Nyáry Krisztián: Csak az én életemben ötször mondták, hogy lejárt a könyvek kora

A könyvek, az írás és az irodalom jövőjéről értekezett Moskát Anita Zsoldos Péter-díjas író, Nyári Krisztián, a Líra Könyv Zrt. kreatívigazgatója és Sárközy Bence, a Libri Kiadói Csoport kiadási igazgatója az AI Summit 2024 Ki írja az irodalmat? című kerekasztal-beszélgetés alkalmával.

A mesterséges intelligencia (AI) megjelenése és rohamos fejlődése sokak szerint kilátásba helyezi annak a lehetőségét, hogy a könyvpiacot leuralják az AI által generált könyvek, ezzel veszélybe kerülhetnek az írók.

Én nem a veszélyt látom a mesterséges intelligenciában, hanem egy eszközt, amellyel lehet dolgozni

– fogalmazott Sárközy Bence, aki szerint a kiadók elsődleges feladata, hogy kialakítsák azt a keretrendszert, amely az írók, grafikusok és fordítók szellemi munkáját védi, például a szerzői jogok kérdésében.

Nyáry Krisztián úgy látja, hogy az AI elterjedése az internet megjelenésére hasonlít, miszerint érezhető, hogy gyökeresen megváltoztatja az életünket, de az alapmodellen nem fog változtatni, vagyis maradnak az írók, akik megírják a gondolataikat, és lesznek kiadók, akik egy kockázatértékelési folyamat után eldöntik, megéri-e azokat a gondolatokat könyv formátumban kiadni, vagy sem.

A különbséget Nyáry Krisztián szerint az jelenti majd, hogy lesznek bizonyos képességek, amelyek elveszítik jelentőségüket, mert az AI ki tudja őket váltani, és fognak születni termékek, amelyeket az AI fog előállítani, de azok nem konkurálhatnak majd a magas szellemi hozzáadott értékkel készített irodalmi alkotásokkal.

Az írók írnak, az emberek olvasnak, ezen nem változtat a mesterséges intelligencia

– összegezte röviden a Líra kreatívigazgatója.

Moskát Anita kifejtette, hogy azok a szerzők nem fogják használni az AI adta lehetőségeket, akik „irodalmat csinálnak”, de létrejöhet egy új szakma, amely a mesterséges alapú intelligenciák által generált könyvek készítésére fog szakosodni, és úgy lesznek képesek használni a technológia adta lehetőségeket, hogy az akár művészetnek is számítson.

„Az embereknek nincs szüksége végtelen számú regényre, így lényegtelen, hogy az AI mennyi alkotást képes legyártani egy óra alatt. Jelenleg is nehéz kiszűrni az emberek által létrehozott számtalan írásból, hogy melyikre van igény a piacon” – tette hozzá Sárközy Bence.

Milyen könyveket fog gyártani az AI?

Csak egy bizonyos típusú termék generálására lesz alkalmas a mesterséges intelligencia, olyanokra, amelyek egy kaptafára épülnek, amelyekben nincs újdonság, mivel az AI csak abból tud alkotni, amit már egyszer beletápláltak.

Szerelmes regényeket nagyon hatékonyan fog majd készíteni a mesterséges intelligencia, mert az olyan típusú könyvek olvasói ugyanazt a történetet keresik újra és újra, viszont a korábbiaktól elütő, zseniális alkotást nem fog tudni készíteni sohasem

– vélekedett Nyáry Krisztián.

Erre erősített rá Moskát Anita is, aki elárulta, már próbálkozott azzal, hogy felhasználja munkájában az AI-t arra, hogy szöveget vagy ötleteket generáljon, de teljes kudarc volt, mert nagyon egyszerű és közhelyes szövegeket és ötleteket készített a gép.

„Arra jó, hogy megmutassa, miről ne írjak és hogyan ne írjak” – jegyezte meg a Zsoldos Péter-díjas író, aki hozzátette, hogy ennek ellenére forgatókönyvírásnál jó mankóként szolgálhat a munkafolyamatok meggyorsítására.

Sárközy Bence kiemelte, hogy a szerzőknek van egy rajongótábora, ami különösen erős a nem szépirodalmi, zsáner könyveknél, és az AI nem fog tudni kiülni dedikálni a könyvhéten.

Így hiába képes a mesterséges intelligencia tökéletes szerelmes regényeket írni, az embereknek hiányozni fog a személyes kapcsolat. Nyáry Krisztián szerint ezt összehasonlíthatjuk a bakelitekkel, amelyeknek ugyan nincs jobb hangja, mint a modern hanghordozó rendszereknek, de pont azt szeretjük benne, hogy recseg.

Az író is pont így recseg, de az AI sose fog recsegni

– tette hozzá Nyáry Krisztián.

A nyomtatott irodalom újabb halála

A jelenlévők szerint a szépirodalomban biztosan nem fog változást hozni a mesterséges intelligencia, ugyanis hiányozni fog a gépek által gyártott írásokból valamiféle plusz, amit az olvasók is éreznek.

„Amikor egy híres ember megírja az életrajzát, akkor az olvasók pontosan tudják, hogy azt egy ghostwriter írta, vagy sem. Amelyiket nem maga az az ember írt, akiről szól a könyv, azt nem veszik le a polcról. Az olvasót tehát nem lehet átverni, mert az olvasóközönségnek van egy különleges érzéke ahhoz, hogy a kamut észrevegye” – fogalmazott Sárközy Bence.

Nyáry Krisztián pedig elmondta, hogy a könyvek halálát beharangozták akkor, amikor megjelent a rádió, majd akkor, amikor megjelent a televízió. Ugyanez történt az internet vagy az e-book elterjedésekor is, a könyvek azonban még azóta is ott vannak az emberek kezeiben, hiszen Magyarországon jelenleg is van 1,5-2 millió ember, aki rendszeresen olvas szépirodalmat.

„Csak az én életemben ötször mondták, hogy vége” – tette hozzá Nyáry Krisztián, aki felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt évtizedekben rengeteget változott az, ahogy filmeket nézünk, ahogy zenét hallgatunk, de a könyv egy olyan fontos találmány, amelyet nem lehet lecserélni.

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)