Seregnyi kis katona, kiknek a halála végzetes lehet mindenki számára

Seregnyi apró kis katona szorgos munkája működteti a természet körforgását. Kardjaik ritkán használt fegyverek, és fontosságuk nem a fenyegető megjelenésben rejlik. Szigorúan rendezett társadalmuk munkájának köszönhetően beporozzák a növényeket, ami a világunk működésének egyik fontos alapköve. Ám ettől jóval többre is képesek, ha alaposan figyelünk.

Így tett Lars Chittka is, a londoni Queen Mary Egyetem viselkedési ökológusa, aki évtizedek óta vizsgálja, kutatja ezeket a különleges teremtményeket. Tapasztalatainak egy részét most megosztotta a 2024-es Brain Bar vendégeivel Budapesten. 

A rovarok rejtett oldala

A szakember szerint lassan eljut oda a világ, hogy – hála a tudományos kutatásoknak – rájön arra, milyen fejlett fajok élnek a bolygónkon. Sokáig csupán a melegvérű teremtményekre mondták, hogy magasan fejlettek, de a szakember elmagyarázta, hogy az elmúlt időszakban egyre több szakmai eredmény bizonyítja, hogy a rovarok közt is akadnak olyan lények, amelyek magas kognitív képességekkel rendelkeznek.

Bár a tudósok nem minden fajt kutatnak egyformán, a korábbiakban az már kiderült, hogy – kisebb kolóniák esetében – a darazsak is képesek az arcminta alapján felismerni egymást. A felismert egyedet képesek elhelyezni saját társadalmi rendszerükön belül, és azt is meg tudják állapítani, hogy náluk erősebb vagy gyengébb rovarról van szó.

A méhek sokat kutatott rovarok, a szakemberek esetükben ennél jóval több információt gyűjtöttek már. Lars Chittka is évtizedek óta kutatja, figyeli életüket, és elmondása alapján eddig bizonyosnak mondható, hogy szükség esetén képesek

• számolni, eszközöket használni, felismerni emberi arcokat.

Jutalmazási rendszeren alapuló kutatásaik révén arra is rájöttek, hogy

A szakember ennél tovább is ment, és kiemelte, hogy társadalmi felépítésük az egyik legkülönlegesebb az állatok és rovarok világában: az általuk készített méhsejtek szabályos, hatszög formájukkal pedig páratlan konstrukciók az állatvilágban. 

A házi méh

Arra a kérdésre, hogy rendelkeznek-e öntudattal, a szakember úgy reagált, hogy ezt egyelőre nem lehet száz százalékban biztosan eldönteni, de úgy hiszi: igen. Hogy ez pontosan miben nyilvánul meg, az egyelőre kérdés, de szerinte az már biztos, hogy

Egy skót hölgy példáját hozta fel, aki véletlenül talált egy kas nélküli méhkirálynőt, amit „befogadott”. Etette, vigyázott rá, a rovar pedig kvázi vele élt. A karján, a tenyerén, a vállán tudta hordozni gond nélkül, a királynő pedig tűrte – ám ugyanezt már nem fogadta el másoktól. A királynők egy évet élnek, így volt idő kialakítani a köteléket.

A szakember szerint számos kísérlet vár még a méhkutatásra, és felettébb izgalmas, hogy a gombostűfejnyi agyakban lévő milliónyi neuronkapcsolat miként emeli ki a méheket a rovarok közül.

Jelenleg új kutatáson dolgoznak: azt vizsgálják, van-e a méheknek epizodikus memóriájuk, vagyis képesek-e hosszú távú memóriát használni, ezzel tanulni, a későbbiekben pedig visszaidézni emlékeiket, és azokat a környezettel és önmagukkal összefüggésbe hozni.

Ez a támogatott szerkesztőségi tartalom az Brain Bar közreműködésével jött létre.