A Grammy-díj felé menetel egy magyar zenekar

Tíz éve nem volt példa arra, hogy magyar együttes vezesse a World Music Charts Europe (WMCE) rangos világzenei toplistát, ez szeptemberben a Söndörgő zenekarnak sikerült. Egyébként tíz éve is ők értek a csúcsra, előttük Lajkó Félix, illetve Sebestyén Márta volt még listavezető.

A Söndörgő zenekar két tagjával, Eredics Áronnal és Eredics Salamonnal az Index arútluK podcastjában először arról beszélgettünk, hogy vajon a világzenében vannak-e olyan divatok, trendek, amelyek befolyásolják, hogy balkáni, francia vagy éppen afrikai zenék kerüljenek-e a rádiók játszási listáira, esetleg egy-egy emblematikus előadó tudja-e a saját népzenei stílusát sikeresebben képviselni.

Szerbek vagy magyarok?

A beszélgetésben szó esik arról is, hogy a délszláv (szerb és horvát) zenét játszó Söndörgő sajátos helyzetéből adódóan – vagyis hogy magyarországi zenekarként nemzetiségi zenét játszanak – hogyan viszonyulnak hozzájuk az ítészek, illetve a közönség tagjai.

Nem egyszerű lét, amiben vagyunk, sem ide, sem oda nem tartozunk. A szerbek nyilván azt mondják, hogy ezek magyar fiúk, a magyarok pedig azt, hogy ezek szerbek

– mondja Eredics Áron, aki szerint csak idézőjelesen vannak emiatt nehéz helyzetben, hiszen a magyar és délszláv népzene mindig is kölcsönhatásban volt egymással.

A rangos európai világzenei ranglistára is titkos szavazással lehet felkerülni, de a Grammy-díjra való jelölés még ennél is titkosabban zajlik. A Söndörgőnek sikerült bekerülnie egy olyan amerikai kiadóhoz (GroundUP Music), amely méltónak tartotta a lemezüket arra, hogy felterjessze – két kategóriában is – a díjra: hogy a következő körben kik jutnak tovább, az novemberben dől el, az pedig már csupán a februári Los Angeles-i gálán derül ki, hogy végül ki kapja meg a díjat.

(Érdekességképen: a magyar származású Solti György karmester tartotta a csúcsot 31 Grammy-díjjal egészen 2023-ig, amikor is az amerikai énekesnő, Beyoncé letaszította a trónról a maga 32 díjával, természetesen eltérő kategóriákban. Jelölést kapott Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar karmestere, Schiff András zongoraművész meg is kapta a kitüntetést 1990-ben, világzenei kategóriában pedig Sebestyén Márta rendelkezik Grammy-díjjal a Deep Forest 1995-ös, Boheme című albumán való szereplésnek köszönhetően.)

Hogy miért Gyezz a Söndörgő lemezének címe, hogyan fogadják a zenekart a Balkánon, és mitől tudott a délszláv népzene sokkal ősibb rétege megmaradni Magyarországon, az kiderül a beszélgetésből.

Aki lemaradt volna az arútluK podcast előző adásáról, vagy újra meghallgatná a beszélgetést, ide kattintva megteheti.

Kapcsolódó

Ebben a székben ülve héttől tízig el lehet felejteni a sárga csekket

Bank Tamás szerint a jómódú emberek nem gondolkoznak kultúrában.

(Borítókép: Eredics Áron és Eredics Salamon. Fotó: Szollár Zsófi / Index)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!