolódik az a programsorozat, amely májusban – a Nemzeti Galériában lévő Szinyei Merse Pál-műre utalva – egy majálissal kezdődött, és azóta is sikeresen szólítja meg a fiatalokat. A Savoyai-teraszt esténként zene tölti meg, legtöbbször DJ gondoskodik a hangulatról, de van, hogy akusztikus vagy jazzkoncertet hallgathat a közönség, utóbbit Castle Jazz címmel, és voltak már nagy sikerű görög, illetve német nemzetiségi műsorok is.
A programot az asztaloknál ülve lehet hallgatni – szeptembertől 16 és 18 óra között kedvezményt is adnak, hogy érjenek föl a fiatalok, és érje is meg nekik itt fogyasztani –, de a programot és a kilátást lehet úgy is élvezni, ha nem ülünk be sehova. A zene itt nem zavar senkit, nincsenek lakók, ezzel együtt 23 órakor befejeződik a program, a vendéglátóipari egységek is bezárnak, és mindenki biztonságban elindulhat lefelé.
Ez nem bulinegyed
– hangsúlyozza Sára Tibor.
A zenei programok mellett népszerű a kertmozi is, amelyet az Oroszlános Udvarban rendeztek be. Kényelmes nyugágyakból lehet a filmeket élvezni – ezen a programon folyamatos a telt ház. Asztalt is lehet foglalni, hiszen ez a terület a Szent István-terem alatt lévő Szent István Kávéház terasza, de a jegyek ára lefogyasztható, illetve
vannak, akik pokróccal, kutyával érkeznek:
itt a mozizás minden formája megengedett. Így akár háromszázan is nézhetik a 20 órakor kezdődő vetítést a LED-falon, ahol egyébként az olimpiai közvetítéseket és a futball-Eb-t is adták.
A Várnegyed kettős élete
A Várnegyed tehát – a bécsi múzeumi negyedhez hasonlóan, de sokkal kedvezőbb körülmények között – kettős életet él: napközben leginkább a külföldi turisták látogatják, akik zárás után javarészt lemennek vacsorázni a pesti oldalra, és a Hilton lakóit leszámítva az éjszakát sem itt töltik. Estére így kiürül a várnak ez a része, illetve most már
birtokba veszik a legszebb tereket maguk a városlakók.
Ez a folyamat egy jól végiggondolt koncepción alapszik, a programok változnak és bővülnek, s mindez „kapudrog” lehet ahhoz, hogy azok a fiatalok, akik először még csak mozizni és zenét hallgatni merészkednek föl a várba, idővel birtokba vegyék a Nemzeti Galériát is.
Természetesen a külföldiek sincsenek kizárva, sőt, itt tanuló egyetemistáknak 2024. szeptember 6-án olyan orientációs napot tartanak, amikor is
először madártávlatból ismerkedhetnek meg Budapesttel és a legfontosabb tudnivalókkal,
aztán a Nemzeti Galériában még tárlatvezetést is tartanak nekik, de vezetett formában bemehetnek az OSZK-ba és a Budapesti Történeti Múzeumba is, ahol képet kaphatnak a magyar főváros múltjáról.
Az OSZK – amellyel szintén jó a kapcsolat – kicsit más helyzetben van, hiszen a könyvtárhasználati szokások jelentősen átalakultak, de a régi fíling a bőrfotelokkal, a katalógusokkal, a szőnyegpadlóval és a „kisvasúttal” megmaradt – oda irodalmi szalont terveznek, illetve a már létező történelmi kaszinót szeretnék kinyitni a szélesebb közönség számára is.
Filmes kvíz és borkóstoló
Az épülő-szépülő Várnegyedben más helyszínek is felfedezésre várnak, különösen, ha már régen jártunk arrafelé. A Lovarda és a Csikós-udvar mellett elhaladva például, a Tabán felől csodaszép sétányra és egy rózsakertre bukkanhatunk, utóbbi egyben a török időket idéző, szépen felújított Pasa Café (alsó) teraszául is szolgál. Itt filmes kvíz indul szeptembertől havi két alkalommal, hétfőnként, és folytatódnak a Vibe&Wine – A Budai Borszalon elnevezésű borkóstolók is, hiszen
a teraszról is látható az a budai hegyoldal, ahol korábban szőlőültetvények voltak,
amíg a filoxérajárvány el nem pusztította. A Pasa Caféban is van időnként élő zene, de sokkal visszafogottabban, hiszen itt már közel vannak a lakóházak.
A kávézó fedett vendéglátóhely, de a többi helyszín sem zár be a hűvösebb hónapokkal: a Szentháromság téren karácsonyi vásár, a Savoyai-teraszon és az Oroszlános Udvarban pedig többek között forralt bor, forró csoki és krampampuli várja a látogatókat. A rendezvények is maradnak, szűkített programokkal.
A helyszíneket változatos módon lehet megközelíteni, BKV-val, a Budavári Siklóval, gyalog, de a gyorslifteket is használhatjuk, ezekből a felújítások óta még több van. A programokról a Savoyai-terasz – magasan a legjobb elnevezésű Facebook-oldalon, illetve a nagyonvar.hu című honlapról és a Nagyon Vár Facebook-oldaláról lehet tájékozódni, ahol számos egyéb érdekességet, információt olvashatunk a budai vár nevezetességeiről és a hozzá kapcsolódó évfordulókról.
(Borítókép: A Savoyai-terasz a várban. Fotó: Papajcsik Péter / Index)